Kamper 75 – Kollográfiák Kőszegen, a Jurisics vár lovagtermében - fotók

Kamper Lajos indulása ezer szállal kötődik Kőszeghez. Nemcsak gyerekkora helyszíne, hanem első mestere, Bartha László festő tevékenysége, a hozzáfűződő szakmai kapcsolat is a vizuális művészetek felé terelték a fiatal alkotót – így kezdte a kollográfiákból (kartonnyomat vagy papírmetszet) összeállított kiállítás méltatását Salamon Júlia művészettörténész. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem egy visszatekintő életmű-válogatásról van szó, hanem a művész pályájának egy szeletére közelít rá, a sokszorosító grafikai technika belső evolúciójába enged betekintést az elmúlt három évben készült ciklusig eljutva.

Salamon Júlia felidézte: Kamper Lajos a ’90-es évek végén kezdte először alkalmazni a magasnyomásos eljárást. A nyomatokon megjelenő elbeszélő hang háttérbe szorult, és a tömörebb formanyelv felé tolódott. Jellemzően egy-egy akár irodalmi szövegből – vers, mese, mítosz –, saját képzettársításokból vagy „ébren látott álomból” indul ki. Ezek központi motívumait teszi az alkotások főszereplőjévé. Visszatérő alakjai a kora 2000-es évektől a egyensúlyozó mutatványos és a mostani kiállításon is triptichonban elrendezett angyal figurája – az angyal nála mindig nőnemű, sokszor erotikus fantáziák kapcsolódnak hozzá. A másik visszatérő „rémlény” a Bulgakovot idéző fekete macska vagy kutya képe, amely nála az angyali alakkal ellentétes: a leselkedő, a fenyegető minőségében jelenik meg. Ezekhez a fantáziákhoz sokszor kapcsolódik a transzformáció, az átlényegülés képe, amelynek a lovagteremben láthatók közül a legszemléletesebb darabja a Rés az álomban című munka.

A kollográfiák másik, jól azonosítható csoportja a szintén a 2000-es évek közepén induló munkák, ahol a kompozíció kevésbé dinamikus, inkább egy belső architektúra szervezi a kép terét.

Megemlítette Kamper grafikai világának zeneiségét is és társművészeti vonatkozású munkáit, mint egy színházi darabhoz készített Kastély szemeit vagy a tájat az absztrakció tárgyává tevő, Adria-ciklusba illeszkedő Rovinj című nyomatot. Az időben a legközelebb esők a kőszegi belvároshoz, épített örökséghez kapcsolódó nyomatok. Végül az elmúlt három évben készült munkákról beszélt. A világjárvány idején a bezártság egy nagyívű, ma is bővülő kartonnyomat-sorozat elindítására sarkallta: az őt körülvevő napi valóságba nagyít bele. Saját életet élő, ön-összerakó kollográfiák – így jellemezte a képeket Salamon Júlia. Kamper Lajost prof. Lőrincz Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora, az egyesület elnöke és Básthy Béla, kőszeg polgármestere is köszöntötte. A képek június 2-ig láthatók a lovagteremben, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig.