Gyorsabb tempóra kapcsolhat hamarosan a hazai GDP

Akinek a halálhírét keltik, sokáig él, tartja a mondás, ez pedig fokozottan igaz a magyar gazdaságra. Noha az elmúlt időszakban pár ágazat teljesítménye kétségtelenül hagyott némi kivánnivalót maga után, legyen szó az iparról vagy az exportról, a valóságban a növekedés fundamentumai rendelkezésre állnak. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti őszi ülésszakának kezdetén tartott nyitóbeszédében nagyon határozottan állította, a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van. A főbb mutatók alapján nem túlzó a kijelentése, ezeket vette sorra a Világgazdaság. 

Hiába a válságok sora, a teljes foglalkoztatottság megmaradt

Ha van a magyar gazdaságnak fontos fundamentuma, akkor az a magas foglalkoztatottság, és ezt nemcsak a kormány, hanem a kabinettel sokszor vitában álló jegybank is így látja. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésének ismertetésekor Balatoni András igazgató is ezt emelte ki, hogy a hazai növekedési dinamikának erős fundamentuma a történelmileg magas foglalkoztatási szint, amiben érdemi változás a közeljövőben sem várható.

A Központi Statisztikai Hivatal a napokban közzétett adatai szerint augusztusban 4 millió 748 ezren dolgoztak Magyarországon, ami húsz ezerrel marad el az eddig rekordtól, tehát bármennyire is gyenge az európai konjunktúra és itt-ott akadnak elbocsátások a megrendelésállomány visszaesése miatt, még mindig kvázi teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság. Magyarul a hazai növekedési modell alapja az energiaválságot követő inflációs sokk ellenére sem sérült.

Több mint egy éve nőnek a reálbérek

A gazdaság helyreállása szempontjából a legfontosabb azonban a reálbérek növekedésének helyreállása. A magas inflációt a háztartások elsősorban a fogyasztási kiadások visszavágásán keresztül szenvedték meg, ami teljesen érthető, hiszen 20 százalék fölötti infláció mellett senki nem akarja, hogy az áremelkedés elvigye a bérének jelentős részét. Épp ezért volt kulcsfontosságú, hogy egy év reálbércsökkenés után 2023 szeptembere óta konstans emelkedik a hazai fizetések vásárlóértéke.

Itt ugyan az óvatossági motívum hátráltatja a helyreállást, de a jegybank legutóbbi jelentésében is rámutatott, hogy csak a kiskereskedelmi forgalomnál látható a probléma, a tartós fogyasztási cikkeknél már 9 százalékos a növekedés, ami lényegében megegyezik a reálbér-növekedési ütemével. Azt viszont fontos látni, hogy az infláció az alsó jövedelmi ötödöt az átlagnál jobban sújtotta, ők csak most érik utol magukat a bérnövekedés tekintetében. Ami pedig a további bérdinamikát illeti, várhatóan továbbra is erőteljes marad, ha nem is lesz két számjegyű, a minimálbér 10 százalék feletti emelésével jó eséllyel a 4-5 százalékos reálbér-növekedési tempó fennmaradhat, támaszt adva a belső kereslet helyreállásának.

Történelmi csúcson a megtakarítások

Az óvatossági motívumnak köszönhetően a lakosság pénzügyi megtakarítása is jelentősen emelkedett, ami viszont a későbbi gazdasági növekedésünk egyik sarokköve lehet. A legutolsó adatok szerint a pénzügyi eszközök állománya június végén 103,58 ezermilliárd forintot tett ki, ami erőteljes, 14,5 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. 

A megtakarítása ráta ezzel pedig bőven 10 százalék fölött van, ami ugyanakkor hiányzik a reálgazdaságból. Épp ezért gondolkodik egy ideje a kormány azon, hogy a különböző megtakarítási formákat hogyan kapcsolja be a növekedésbe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által szorgalmazott megoldás a nyugdíj-megtakarítások otthonteremtésre való felhasználása is ezt a célt szolgálná. A magas megtakarítási ráta egyébként egyáltalán nem magyar jelenség, Németországban is ugyanezzel szembesülnek a gazdasági szereplők, ami a másik oldalról a magyar export lehetőségeit szűkíti a németek elhalasztott autóvásárlásai miatt.

Túlfogyasztás biztosan nincs, masszív többlet a külkereskedelemben

A növekedés fenntarthatósága szempontjából leglényegesebb, hogy a múlté a nagy arányú cserearányromlás és ikerdeficit, ami 2022-ben felütötte a fejét, nem kevés gondot okozva a hazai gazdaságpolitikai irányításnak. 2023 februárja, tehát bő másfél éve egyetlen hónap volt, amikor hiány keletkezett a külkereskedelemben. 

A kedvező folyamat persze köszönhető a gazdaság alkalmazkodásának, azaz a fogyasztás és az import összezuhanásának, ettől még tény, a sérülékenységünk jelentősen csökkent. Ami azért is lényeges, mert ha a fogyasztás a következő időszakban lendületet is kap, biztosan nem kell attól tartani, hogy az kikezdi az egyensúlyunkat, amit ráadásul jó eséllyel jövőre támogathat a külpiacaink és az export helyreállása.

Rengeteg tőke jön Magyarországra, a legmodernebb technológiával

A magyar gazdaság jövője szempontjából strukturálisan legfontosabb, hogy a nehézségek ellenére is folyamatos maradt a tőkebeáramlás. Ennek pedig évtizedek óta nem volt akkora jelentősége, mint manapság, amikor a világban egy technológiai átalakulás zajlik. Annak ellenére, hogy az elektromos átállás egyelőre itt Európában éppen megbicsaklott, a jövő egyértelműen ebbe az irányba mutat. 

Ugyanis hiába az elbizonytalanodás, a kínaiak által elindított verseny ki fogja kényszeríteni, hogy Európa is tegyen az e-átállás felgyorsítása érdekében. Magyarország időben felismerte az új helyzetet, a koronavírus-járvány óta eltelt időszakban olyan nagy cégek döntöttek arról, hogy itt építenek ki gyártósorokat, mint a BYD, a BMW, a CATL vagy a Sunwoda. Mindez azért lényeges, mert jelenleg ők rendelkeznek a legmodernebb technológiával, ami a 21. században elengedhetetlen feltétele lesz a növekedésnek, főleg, ha Magyarország át akarni térni az intenzív növekedési szakaszba.

Összességében idén a mostani becslések szerint 1,5 és 2 százalék között növekedhet, ez ugyan az év eleji prognózisoknál kisebb, de ismerve az európai gazdaság állapotát, nem tekinthető tragikusnak. Az export és a külpiacok helyreállása, ami legkorábban jövő év közepére várható, mindenesetre újabb lendületet adhat a magyar gazdaságnak. A legtöbb elemző szerint elérhető lehet 2025-ben a 3 százalék fölötti GDP-bővülés.