A vizuális történetmesélés ereje - Humor, kalandok, fantasy: a vasi szakemberek is azt mondják, olvassunk képregényt!

A műfaji meghatározás szerint a képregény egymás után következő képek sorozata, amely egy történetet mesél el. A képeket rendszerint szóbuborékban elhelyezkedő szöveg egészíti ki, ami lehet elbeszélő vagy párbeszédes. A képregényeket a keretezés segítségével olvassuk, ami annyit tesz, hogy az információt – képet és szöveget – összekapcsolva, a képkockák közötti átmenetet kiegészítve olvassuk.

Így állnak össze érthető történetté Szemben a képeskönyvekkel és a diafilmekkel, a képregények már saját olvasásra valók, és manapság újra rendkívül népszerűek. Van köztük olyan, ami problémát vet fel, mondjuk a kamaszodással kapcsolatos gondokat, mint a kirekesztés, a barátok keresése, a szerelem. Mások egy-egy hős kalandjait mesélik el, és kifejezetten szórakoztatóak, kikapcsolnak – minden ott van bennük, ami a szépirodalomban is megtalálható – mondja Zsigri Mária, a Berzsenyi Dániel Könyvtár gyermekkönyvtárosa, aki azt tapasztalja, hogy a gyerekeket segíteni kell a választásban, a szülőknek pedig bizonyítani, hogy nem probléma, ha a gyermek a képregényeket részesíti előnyben. 

– Aki képregényt vesz a kezébe, az könyvet vett a kezébe, és előbb-utóbb eljut a vaskosabb irodalomig. A képregény örömet szerez: ha elolvassa és megérti a fiatal, már jó élménye van az olvasásról. Márpedig éppen ez a lényeg, hogy a gyermek örömét lelje abban, amit olvas, a hősök belopják magukat a kicsik szívébe. A szülő belecsempészheti a kiválasztott könyvek közé az általa igényesebbnek gondolt, az irodalmi kritériumainak megfelelő olvasmányokat, de fontos, hogy a gyermek is választhasson. Ha viszonylag könnyen olvasható, nem túl terjedelmes képregényt is talál, hadd vigyen haza a könyvesboltból vagy a könyvtárból azt is. Segítjük ezzel az olvasóvá válását, másrészt az olvasástechnikája is javul. A képek segítik megérteni a szöveg tartalmát. Persze nemcsak arról van szó, hogy a képet, az intenzív rajzokat megerősíti a szöveg, hanem a kettő együtt kitűnően működik, mozgókép szintű ingert kínálva. Nem utolsó szempont, hogy nem a monitor előtt ül passzívan, fáradtan a gyermek, hanem neki kell összeraknia, végiggondolnia a képsorokat – mondja. És hozzáteszi azt is, hogy sok olvasójuk szereti a műfajt, és nemcsak képregényt kölcsönöznek, hanem általában könyvet is visznek mellé.

Vagy pont fordítva: van olyan többgyermekes család, amelyik sok könyvet kölcsönöz, és mellé öt-hat képregényt is. Zsigri Mária iskoláskortól kezdődően konkrét képregényeket is ajánl. Az Asterixben a címszereplő és barátai mögött ott a történelem: képzeletbeli ókori kalandjairól olvashatunk. Lucky Luke egy vadnyugati hős rengeteg humoros történettel; a Kázmér és Huba címűben egy hatéves kisfiú elképzeli, hogy plüss barátja, Huba, a kistigris megelevenedik. Nyulász Péter Helka-trilógiájának első részét, a Burok-völgy árnyai címűt képregény formájában adaptálta Somogyi György író és a Vas megyei Tebeli Szabolcs képregényrajzoló, akik egyúttal a Kittenberger című képregény AlfaBéta-díjas alkotópárosa is. Szabolcs most egy 1848/49-es témájú történelmi képregényen dolgozik.

– Sok tartalmas, tanulságos történet van a piacon, széles a képregények repertoárja. Jó szívvel ajánlom őket, mert a vizuális történetmesélésnek nagy ereje van. Eredetiben olvasva a nyelvtanulásban is hasznosak – mondja Szabolcs, és mindjárt említ is néhányat a kedvencei közül. A külföldön több millió példányban eladott Konc-sorozatot például, ami gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt jó választás. Jeff Smith írta és rajzolta a könyveket: a humoros és kalandos képregényben a három Konc kuzinnak el kell hagynia Koncfalvát, fantasyvilágba kerülnek. Ahogy haladunk előre a történetben, fejlődnek a karakterek. Szerinte minden korosztálynak tökéletes olvasmány a Usagi Yojimbo (magyarul: Nyúltestőr) története is, ami a XVII. század végén játszódik Japánban. 

Az ismertetője szerint a polgárháború éppenhogy véget ért, a sógun még nem tudta megszilárdítani a hatalmát. Az anarchia és a politikai cselszövések korának végén járunk. Egy urát vesztett szamuráj, egy rónin bolyong az országban, a neve Mijamoto Usagi. Sokan olvasták régen a Kockás magazint, ami egy ideje újraindult, hozzáférhető az újságospavilonokban is. Szerinte érdemes körülnéznünk a Vad Virágok Könyvműhely kínálatában, a magyarok közül még a 5Panels alkotócsapatot és antológiakiadványukat emelte ki, amelyben sok szerző kísérletezik.