A tudományos Kopp–Skrabski-díjra jelölték a kemenesmagasi Mesterházy Helgát

„Hiteles szakember, aki szakterületének alapjait a családjából hozta, s kutatásaiban a praktikumra és az életkori sajátosságokra fókuszál. Jelenleg a NAT környezeti nevelési elvárásait, összefüggéseit kutatja, doktori értekezését írja, kutatásait összegzi. Kutatási területe a magyar nagy- és apróvadról lévő ismeretközlés, élőhelyismeret és erdővédelem. Fiatal életkorát meghazudtoló mélységű elköteleződést mutat a gyermek- és a családi fenntarthatóságra történő szocializácó és környezeti nevelés kérdésköre iránt.” – a többi között ezek a mondatok is szerepelnek a Helgáról olvasható méltatásban. A 27 esztendős doktorandusz eddigi életútjára, érdeklődési körére, témaválasztására a jelöléstől függetlenül is felkapnánk a fejünket. Hát még arra, amilyen szeretettel beszél a családjáról, gyermekkoráról és odaadással kutatási területéről.

Gyermekkortól természetközelben

– Sopronban élek, de Kemenesmagasiban nőttem fel. Varázslatos, természetközeli gyermekkorom volt. A szüleimmel, akik mindketten hivatásos vadászok, az erdőt jártam, a nagyszüleim állatokat tartottak. És nemcsak ott voltam mellettük, hanem jelen is voltam. Kerti munkát végeztem, vadat etettem, láttam, hogyan születik a kisborjú, hogyan kelnek ki a kiscsibék. Szívesen járok haza, a család a mindenem – mondja.

A Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végzett. Szerette a magyar irodalmat és a német nyelvet, ezenkívül a zene is központi szerepet kapott az életében. Amikor pályaválasztásra került sor, kézenfekvőnek tűnt, hogy Sopronba jelentkezik óvodapedagógus képzésre, azon belül német szakirányra. Hallgatóként lehetősége volt a gyakorlatait Ausztriában tölteni. Felmerült, hogy ott folytatja majd óvónőként, de amikor 2016-ban végzett az alapképzésen, eszmélt, mennyi minden érdekli még. A kar frissen indult szakára, az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzésre jelentkezett. Fordulópontot jelentett, hogy diplomadolgozata témavezetőjének dr. Molnár Katalin docenst választotta.

A doktori iskolában

– Rengeteget segített, tanácsokkal látott el, biztatott. Egyik ősszel a mesterszakos kutatásommal kapcsolatos megbeszélésen a további terveimről érdeklődött, és ami­után megtudta, hogy szívesen tanulnék tovább, a karon lévő doktori iskola erdő- és környezetpedagógia programját javasolta. Felvetődött az is, hogy a vadon élő állatokkal kapcsolatos kutatási témát választhatnék. A lehetőséget mintha rám szabták volna: ígéretes volt, hogy pedagógiai végzettségem és a közeg, amelyben a szüleim révén felnőttem, összekapcsolható. 2018-ban felvételiztem a doktori iskolába. A témám – A vadászat, vadgazdálkodás kérdésköre az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában – problémafelvetése az lett: napjainkban a gyerekek többségének nincs, vagy csak nagyon kevés ismerete van a vadon élő állatokról, a vadgazdálkodásról és a vadászatról, pedig a vadon élő állatok is környezetünkben élnek, csakúgy, mint a háziállatok.

Szarvas vagy oroszlán?

És hogy miért kell ezt átadni a gyerekeknek? Ma sokszor előbb járnak Cipruson, mint hogy kecskét, disznót, lovat lássanak egy falusi portán. Előbb ismerkednek az afrikai állatokkal, az elefánttal, a zsiráffal, az orrszarvúval, minthogy különbséget tudjanak tenni a gímszarvas, a dámszarvas és az őz között. A legfontosabb, ami az óvodai nevelésben a környezeti nevelés része is: a lokálist, a helyit ismerjék meg először a gyerekek, utána táguljon csak a horizontjuk. Témavezetőm a docens asszony lett, aki a fenntarthatóság, a környezeti nevelés és a pedagógia elismert szakembere. Társ-témavezetőm pedig prof. dr. Faragó Sándor, aki ugyancsak kitűnő szakember a vadászat, vadgazdálkodás területén. A sikeres felvételi után elvégeztem a vadász tanfolyamot, ami kiegészítette az ismereteimet.

A doktori képzés 2+2 éves. 2020-ban tett Helga komplex vizsgát summa cum laude minősítéssel. Most az utolsó évben a doktori disszertációját írja, és összegzi a kutatásait. A témavezetőjével elkezdett kidolgozni egy ismeretterjesztő programot, amelyben óvodapedagógusoknak akar hiteles ismereteket átadni adott fajokról. Az egyetemen a környezeti nevelés kurzuson a hallgatóknak tart előadást vadon élő állatokról, vadgazdálkodási berendezésekről, nagy- és apróvadfajokról. Ezzel hivatásos vadász édesanyját is követi, aki régóta elkötelezett abban, hogy minél több gyermekkel megismertesse a vadászok munkáját és a vadon élő állatokat.

Helga nagyon jól érzi magát a Benedek Elek Pedagógiai Karon. Szívesen maradna oktatóként, emellett egy hónapja kisvállalkozást indított: tanodájában iskolaelőkészítő foglalkozásokat tart gyerekeknek. Meglepte, és hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy az egyetem a díjra jelölte. Október 26-áig tart a közönségszavazás: ha nyerne, az szép visszajelzést jelentene, hogy jó úton jár, érdemes folytatnia a munkát.

Kiemelt képünkön: Óvodapedagógusként épít tudományos karriert Mesterházy Helga