"Itt patkányok? Még egér is csak elvétve van." - Rozsdaette álmok

Csendes környzet, csúf összkép

A Szépvölgy lakóparkban 72 telket alakítottak ki, a telkek közel felén ma már családi ház áll. Körülbelül százan élnek a megyeszékhelyhez közel eső csendes környezetben, de egy a lakópark szélén álló elhanyagolt mezőgazdasági telep elcsúfítja az összképet. Van, aki szerint nem csak rozsdás vasak várják az enyészetet a telepen, közvetlen veszélyt jelentenek a lakók számára az elszaporodott patkányok, egyéb rágcsálók. A telepet már többször meg akarták szüntetni, de a mai napig sem sikerült - annak ellenére, hogy a tulajdonosnak nincs engedélye arra, hogy nagy tömegben tároljon itt elhanyagolt, rozsdás mezőgazdasági gépeket.


A Szépvölgy lakópark szomszédságában többek szerint roncsvastelep áll. Kovács Gyula azt mondja, ô használható mezőgazdasági gépeket tart itt – megfelelő tároló híján a szabad ég alatt. A környezetvédelmi hivatal már többször felszólította a vállalkozót, hogy számolja fel ezt a telepet. Az eddig nem történt meg, de a vállalkozó a kirótt bírságot eddig minden alkalommal befizette 
Fotó: Szendi Péter

Fekete István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályának vezetője:

- Nárai polgármestere még 2006-ban jelezte, hogy egy illető egy külterületi ingatlanon hulladékot halmozott fel. Kimentünk, vizsgálódtunk, és azt állapítottuk meg, hogy egy mezőgazdasági gazdálkodó magánszemélyektől huzamos idő alatt összevásárolt használt acéleszközöket, tárgyakat tárol ott. Nyilvánvaló, hogy zavarja ez a telep a közelben élőket, ezért a polgármesteri hivatal szerette volna felszámoltatni. Többször felszólították erre az illetőt, de ő nem volt erre hajlandó.

A hivatalnak ehhez joga volt, különösen, hogy a terület, roncstelepként funkcionált, nem pedig a földhivatali nyilvántartásban rögzített művelési ágnak megfelelően. A hivatalos út az lett volna a tulajdonos számára, ha kéri a művelési ágból történő kivonást, ezután beszerzi a szük-séges engedélyeket, amelyek birtokában már törvényesen tárolhatna vasból készült eszközöket. Amíg ez nem történik meg, engedély nélkül működteti a telepet.

- A területen felhalmozott eszközök döntő része hulladék - folytatja a szakember. Először nem vetettünk ki bírságot, de köteleztük, hogy szállíttassa el a roncsokat. Ő ezt megígérte, de csak részben teljesítette. Bemutatott papírokat, hogy elvitetett ezekből valamennyit a MÉH-be, de ez csak egy töredéke volt a teljes mennyiségnek. Ezt háromszor eljátszotta. Ekkor egymás után végrehajtási bírságokat szabtunk ki százezer forintos nagyságrendben, és ő mindig be is fizette ezeket. A legutolsó teljesítési határidő e hónap utolsó napja. Ha letelik a határidő, megint kimegyünk, ellenőrzést fogunk tartani. Ha ezúttal sem számolta fel a telepet teljes egészében, emelt összegű bírságot fogunk kiróni. 


Megszólal a telep tulajdonosa

Kovács Gyula előbb szabadkozik, de végül beleegyezik, hogy találkozzunk a telep előtt. A kerítésen belülre nem mehetünk, de a drótkerítésen keresztül is jól látszik, mit tárol odabenn.

- Higgye el, én restellem magam a legjobban, hogy ilyen körülmények között kell tárolnom ezeket a gépeket - tárja szét a karjait. - Ha előre tudom, hogy hatvankét éves koromra csak idáig jutok, akkor inkább munkanélküli lettem volna, és inkább sorbaálltam volna segélyért. Így viszont egész nap dolgozom, és nem jutok semmire.

A mezőgazdasági vállalkozó a szombathelyi MÉH-telep vezetője volt 1980-tól 1993-ig. Ezután váltotta meg ezt a területet, majd széles körű ismeretsége segítségével téeszekből vásárolt használt gépeket, eszközöket. Ekkor a mostani lakópark még csak terv volt, a legközelebbi lakóháztól közel kétszáz méter távolságra volt az a tárolóépület, amely a telep közepén áll. Akkoriban száztíz méteres kötelező védtávolságot írtak elő, így nyugodt volt afelől, hogy még akkor is elegendő lesz, ha esetleg szigorítanák az előírást. Most azonban a telep közvetlen közelében lakóházak állnak. A tárolójában gabona van, szóba hozom, hogy a lakóparkban élők szerint patkányok tenyésznek itt.

- Itt patkány? Még egér is csak elvétve van - válaszol megrökönyödve a vállalkozó. - Az viszont igaz, hogy mielőtt a szakhatóságok jöttek ellenőrizni, voltak itt döglött patkányok, de a hordók tetején. Oda másztak fel elpusztulni? Én falusi gyerek vagyok, de ilyet még nem láttam. Nyilvánvaló, hogy valaki szándékosan rakott döglött pakányokat oda, hogy belebotoljanak az ellenőrök. Elektromos riasztóim vannak, rendszeresen jár ide a gázmester, hogy patkányok lennének, az teljességgel ki van zárva.

Kovács Gyula százharminc hektár földet művel immár tizenöt éve. Azt mondja, külföldön nem is merné elmondani, hogy ekkora terület birtokában mindennapi kemény mukával csak ennyire jutott, mert biztos kinevetnék. Arra nincs pénze, hogy megépítsen még egy tárolót, amelyben normálisan elhelyezhetné a gépeket, hogy ne a szabad ég alatt rozsdásodjanak évek óta. Arra sincs pénze, hogy embereket fizessen, akik szétválogatnák a gépeket, és amire nincs szükség, azt végre leselejtezhetnék.

- Traktort kellene vennem, de nincs miből. Két dolog biztos, rengeteget dolgozom, a teljes területem úgy el van látva, ahogy az elő van írva.

A telep melletti szántó is az övé. Büszkén mutat az aranyló kalászok felé, azt mondja, ez az év jó lesz, tisztességes termésre számíthat. Közben egy pillanatra csendesen, szinte csak befelé elmosolyogja magát. A nap során valószínűleg először. És lehet, hogy utoljára.