2020.06.16. 17:30
A kétszeres olimpiai bajnok Nagy Tímea a Barnahus jószolgálati nagykövete
A gyermekbarát igazságszolgáltatás legjobb terepei a Barnahus-szolgálatok. Magyarországon elsőként Szombathelyen indult pilot program négy éve: az abuzált gyerekek védelméért küzdő modell segítségével eddig több mint száz gyermeket vizsgáltak. Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó 2018 novembere óta a Barnahus jószolgálati nagykövete: maga jelentkezett a tisztségre, állt a szexuálisan bántalmazott fiatalok mellé.
Nagy Tímea 2018 novembere óta a Barnahus jószolgálati nagykövete. Kiemelkedőnek tartja a megtiszteltetést. Dr. Lazáryné Illés Mária hihetetlen elszántsága, energiája őt is magával ragadta
Fotó: VN/Barnahus Szombathely
A Barnahus-szolgálat kívül-belül gyermekbarát épületben, az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem összekapcsolásával működő komplex szolgáltatást kínál. A szolgálat az áldozattá vált, szexuálisan zaklatott vagy bántalmazott gyerekeknek segít: speciális, a nemzetközi protokollnak megfelelő módszerével, abszolút gyermekbarát módon hallgatják meg őket a szakemberek, akik hisznek a gyermekeknek. Magyarországon elsőként Szombathelyen, a TEGYESZ épületében nyitották meg a Barnahus-szolgálatot 2016 novemberében.
Nagy Tímea 2017-ben egy Aranyanyu Díjátadó Gálán találkozott dr. Lazáryné Illés Mária gyermek és felnőtt klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértővel, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetőjével. Az utóbbit a díjra jelölték, a sportoló pedig a zsűri elnöke volt.
– Felfigyeltem az új típusú gyermekvédelmi módszerre, és nagy hatással volt rám az eltökéltség, amellyel Marika az ügyet képviselte. A gálán beszélgettünk, felajánlottam a segítségemet. Meghívást kaptam egy gyermekvédelmi konferenciára, ott volt alkalmam mélyebben belenézni a Barnahus tevékenységébe. Egyértelművé vált számomra, hogy ez az az ügy, amihez a nevemet, az arcomat szeretném adni – meséli Tímea.
Azon a bizonyos konferencián körbevezették őt a szombathelyi Barnahus-szolgálatban. Úgy emlékszik, fantasztikus volt a miliő, őt legalábbis teljesen elvarázsolta. – Első hallásra félelmetesnek tűnhet a dolog, hiszen a Barnahus szakemberei olyan eseteket vizsgálnak, amelyeket a legszívesebben ösztönösen eltolnánk magunktól: nem akarunk tudni arról, hogy vannak traumatizált gyerekek.
Ám egy kicsit sem volt rossz érzésem a falak között: mintha egy magánóvodába mentem volna be, olyan a helyiségek kialakítása, berendezése – érezni, hogy az orvosi vizsgálóban a lehető legjobb helyre kerülnek a gyerekek. Magam is találkoztam néhányukkal, helyes, kedves, hétköznapi viselkedésű, a családjukból már kiemelt fiatalok voltak. Marikát biztosítottam arról, hogy továbbra is fenntartom: ha szükség van a segítségemre, gondoljanak rám. Ő pedig – ismerve a lendületét – nem hagyta annyiban a dolgot.
Egyeztetett a vezetőkkel, a kollégáival, és felkértek, hogy legyek a Barnahus jószolgálati nagykövete.
– Szombathelyen többször megfordultam, rendszeresen részt veszek gyermekvédelmi fórumokon, érdeklődöm, hogy halad az ügy. A velem készült interjúkban, ha megkérdezik, mire vagyok a legbüszkébb most az életemben, elsőként azt jegyzem meg: a Barnahus jószolgálati nagykövete vagyok. Nagyon kevés megkeresésnek teszek eleget. A Barnahus kivétel: küldetésemnek érzem, hogy arra bátorítsam az embereket, legyenek nyitottabbak, elfogadóbbak a szexuálisan bántalmazott gyermekek irányában. Talán már nem fordítják el a fejüket olyan sokan, ha ilyen történetet hallanak.
- Kezdjük már utolérni magunkat, de tény, hogy az emberekben még mindig félelmet kelt, hogy egy traumatizált gyerekkel vagy az édesanyjával beszéljenek. Pedig lépni kell az ilyen esetekben is. Ne csak a rászorulóknak adjunk pénzt, ne csak a segélyszervezeteknek küldjünk karácsonykor játékokat, élelmiszereket, hanem ilyenkor is hallgassunk a szívünkre: ha segítséget kérnek az ilyen történetet elszenvedők, vagy az őket támogató Barnahus-szolgálat, nyújtsuk a kezünket. Soha nem tudhatjuk, hogy a szomszédban, az ismeretségi körünkben, vagy éppen a saját családunkban mikor bukkan elő egy ilyen tragédia. Ne csak akkor eszméljünk, hanem legyünk felkészültek: tudjuk és mondjuk el másoknak is, létezik egy hely, ahová befogadják az áldozatokat, ahol el tudják látni őket, tompítva a gyerekekben az átélt borzalmat. Ahogy benne van a köztudatban: ha pösze a gyerek, logopédushoz kell mennie, ha rablás áldozata lesz, akkor rendőrséghez, legyen benne az is: ha szexuális abúzus áldozatává válik, akkor a Barnahus-szolgálathoz kell fordulni – mondja szenvedéllyel.
Tímea azt kéri még: aki ismeri a nevét, a sporteredményeit, elfogadta a személyét, az bízzon abban, hogy a jó ügy mellé állt, és támogassa a kezdeményezést, hogy országszerte egyre több Barnahus-szolgálat létesüljön. Ahol egy helyen, egy fedél alatt tartják a gyermeket ismerő jelzőrendszeri tagok közreműködésével az igazságügyi szakértői vizsgálat előkészítő ülését, a rendőr és az ügyész közvetett részvételével a gyermek meghallgatását egy bekamerázott interjúszobában, lehetőség szerint egyetlen egyszer, szükség esetén a gyermeknőgyógyászati vizsgálatot, a meghallgatás után az áldozattá vált gyermek és családja krízisintervenciós terápiáját és a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatás-szakemberek továbbképzését a Barnahus-módszerre.
Tímea úgy fogalmaz:
– Szombathely a test szíve: ez látja el vérrel az összes testrészt. Hatalmas szerepe van a szombathelyi Barnahus-szolgálatnak abban, hogy ez a hálózat országos szinten kiépüljön. A magam részéről mindent megteszek, hogy ez sikerüljön. Ahogy a gyerekeim nőnek, egyre fontosabb, hogy úgy feküdjek le, hogy jót tettem, és úgy keljek fel, hogy megint szeretnék valami jót tenni.