eső nélkül

2020.07.17. 11:30

A búza tonnánkénti ára már most 10 ezer forinttal magasabb, mint tavaly

Az aszály, majd az azt követő eső a gyengébb minőségnek és a magasabb termés­átlagnak kedvezett a búzánál, éppen ezért sokan csak takarmány­búzaként értékesítik a termést, a malom nem enged a minőségből.

Budai Dávid

Ha kell, késő estig járják a táblát a kombájnok

Fotó: Cseh Gábor

Aratják a búzát szerte a megyében, van, ahol már végeztek, máshol még dübörögnek a kombájnok. Dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke elmondta, éppen most gyűjtik be a mintákat a gazdáktól, hogy lássák, a búzatermés mekkora hányada lett malmi minőségű, és mennyi az, ami csak takarmánycélra lesz jó.

A búzánál először a fehérjetartalom épül be, ekkor aszály volt a megyében, amikor pedig megérkezett az eső, elkezdődött a keményítő beépülése. A sok eső gyakorlatilag kilúgozta a fehérjét a növényből, ami minőségi romlást hozott, viszont a közben beépülő keményítő miatt nagyot nőtt az ezermagsúly, Vas megyében így játszódott le a folyamat.

Dr. Pusztavámi Márton hang­súlyozta, a leggyakrabban már a fajtaválasztásnál eldől, hogy étkezési vagy takarmánybúzát szeretne aratni nyáron a gazda, az viszont már más kérdés, hogy ez sikerül-e. Hasonlóan vélekedett a több mint 1200 hektáron, Górban gazdálkodó Bodorics Pál is, aki elmondta: jellemzően minden búza étkezési búzaként indul, aztán hogy végül takarmány, euro vagy malmi búzaként lesz-e értékesítve, azt részben az agrotechnológia, részben az időjárás határozza meg.

Bodorics Pál szerdán kezdte aratni a búzáját, a termést takarmánycélra szánja
Fotó: Cseh Gábor

– Ezt a szakmát tavaszi eső nélkül nem lehet csinálni – fogalmazott a gazda. Hozzátette, a búza minősítésénél egyebek között olyan beltartalmi értékek számítanak, mint a nedvesség-, a fehérje- vagy a sikértartalom, miután azonban nem a sütőipar a cél, így ő a termény minősége miatt kevésbé aggódik, a fontos, hogy a mennyiség legyen meg. Bodorics Pál, miután learatta a 410 hektárnyi repcéjének az utolsó tábláját is szerdán, aznap délután végre nekiállhatott a mintegy 640 hektárnyi búza betakarításának is. Ott voltunk, amikor elindultak a gépek.

Mint megtudtuk, ősszel hétfajta búzát vetett, amelyek szép sorban fognak beérni, így aztán nem egyszerre kell levágni a több száz hektárt. Ő nyaranta átlagosan húsz napon át arat, van olyan kombájn, amelyik egy óra alatt egy hektárral végez, van, amelyik öttel is. Ha jó az idő, akkor a kombájnok még este kilenckor, a fényszórók fényénél is vágják a terményt, aztán ha leszáll a harmat, vagy elered az eső, leállnak.

Ha kell, késő estig járják a táblát a kombájnok
Fotó: Cseh Gábor

Már le is álltak a gépek Kiss Jánosnál, a Gazdakör Répcelak alelnökénél, legalábbis ami a búzát illeti, ő ugyanis végzett már az 50 hektárjával. Neki szintén csak takarmánybúzája lett, mivel mázsánként mindössze 100-200 forint a különbség az étkezési javára, ezért pedig nem éri meg a plusz­ráfordítás. Egyébként pedig nagyon szépen fejlődött a búzája, átlagban ugyanis 7,5 tonnás lett a termés, ami országos viszonylatban is kimagaslónak számít.

Dorogi Melindának, a Celldömölki Malom Kft. ügyvezetőjének is az a tapasztalata, hogy az étkezési és a takarmánybúza közötti minimális árkülönbség miatt a gazdák nagyobb arányban döntenek a takarmánybúza mellett. Idén ráadásul az időjárás is ennek a döntésnek a meghozatalát segítette elő, sokan ugyanis, akik eredetileg étkezési búzát vetettek, a rendkívül aszályos tavasz miatt inkább úgy döntöttek, nem költenek többet a terményre, ezért elhagyták a fejtrágyázást, ami miatt alacsony maradt a fehérjetartalom. Így aztán nem is lett meg a malmi minőség, viszont a kissé későn érkező eső megtette a hatását, így a mennyiségre sok helyen nem lehet panasz.

Az ügyvezető elárulta: most a malomban még a tavalyi búzát őrlik, mivel az idei búzának még kell egy kicsit érnie a silókban. Azt azonban hangsúlyozta, ők a minőségből nem engednek, ha a gazdáktól már nem tudnak, akkor kereskedőktől fognak malmi búzát vásárolni. A kenyér tehát a megszokott minőségű lisztből készülhet ezentúl is, viszont az árak minden bizonnyal emelkedni fognak, hiszen a búza tonnánkénti ára már most 10 ezer forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor – jelenleg tonnánként 53-55 ezer forint körül van a malmi búza ára – így a gazdáknak a terményárak szempontjából jó évük van – mondta.

Idén is gyűjtik a gazdáktól a búzaadományt az idén tízéves Magyarok kenyere programban. Ezúttal 89 ponton lehet leadni a felajánlásokat, amelyet húsz malomban őrölnek majd meg. Tavaly csaknem 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyermekeknek és rászorulóknak. Idén augusztus 20-áig lehet leadni az étkezésibúza-­adományokat. A Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepét július 31-én tartják a szarvasi szárazmalomban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!