A pszichológia nem varázslat, nincs benne semmi „magic”–  Dr. Nagy Beáta Magda klinikai szakpszichológussal beszélgettünk

Legyenek hozzáférhetők a kor legmagasabb szintű tudományos ismeretei az érdeklődő közönség számára, ezen belül a pszichiátriai betegségekről a társadalom minél szélesebb rétegei kapjanak információt fogyasztható formában – dr. Nagy Beáta Magda küldetésének érzi a hiteles és közérthető tájékoztatást. Ezért (is) ír ismeretterjesztő cikkeket, vállal előadásokat pszichológiai témában.

– A Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumba már végig ezzel a fix elképzeléssel jártam. Két év kitérővel jutottam el az ELTE pszichológia szakára: közben a Miskolci Egyetemen tanultam szociológiát, amit nagyon megszerettem. Halasztottam az ELTE-n, és 1998-ban elvégeztem a szakot, ami a gondolkodásmódomhoz sokat hozzátett: nemcsak az embert látom, hanem a körülményeit is. Ezt közvetítem a hallgatóimnak is: senkit sem lehet kivenni abból a családból, szubkultúrából, vallási közösségből, amiben él; nem lehet eltekinteni az egzisztenciális körülményeitől, iskolázottságától – mondja.

2000-ben – már az ELTE hallgatójaként – a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonában vállalt munkát. Azokban az években körvonalazódott, hogy a pszichológiának mely területén dolgozik majd: eldőlt, hogy a klinikai irány lesz a sajátja és felnőttekkel akar foglalkozni. Az utolsó két évben a Klinikai és egészségpszichológia szakirányt választotta.

– A szentgotthárdi munkahely sokat segített a tanulmányaimban: konkrét személyekhez kötve tudtam kórképeket megtanulni. Nem pszichológus munkakörben dolgoztam, hanem az új beköltözőkkel foglalkoztam előgondozóként az akkor még budapesti fenntartásúintézményben. Részben a leendő lakókat, részben a családtagjaikat, gyámjukat, orvosaikat kerestem meg, hogy minél több információt gyűjtsek róluk, hogy mire Szentgotthárdra költöznek, az ottani team felkészülten várja őket, és minél zökkenőmentesebb legyen a befogadásuk.

– Az ambuláns ellátóhelyen részben diagnosztizáltam, részben terápiákat vezettem. Megtanultam, hogyan kell párhuzamosan nagy létszámú beteggel dolgozni. Nagy önállóságot kaptam, de mindig tudtam kitől kérdezni.

Majd Budapestre hívta prof. dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető az akkori SOTE, most már Semmelweis Egyetem Klinikai pszichológia tanszékére. Ott a klinikai szakképzésben részt vevő, már végzett pszichológusokat oktatott és az ambuláns ellátásban is dolgozott. Közben kognitív viselkedésterapeuta végzettséget szerzett – a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb és széles körben alkalmazott pszichoterápiás irányzat. Ezenkívül a családterápiában, az autogén tréningben és a mindfulness módszerben is képezte magát. Közben magánrendelést működtetett és 2002-től óraadó volt a szombathelyi tanárképző főiskolán: 

– A 2010-es évek közepén a Norvég Alap Lelki Egészség projekt megkeresésére szakmai szakértőként kezdtem dolgozni. A program a lelki egészséggel kapcsolatos problémák időben történő felismerését, kezelését és az ehhez kapcsolódó információhiány, előítéletek leküzdését célozta. Ha ugyanis az emberek elegendő és helytálló tudás birtokában vannak, akkor felismerik például a mentális zavarokat, és tudják, mit kell csinálni, ha baj van. Jártuk az országot, elsősorban a szociális szférában, az egészségügyben dolgozóknak, pedagógusoknak és lelkészeknek, tűzoltóknak is szerveztünk előadásokat. A hitem szerint tennünk kell azért, hogy a pszichológiai tudás ne csupán elefántcsonttoronyban gyűjtögetett információ legyen, hiszen mindannyiunkról szól. Más kérdés, hogy manapság már mindenhonnan folyik a pszichológia. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos megjegyezni: a pszichológiai összefüggések egy olvasata a világnak, de nem muszáj mindig mindent ilyen értelemben végiggondolni. Az életünket élni kell. Fontos az önismeret, de nem lehet 0-24 órában nagyítóval megfigyelni a saját működéseinket. Másrészt rengeteg hamis információ terjed, amelyeknek semmilyen megalapozottságuk nincs. A pszichológia tudomány, amelyben nem „gondolomra és azt hiszemre” jelentünk ki valamit. 

Közben szociológusként is dolgoztam: a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. égisze alatt futó projektben családon belüli bántalmazás, emberkereskedelem témában végeztünk kutatásokat, együttműködve az áldozatsegítő központokkal. Közel két évtizednyi munkatapasztalat volt már mögöttem, amikor jelentkeztem az ELTE doktori programjára. Új kutatási területet találtam magamnak: akkor kezdtem el foglalkozni a reproduktív egészséggel kapcsolatos kérdésekkel, mint a meddőség, a művi abortusz, a gyermektelen életpálya. Ezeknek is megvan a gyökere: az alapképzésemet végeztem az ELTE-n, amikor dr. Varga Katalin professzor, a perinatális szaktanácsadói képzés egyik alapítója Szülés/születés óráin már formálódott bennem, hogy dolgom ezzel a területtel. A doktori disszertációm a művi abortusz pszichoszociális vonatkozásait járta körül. Több aspektusból közelítettem, külön vizsgálva a férfiak élményeit, helyzetét az abortusz kérdésében.

 védő tényezők lehetnek például a mentális zavarok kialakulásával vagy azok elhatalmasodásával, súlyosbodásával szemben a spiritualitás vagy a vallásos hit megélése, a vallási közösséghez tartozás. Kutatási témája lett a gyermektelen életpálya, a hála szerepe a párkapcsolatokban, a párkapcsolati bántalmazás is. Említi az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát, ahol óraadó a 2022 februárjában indult reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi (mentálhigiénés vagy lelkigondozói) szaktanácsadó szakirányú továbbképzésben.

– Remek az oktatói csapat: mindenki elkötelezett, nagyon jó a saját szakterületén és szívesen adja át a tudásukat. Fontos kutatások zajlanak, jó együttműködni a hallgatókkal, és megélni, hogy tényleg személyre szabott az oktatás. A tantárgyak, amiket oktatok, a klinikai pszichológiába nyújtanak bevezetést; a mesterképzésen klinikai és egészségpszichológia specializációt választó hallgatóknak pszichopatológiát és pszichodiagnosztikát tanítok. Sok helyen, sok témában és sok emberrel dolgoztam eddig. A mostani munkámban összegezni tudom a tapasztalataimat. Mint egy puzzle-ban új egésszé állnak össze.