2018.09.22. 12:20
A gazdaság szereplőivel közösen alakítják ki az oktatási célokat
A fejlesztések elsősorban a szakképzési centrumok iskoláiban, tanműhelyeiben valósulnak meg. Győrben négymilliárd, Miskolcon hatmilliárd forint értékben indultak kísérleti programok.
A 21. századi elvárásoknak megfelelően fejlesztjük az infrastruktúrát, új tartalomra és új módszertanra is szükség van, de talán a legfontosabb a gazdasági szereplők aktív megjelenése a képzésben – mondta a Magyar Időknek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Ismertetése szerint az előző ciklusban azért került a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a szak- és felnőttképzés, hogy a gazdaság igényeit ki tudja szolgálni, most pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál mindez azzal egészült ki, hogy hangsúlyossá vált a jövő, a megújulás, a technikai és technológiai újításokra való felkészülés is.
Mint mondta, költségvetési forrásokból olyan infrastrukturális fejlesztések indulnak, amelyek révén XXI. századi körülmények közé kerülnek azok, akik a szakképzést választják.
Ezek a fejlesztések elsősorban a szakképzési centrumok iskoláiban, tanműhelyeiben valósulnak meg. Győrben négymilliárd, Miskolcon hatmilliárd forint értékben indultak kísérleti programok – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Hozzátette, hogy ezen felül tízmilliárd forint jutott az intézmények infrastrukturális feltételeinek javításaira és új iskolák építésére. Példaként említette a nagykanizsai iskola és kollégium felújítását – az intézményeket pénteken adták át –, a mórahalmi beruházást vagy a sümegi iskolát, ez utóbbinak az átadása kedden lesz.
Szólt arról is, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a képzést, ki kell alakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyekre a jövőben szüksége lehet egy diáknak. Mint mondta, emiatt meg kell újítani a tananyagot és az oktatás módszertanát is.
Arra kérdésre, hogy ez elsősorban a digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztését jelenti-e, Pölöskei Gáborné elmondta, hogy ezek is nagyon fontosak, de az ágazatok meg tudják fogalmazni, hogy milyen készségeket várnak el a jövőben a munkaerőpiacon. Példaként hozhatjuk a hálózatos gondolkodást, az együttműködést vagy akár a kreativitást
– folytatta a helyettes államtitkár, aki szólt arról is, hogy a digitális technológiák elterjesztése érdekében indítottak olyan pályázatokat, amelyek révén a tanárok kifejezetten mobil eszközökre szabott digitális kompetenciafejlesztésen vehetnek részt.
