Trianoni emlékfát ültetett a Nemzeti Színház

– Trianon a legjelentősebb nemzeti tragédiánk, amelyről Nemzeti Színházként kötelességünk megemlékezni, és a nézőinknek, saját magunknak is segítenünk kell, hogy ezt feldolgozzuk, megértsük. Az a hit sugárzik majd a Tizenhárom almafa című előadásból, amelyet Wass Alberttől is kapunk. Trianon kapcsán én őt tartom a leghitelesebb megszólalónak, mert azt a hitet közvetíti, hogy vagyunk, leszünk, hogy jövőnk van, és bármilyen megrázkódtatás, tragédia is érje ezt a nemzetet, mindig talpra tud állni, mindig újra tud kezdeni mindent – mondta Vidnyánszky Attila színházigazgató az almafa ültetése előtti beszédében a Magyar Nemzet beszámolója szerint.

A Nemzeti Színház Trianon 100 című rendezvénysorozatának részeként, a Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültettek egy őshonos, oltott almafát, a pónyik nevű, ősi eredetű erdélyi almafajtát, majd egyszerre, de külön-külön elindultak arra a tizenkét településre, ahol a városok, falvak képviselőivel közösen szintén elültetnek egy-egy hasonló almafát.

Az igazgató szerint

azzal, hogy száz év múltán is magyar szó hallatszik az elszakított területeken, ahol magyar intézmények sora működik, azzal, hogy a kis-Magyarország, amelyről azt jósolták, hogy nem fogja túlélni a trianoni tragédiát, itt van és virul, azt jelzi, hogy az Úristennek terve van velünk.

– Ez a faültetés szimbolikus olyan szempontból is, hogy Kovács Gyula fái nem harminc-negyven évre fák, az ő fái, az őshonos magyar fák több száz évre fák, és hányattatott sorsú nemzeti színházunk mellé ültetni egy olyan fát, amely több száz évre almafa és terem, szimbolikus aktus is, hit abban, hogy nemzeti színházunk volt, van és lenni fog hosszú ideig – mondta az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Színház már jó ideje a nemzet színházaként határozza meg magát, ami azt jelenti, hogy nem szűkül a munkája csak Budapestre, hanem a külhoni területeket is próbálja az előadásaival ellátni, mintegy jelezve azt, hogy ugyan határok szabdalják szét a mi nemzetünket, de ezek a határok, hála Istennek, átjárhatók, és kulturális téren egyek, egészek vagyunk, és remélhetően azok is maradunk.

A színészek olyan magyarországi településekre mennek, amelyek a trianoni határon helyezkednek el, és egy részüket elvesztették a békediktátum következtében.

A Nemzeti Színház melletti almafát Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója, a Wass Albert-előadás rendezője és Szarvas József színművész, a Tündérkert-mozgalom tagja ültette el.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=46&v=Vfc_6XMn0Cg&feature=emb_logo

Az eseményen részt vett Kovács Gyula, a Kárpát-medence régi gyümölcsfajtáinak őrzője, Bertha Zoltán irodalomtörténész, aki Wass Albert munkásságát méltatta, valamint Csurka László színművész, aki Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el. A faültetés után a színművészek rögtön elindultak arra a 12 településre, ahol szintén egy-egy almafát fognak elültetni. Szabó Sebestyén László Somoskőújfalura, Bakos-Kiss Gábor Balassagyarmatra, Rubold Ödön Tompára, Nagy Mari Kelebiába, Rácz József Tarpára, Tóth Auguszta Újszalontára, Szarvas József Dunaszigetre, Rátóti Zoltán Magyarszombatfára, Horváth Lajos Ottó Berzencére, Bordás Roland Sátoraljaújhelyre, Nagy Márk Gyálarétre, Tóth László pedig Nagylakra ment.

Vidnyánszky Attila beszéde végén hangsúlyozta, hogy októberben az elszakított területekre is elmennek, és ott tizenhárom településen ültetnek majd fát, ezzel is jelezve az összetartozásunkat. A Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregényéből írt dráma ősbemutatója március hatodikán lesz a Nemzeti Színházban, amelyet utána folyamatosan fognak játszani.

Borítókép: Szarvas József színművész, Félegyházi-Megyesy Péter, a Nemzeti Színház almafájának örökbefogadója és Vidnyánszky Attila, a teátrum vezérigazgatója (b-j) elülteti a Nemzeti Színház Trianon 100 rendezvénysorozata részeként a Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódó őshonos oltott almafát a színház mellett 2020. február 27-én