Nálunk kizárólag a vadállományban mutatták ki a sertéspestis vírusát

Kilenc vaddisznóban mutatták ki a vírus jelenlétét Belgiumban, ezért ott a tervek szerint 4 ezer sertést vágnak le, hogy megakadályozzák az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. Több ország is embargót vezetett be a belga sertéshúsokra. Az ASP járványügyi helyzete egyre súlyosabb Európában, Ukrajnában több tízezer, Romániában pedig mintegy 230 ezer házi sertést kellett már levágni az afrikai sertéspestis miatt, de Lengyelországban is jelentős megbetegedések vannak a házi állományban. Voltak gazdák, akik azért, hogy elkerüljék az állomány kivágását, a folyóba dobták az állatok tetemét, így tüntették el a nyomokat.

A sertéspestis ügyével márciusban mi is foglalkoztunk, akkor tudni lehetett, szigorú intézkedések várhatók, hogy az afrikai sertéspestis ne jelenjen meg az országban. Ez sajnos nem sikerült, nálunk viszont egyelőre kizárólag a vadállományban mutatták ki az ASP vírusát, amely emberre semmilyen formában nem veszélyes. Szinte napra pontosan öt hónappal ezelőtt a területileg illetékes állategészségügyi hatóság el is rendelt korlátozásokat aszerint, hogy a terület mennyire veszélyes a fertőzés terjedésének szempontjából. Jelenleg három megye (Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 247 településén van valamilyen fokú korlátozás (fertőzött terület, különösen ellenőrzött terület, megfigyelési körzet). Az ASP szempontjából közepes vagy magas kockázati besorolású településekből ennél sokkal több van, itt már kilenc megye több mint ezer települése érintett, de mindegyik a Duna másik oldalán található. Kockázati kategóriára tekintet nélkül az egész országban minden elhullott vaddisznót jelenteni kell, és a tetemet be kell vizsgáltatni. A vadásztársaságoknak jelezniük kell azt is, ha túl sok az elhullott állat, a beteg állatokat ki kell lőniük. A sertéstartóknak is jelenteniük kell minden elhullást.

Az ASP ellen nincs vakcina, amely megvédené az állatokat a megbetegedés ellen. A megoldás a fertőzött állatok leölése, a fertőtlenítés, majd az újratelepítés, amely bevételkiesés a gazdáknak. A vírus terjedése fertőzött ruházattal, a fertőzött sertések húsából készült, nem megfelelően hőkezelt, nyers vagy füstölt termékekkel, ezek maradékának elszórásával, valamint nem megfelelő megsemmisítésével nagyon gyors lehet.

– Mi is áldozatai vagyunk ezeknek a történéseknek – felelte Babati Veronika, a körmendi húsfeldolgozó, a Babati és Társa Kft. ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogy mit szólnak a terjedő sertéspestishez és a várható áremelkedéshez. Hozzátette, a legfontosabb, hogy megbízható forrásból vásárolják a sertéseket, ami esetükben kizárólag magyar telephelyet jelent. Ezeken a telepeken többszöri ellenőrzéseken esnek át a sertések, ahogyan náluk a húsüzemben is folyamatos a kontroll. Egy főállatorvos két kollégájával minden egyes félsertésből mintát vesz, így a minőség garantált. Babati Veronika elmondta, valóban vannak jelei a közelgő áremelkedésnek, mivel az élő sertés ára egyre magasabb, a kereskedelem azonban egy­előre nem akar tudomást venni minderről. Most tehát még tartanak az árak, de elképzelhető, hogy fél éven belül hiány lesz a sertéshúsból, és akkor viszont elkerülhetetlen a drágulás – fogalmazott a szakember.

Magyarországon tíz év alatt több mint félmillióval csökkent a sertések száma, az aszály miatt a takarmány ára is nőtt. Ez, valamint az Európát, sőt újabban Kínát is sújtó járvány komolyan kihathat az árakra.