Támogatja a növekedést az adócsökkentés

A gazdasági növekedést 2010-től évről évre segíti az adórendszer is. A kormány konvergenciaprogramja emlékeztet, hogy a vállalati nyereségadók után legnagyobb mértékben a munkát terhelő adók gátolják a gazdasági teljesítményt. Ez egy erősen progresszív, magas elvonású rendszerben leginkább a jövedelmek eltitkolásában és a munkaintenzitás visszafogásában jelenik meg. Ez 2010 előtt a gyakorlatban is megmutatkozott, 

2010 óta azonban számos, a munka adóterhét csökkentő intézkedés lépett hatályba, a támogatások pedig célzottabbá váltak.

A személyi jövedelemadó egykulcsos lett, a 2009-ben elfogadott „szuperbruttó” adóalap-számítást kivezették, az adókulcs pedig 2016-ban 15 százalékra csökkent. A további tehermérsékléseket a kormány és a szociá­lis partnerek közötti állandó konzultációs fórumon (VKF) 2016-ban létrejött átfogó megállapodás alapozta meg. Az a munkáltatók terheinek csökkentésére irányult (a bérek és a foglalkoztatás növelése érdekében). Ez alapján a kormány 2017-től folyamatosan mérsékelte a munkára rakódó közterheket.

A szociális hozzájárulási adó első lépésben 27-ről 22 százalékra csökkent, majd a következő években, 2021-ig 15,5-re. Az idei évtől nemcsak a szociális hozzájárulási adó mérséklődött két és fél százalékponttal 13 százalékra, hanem a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást is eltörölték. Így összessé­gében a megállapodással 28,5 százalékról 13 százalékra apadtak a munkáltatók adóterhei, továbbá az adónemek száma kevesebb lett, és egyszerűsödött az adórendszer.

A konvergenciaprogramban a kormány arra is emlékeztet, hogy az adók csökkentésén túl számos célzott kedvezmény és támogatás segíti mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat, kiemelt tekintettel a családokra. A legnagyobb mértékben igénybe vett kedvezmény, a személyi jövedelemadó alapjából levonható családi adókedvezmény igényelt összege évről évre gyarapodott. 

A 2010-ben érintett összeg még csak 12,5 mil­liárd forint volt, 2021-re ez már elérte a 380 milliárd forintot.

Ezenfelül a családi kedvezményre jogosult, gyermeket nevelő magánszemélyek 2022-ben visszakapták az általuk 2021-ben megfizetett személyi jövedelemadót - emlékeztet a Magyar Nemzet cikke.

A segítség másik fontos alapját a hátrányos munkapiaci helyzetű munkavállalók foglalkoztatását támogató munkáltatói kedvezmények adják. Így például 2013-tól munkahelyvédelmi kedvezmény vehető igénybe a foglalkoztatottak után. Ez a lehetőség 2019-től még célzottabbá és hatékonyabbá vált, a kedvezmény összege pedig a korábbi százezer forintról a mindenkori minimálbér összegéig emelkedett. Az érintettek körébe tartoznak a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, a mezőgazdaságban dolgozók, a munkaerőpiacra belépők, valamint a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák.

A fentiek mellett számos egyéb intézkedés született, amelyek mérsékelték az elvonásokat. A fiatal párok az első házasok kedvezményében részesülhetnek. Továbbá 2019 óta az öregségi nyugdíj mellett dolgozók, 2020-tól pedig a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formája mentesül a szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alól. A négy vagy több gyermeket nevelő édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ahogy az idei évtől a 25. életévüket be nem töltött fiataloknak sem.

Az Orbán-kormány intézkedései­nek köszönhetően Magyarországon az adóék – azaz a munkát terhelő összes elvonás a teljes költség arányában – is látványosan apadt: 2009-ben egy egyedülálló átlagbért kereső munkavállaló esetén az adóék 53,1 százalék volt, ami az egyik legmagasabb érték volt az uniós tagországok között. Ez 2020-ra 43,2 százalékra, 2022-től pedig 41,2 százalékra mérséklődött. Ezt a javulást amellett sikerült elérni, hogy a statisztikában nem szerepelnek a munkahelyvédelmi és a családi kedvezmények, amelyek a tényleges adóéket jelentősen csökkentik – olvasható a konvergenciaprogramban.

Borítókép: illusztráció