2 órája
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált az Európai Bizottság hazánk ellen indított keresetére
A SPAR Brüsszellel az oldalán újabb politikai támadást indított Magyarország és a magyar családok ellen, amikor is ismételten támadás alá vette a magyar kiskereskedelmi különadót. Ezzel olyan intézkedést kifogásol ismét, amelyről 2020-ban az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy megfelel az európai uniós normáknak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel csütörtökön.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
„Egyszer ezt az intézkedést már megtámadták, akkor is megvédtük, most is meg fogjuk védeni” – fogalmaz a tárca közleménye.
Felidézték:
a Bíróság korábbi ítéletében emlékeztetett arra, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében.
Mindemellett a Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel valamennyi Magyarországon, az érintett ágazatban tevékenységet folytató vállalkozás a kifogásolt adó alanyának minősül, és mivel az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek ezen vállalkozások mindegyike tekintetében érvényesek, az ezen adót bevezető magyar szabályozás semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, így a Magyarországon kivetett különadót összeegyeztethetőnek ítélte meg a letelepedés szabadságával is – tették hozzá.
A közlemény szerint a döntéssel „a brüsszeli Bizottság a családok helyett ismét az árdrágító és profithajhász SPAR oldalára állt, amely profitéhségét a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálja elfedni”. Bármit is tesz az uniós bürokrácia, a magyar kormány hajthatatlan marad és mindvégig az árak csökkentése és a magyar családok mellett fog állni – tették hozzá.
Az NGM álláspontja változatlan, a belföldi piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a magyar fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára – közölték.
Azok számára, akik nem tartják vagy tartották tiszteletben a magyar fogyasztókat és túláraztak, nincs helye a magyar gazdaságban. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezután is minden esetben, minden eszközével a leghatározottabb módon fog fellépni az indokolatlan extraprofitok és a tisztességtelen, családokat megkárosító magatartás ellen
– olvasható a tárca közleményében.
Az Európai Bizottság keresetet indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miattAz Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért – tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön. Az egyes tagországok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó októberi határozatcsomagjának keretében közzétett közleményében a bizottság emlékeztetett arra: már februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a törvénnyel kapcsolatos aggályait. Mivel a választ nem találta megfelelőnek, az uniós szabályoknak megfelelően májusban indokolással ellátott véleményében ismételte meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait. Válaszában Magyarország úgy foglalt állást, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok – írták a brüsszeli közleményben. A magyar hatóságok válaszának értékelését követően azonban az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások nem orvosolt többségét. A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik. Az Európai Bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat. Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Az uniós bizottság véleménye szerint ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. A hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük civil szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat fog érinteni aránytalan módon – tették hozzá. |
