2016.01.01. 17:06
Szerencsét és bőséget kívántak a káldi regölők
A földhöz csapódó láncos botok jelezték, hogy hosszú évtizedek után újra regölők járják a káldi házakat. Egy lassan feledésbe merülő régi népszokást, a regölés hagyományát elevenítettek fel a faluban. A faluból elszármazott Tanai Erzsébettől származik az ötlet, a hagyományt a Káldi Napraforgók Egyesület tagjai elevenítették fel.
Az ezerlelkes községben két éve tevékenykedő Káldi Napraforgók Egyesület ötlete volt a regöséneklés felidézése. Simonné Fukszberger Szilvia, az egyesület elnöke büszkén számolt be róla, hogy a falunaptól a szemétszedési akción, az iskolai hazavárón és az év során adódó népszokások ünneplésén át a közös disznóvágásig - az összeröffenésig - bezárólag szinte minden rendezvényüket nagy számú érdeklődő kíséri figyelemmel. Tevékenységük új színt hoz a község hétköznapjaiba, így került sor a karácsonytól vízkeresztig tartó, házról házra történő jókívánság-járás felélesztésére is.
Az indítást a községből elszármazott Tanai Erzsébet népdalénekes adta egy 1958-as filmfelvétellel, amelyen a káldi regölést mutatják be. A hiteles szöveganyag mellett a betanulásban és a felkészülésben, a régi ruhadarabok előkerítésében Hámori Balázs, a sárvári Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola néptáncpedagógusa segített. A magyar őstörténetig visszanyúló regölés a téli természetvarázslás körébe tartozott.
Az első, termékenységvarázsló részben a gazdának és a háznépnek termékenységet, bőséget kívánnak, majd a második, párosító részben a házban lakó legényt regölnek össze egy leánnyal. A kapu előtt azért minden helyen meg kellett beszélni, hogy kit kivel adnak össze, nehogy galibát okozzanak. A legények a csörgős botokat azonban óvatosabban verték a padlóhoz, mert a járólapok már nem nagyon bírják a néphagyományt. A házigazdák szívesen fogadták a kívánságokat, adományként pedig süteménnyel és itallal kínálták a kántálókat.
A káldi regölők felkeresték a most 92 éves Takács Feri bácsi házát, aki maga is szerepelt az egykori filmkockákon. Akkoriban ő volt a falu kántora, de mivel ez a foglalkozás akkor „nem létezett”, a filmben a földműves megnevezés került a neve mellé - emlékezett vissza. Hozzátéve, hogy egykor maga a híres népzenekutató, Lajtha László is megfordult Káldon, vele Feri bácsi is találkozott még. A fiatalok megfogadták az öreg regölő tanácsait, és még nagyobb elhatározással folytatták útjukat. Szerencsét és bőséget hozva talán az egész településre.
