2018.04.14. 14:00
Kullancs kisokos
A legokosabb megelőzni a kullancscsípést, de ha már megtörtént, a zoológus segítségével elmondjuk, mit tegyen és mit ne - valamint eloszlatunk néhány tévhitet is.
A kullancs a városi környezetben is otthonosan mozog, ezért nem árt óvatosnak lenni Fotó: pxhere.com
A tavasz talán egyik legkellemetlenebb velejárója a kullancs, amely az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem rovar, hanem atka, ezzel pedig a skorpiók és pókok mellett a pókszabásúak osztályát erősíti. Több mint 800 faja ismert, amelyek közül 25 Magyarországon is megtalálható. Most, hogy tisztáztuk a kullancsok rendszertani besorolását, lássuk, miért vívták ki az emberiség általános ellenszenvét, miért kell tartani tőlük, és hogyan védekezhetünk ellenük. A kérdések megválaszolásában dr. Szinetár Csaba zoológus, az ELTE Savaria Biológiai Tanszékének tanára lesz a segítségünkre.
Betegségeket terjeszt
A kullanccsal az a legnagyobb probléma, hogy betegségeket terjeszt: a rettegett Lyme-kór, valamint az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás is sokszor a kullancsok számlájára írható. Míg előbbi ellen sajnos nem, utóbbi ellen létezik megelőző védőoltás, amelyet főleg azoknak érdemes beadatniuk, akik sok időt töltenek a természetben. Tévedés azonban azt hinni, hogy kullanccsal csak az erdőkön, mezőkön találkozhatunk, és csak ott kell számítani arra, hogy a nyakunkba ugranak.
Először is a kullancs nem tud ugrani, másrészt viszont a játszótéren, a parkban, a kutyasétáltatón, tehát az összes olyan városi környezetben, ahol növények és kullancsokat hordozó állatok is vannak, előfordul. Ott ül a növényeken, és alig várja, hogy elhaladjon mellette egy ember, akire aztán legjobb tudása szerint rámászik, majd megpróbálja – elsősorban a testhajlatoknál – az áldozata bőrébe fúrni magát, hogy aztán megkezdhesse a vérszívást.
A megelőzés a kulcs
A legokosabb, amit tehetünk: megakadályozzuk, hogy ránk másszon – hangsúlyozza Szinetár Csaba. Ezt természetesen nem azzal kell elérni, hogy nem megyünk a természetbe, hanem hogy zárt ruházatot viselünk alul és fölül is, fontos, hogy a nadrágunkat is betűrjük a zokniba. Ezenkívül feltétlenül érdemes kullancsriasztó szerekkel is befújni magunkat – azok nagyon hatékonyak tudnak lenni. Otthon aztán alaposan át kell néznünk a testünket, szerencsés, ha ebben van segítségünk is.
Amint kullancsot találunk, a lehető leggyorsabban távolítsuk el. A zoológus szerint ne várjunk orvosi segítségre, oldjuk meg magunk. Kézzel vagy csipesszel egyszerűen távolítsuk el a bőrből, ne használjunk krémeket, mert ez csak ront a helyzeten. Attól sem kell tartani, hogy a kullancs feje bennszakad. Egyrészt mert ilyen testrésze nincs az állatnak, másrészt ha a kullancs csáprágójából és tapogatólábából kialakult speciális szájszerve bent is szakad, azt is ki lehet óvatosan szedni. A lényeg a gyorsaság. Minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrünkbe fúródva, annál kisebb az esélye, hogy megfertőz minket.
Garantálni persze semmit nem lehet, ezért ha felmerül a gyanú – például kokárda alakú bőrpír keletkezik, ami a Lyme-kórra utal -, hogy a kullancs betegséget hordozott, akkor a legokosabb, ha orvoshoz fordulunk, és az eltávolított kullancsot bevizsgáltatjuk. Ezért érdemes megőrizni. Hazánkban 2016-ban 117 fertőzéses agyvelő-gyulladásos eset fordult elő, abból bizonyítottan 19 a kullancsok által okozott megbetegedés volt. Lyme-kóros esetet 1338 alkalommal jelentettek két éve.
Sajnos a Nyugat-magyarországi régió, Vas és Zala megye mindig is az ország legfertőzöttebb területei közé tartozott.