Tíz százalékkal nőtt a vasi átlagbér – Nem csak álom a havi kétszázezres fizetés

Tovább nőttek a keresetek az év első három hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Országos szinten 12, a nyugat-dunántúli régióban 11, míg Vas megyében 10 százalék fölötti volt az emelkedés a bérekben tavalyhoz képest. Összehasonlításképpen: négy éve 4, három éve 5,9, két éve 9, tavaly pedig 14 százalékkal nőttek a nettó keresetek Vas megyében az előző évhez képest. Miután a fogyasztói árak két százalékkal nőttek tavaly óta, a reálkereset nagyjából 10 százalékkal emelkedett országosan, nálunk pedig 8-cal.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Az adatokból jól látszik, hogy a Vas megyei bérnövekedés kicsit elmarad mind az országos, mind a régió másik két megyéjében tapasztalható értékétől, azonban még így is alig 10 ezer forint választja el a vasiakat attól, hogy átlagosan 200 ezer forintot vigyenek haza. Országosan egyébként ez már sikerült, mivel a nettó átlagbér most először 210 ezer forint fölé kúszott. Családi kedvezmény nélkül, de ha a kedvezményt is figyelembe vesszük, a nettó kereseti átlag 218 900 forintra becsülhető. Amint végigböngésszük az adatsorokat, jól látszik, hogy Győr-Moson-Sopron megyétől következetesen 20 ezer forinttal vagyunk lemaradva minden évben, és nagyjából mindig ugyanennyivel járunk Zala megye előtt.

Természetesen nem mindenhol nőttek egyformán a bérek. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási szektorban volt a legtöbb (576 ezer 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legkevesebb (205 ezer forint). Utóbbi valóban nagyon alacsony, hiszen még a nettó átlagbér szintjét sem érte el.

Vásárlási kedv

Az átlagbérek növekedését csak részben követte a vásárlási kedv, mivel a kiskereskedelmi üzletek forgalma az év első három hónapjában országosan 7,8, míg a nyugat-dunántúli régióban 6,1 százalékkal nőtt. Itt a becslések szerint 264 milliárd 407 millió forintot költöttek a vásárlók a boltokban három hónap alatt, és ebben nincsenek benne az autóeladások. Mindebből az következik, hogy a pluszjövedelem egy része máshová került, jó részéből nagy valószínűséggel nyaralás, hiteltörlesztés és megtakarítás lett. Utóbbira amúgy nagy szükség is volna, mivel a felmérések rendre azt mutatják, hogy a lakosság jó része nem rendelkezik nagyobb összegű megtakarítással, és egy váratlan kiadás jó eséllyel padlóra küldené a háztartást. A portfolio.hu gazdasági portál felmérése szerint tavaly száz új megtakarított forintból 44-et költöttek állampapírra, 22 bankszámlára került, 20 pedig maradt készpénzben. Az új megtakarítások mintegy tizedét helyezték csak az emberek befektetési alapba, nyugdíjpénztárba, életbiztosításba vagy éppen részvénybe.