Megfordítja-e Szombathely a rossz tendenciát? - Székesfehérvár, Győr és Zalaegerszeg is jobban fejlődött - infografika

A jövő települései címmel tette közzé településindexét az Egyensúly Intézet, azt az Index szúrta ki.  Az agytröszt két interaktív térképet is megosztott kutatásai eredményeként: egyiken a 2021-es településindexeket találhatjuk, a másikon azt mutatták be, hogy 2014-hez képest milyen fejlődést produkáltak az egyes városok, falvak. 

Ötvenhárom indikátort határoztak meg

„Az Egyensúly Intézet 2023-ban saját indexet dolgozott ki, amely önkormányzati ciklusokon átívelően teszi lehetővé a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését” – írták. Több, mint kétezer változó közül állítottak elő „53 olyan indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait” – olvasható az intézet honlapján.

Elvándorlás, utak, jövedelem, városi adóbevételek

Azok között szerepel – a teljesség igénye nélkül – az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, az egy lakásra jutó nettó belföldi jövedelem, 1000 lakosra a belföldi oda- és elvándorlás különbsége, 10 ezer főre vetítve a különböző kereskedelmi egységek száma, az önkormányzati utak, járdák kiépítettsége, a működő kórházi ágyak, a nyilvántartott álláskeresők, 100 főre vetítve a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, a természetes szaporodás, illetve fogyás száma, a színház és a mozi megléte, vagy éppen a pályázat útján elnyerhető, egy főre jutó állami támogatások összege is.

Székesfehérvár vezet, Zalaegerszeg is nagyot ugrott előre

A megyeszékhelyek között nem csak 2014 óta fejlődött a legtöbbet, toronymagasan vezet a többihez képest Székesfehérvár. A Fejér vármegyei város 54,6-ról tornászta fel 2021-re településindexét 71,4-re. A legtöbbet fejlődő megyeszékhelyek között második helyen Zalaegerszeg áll. A zalai megyeszékhely hét év alatt ugyancsak nagyot domborított: 35,3-ről 15,5 indexpontos bővülést ért el, 2021 végére településindexe 50,8-et mutatott.

„A megyeszékhelyek kategóriáján belül látványos fejlődésen mentek keresztül az észak-alföldi települések. A legalacsonyabb fejlődési ütem az észak-magyarországi és déli megyeszékhelyeken tapasztalható” – írta tanulmányában az Egyensúly Intézet. Kitértek arra is: a megyeszékhelyek átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk mögött 2014 és 2021 között. 

Szombathely az átlagosnál rosszabbul teljesített

Szombathely 2014-ben 43 indexponton állt. 2021 végéig 9,5 indexpontos bővülést ért el (52,5), ezzel pedig az átlagosnál sajnos rosszabbul teljesített, a településindex-változásokat tekintve a megyeszékhelyek sorában 12. helyezett. Elgondolkodtató az is: Szombathely 2021-es településindexe még mindig nem érte el Székesfehérvár 2014-es mutatóját (54,6). Ha a vasi megyeszékhely és más városok fejlődési tendenciáját vesszük alapul, még kevésbé van okunk a hurrá optimizmusra, hiszen például Zalaegerszegen 15,5-tel, Győrben 13,2-del, Debrecenben 13-mal, Szolnokon 12,8-del, Miskolcon 11,5-tel, Szegeden 11-gyel, Pécsett 10,1-del bővült a településindex-pont. Ezek a települések mind-mind jobban fejlődtek.

Hova vezethet, ha marad ez a fejlődési tendencia?

Ha csak a 2021-es településindexeket vetjük össze, elmondható az is: a megyeszékhelyek sorában Szombathely a középmezőnyben foglalt helyet, 9. helyezett lett. Ám ha a fenti fejlődési tendencia marad, s nem változnak a mutatók, e rangsorban néhány éven belül könnyen az utolsók közé kerülhet a dunántúli megyeszékhelyek sorában a vasi település.