Lehet-e drónnal permetezni? - A körültekintés fontosságára figyelmeztet a vasi növényvédő szakember

 Borhi András mezőgazdasággal foglalkozó családban nőtt fel, munkássága mindig is az agráriumhoz kötötte: agrármérnöki, növényorvosi, talajtani szakmérnöki és precíziós mezőgazdasági mérnöki képzettséggel rendelkezik. A vasi növényvédelmi kamara tagja, jelenleg hatóanyag-engedélyezési kísérletek vezetője, és mezőgazdasági szaktanácsadóként dolgozik. Több éve foglalkoztatja a dróntechnológia agráriumban való felhasználhatósága: erről írta diplomáját, és 2022-ben könyve is jelent meg a témában. 

Pozitívumként fogadta a hírt a közelmúltban: megvan az első olyan növényvédő szer, amelynek az engedélyokiratában szerepel a drónos kijuttatásra vonatkozó előírás. Minden más növényvédőszer-készítménnyel szigorúan tilos drónos permetezést végezni jelenleg. A rovarölő csak kombinációban és meggy-, cseresznye- és diókultúrában alkalmazható hivatalosan. Borhi András azt mondta: ezt valószínűleg egyre több és több jóváhagyott szer követi. 

– A technológia jó, de ne vegyük félvállról a drónos permetezés előírásait – húzza alá a szakember, aki a veszélyekre hívja fel a figyelmet. A készítmény engedélyokiratában szerepelnie kell a drónnal való kijuttatásnak, amely szigorú feltételekhez kötött. Egyrészt hivatalosan csak az végezhet drónos permetezést, aki valamennyi képesítést megszerezte: zöldkönyv, A1/2/3 tanúsítvány, pilótanélkülilégijármű-irányítói igazolvány, növényvédelmidrónpilóta-szakma, és ezután felkerült a Nébih listájára, másrészt a jogszabály szerint a kijuttatási tervet 30 nappal a kezelés előtt el kell juttatni a hatósághoz. 

Megtudtuk azt is: drón esetében sokkal magasabb koncentrációjú a permetlé, tehát nagyobb hatóanyag-tartalmú permetcseppek juttathatók ki így, ezért a megfelelő védőeszközök használatára még fokozottabban figyelni kell. Fontos az is, hogy mivel nem közvetlenül a növénykultúra felett történik a kijuttatás, hanem néhány méterrel feljebb, így az időjárási körülményektől és a hozzáértés hiányától függően megnövekedhet az elsodródás veszélye. Ennek pedig – egy gyomirtó vagy a napraforgó szárítására használatos szer esetében – súlyos pusztító, illetve környezetterhelő hatása lehet. Egy sima drónpilóta nem és sokszor a szakember is csak nehezen tudja megmondani: mennyi lémennyiséggel kell kifújni a vegyszert ahhoz, hogy hasson, mivel még nincsenek a hatóságok, a gyártók és a szakemberek által elfogadott hivatalos gyakorlati tapasztalatok. A drón teljesen másképp működik, mint a hagyományos szántóföldi permetezők – húzta alá. 

Nem véletlenül tette le a vizsgát, hiszi, hogy a drónos permetezésé a jövő, de ez még nem a jelen. Azon dolgozik, hogy a drónos permetezés minél hamarabb hatékony és biztonságos megoldást biztosítson a növényvédelmi kihívások kezelésére. A következő években eldől, milyen kultúrákban és milyen körülmények között nyújt megoldást ez a technológia.