Szőlőhegyek régi patrónusai

Csordul a Vince, telik a pince

Az év a borosgazdák számára Szent Vince napjával kezdődik. Január 22-étől figyelik a természet jelzéseit, számítgatják, mire kell készülniük. Ha csordul a Vince, telik a pince, tartja a közmondás. Azaz: ha ezen a napon enyhe az idő, akkor jó termésre számíthatunk. Vince az év első „boros” szentje. Az utolsó Márton novemberben, de hogy közben hányan vannak még, nehéz összeszámolni. Az alábbi összeállításban csak a legfontosabbakat említem meg.

Szőlő Jövésnek Könyve

Közel hozzánk, Fraknó környékén a gazdák Jégtörő Mátyás napjára (február 24.) is figyelnek. Úgy vélik, ha Mátyás napján hó esik, akkor a tél még jócskán kitart, savanyú borra lehet számítani. Hogy elnyerjék Mátyás jóindulatát, szobrot állítottak neki.

A fagyosszenteket – Pongrácot, Szervácot, Bonifácot – a szőlészek is számontartják, de különösebb tisztelet nem kapcsolódik hozzájuk. Minden-esetre jó az elővigyázatosság, március második felében is jöhetnek még kemény hidegek.

Szent György napját (április 24.) sokfelé a tavaszi gazdasági év kezdeteként tartják számon. Kőszegen ehhez a naphoz különleges hagyomány is kapcsolódik. 1740 óta ekkor rajzolják be a Szőlő Jövésnek Könyvébe az összegyűjtött friss hajtásokat.

Ivó

Ivó a francia Yves magyar megfelelője. Ünnepe május 19-ére esik. Eredetileg a jogászok és a jegyzők védőszentje volt. Alakja csak Magyarországon kapcsolódik össze a borral. A névre a 19. században több költőnk is felfigyelt, felhasználták a jelentésében rejlő lehetőségeket. Csokonai, majd Erdélyi János is „kimutatta”, hogy a jurátusok szentje bizony borivó volt, így ott a helye a csárdákban és a présházakban. Ivó napja bekerült Arany János Nagyidai cigányok című vígeposzába is. Ott a következő mondat olvasható: „Feledik, mint a bölcs, a kétes holnapot. Csinálnak karácsonyt és szent Ivó napot.” Ivóból az elmúlt két évszázad alatt igazi szőlőhegyi szent lett. Már borlovagrend is viseli nevét. Szent Ivó napját pedig – kicsit más programmal, mint annak idején Nagyidán – több településen is megünneplik.

Medárd

Orbán napja (május 25.) környékén még jöhet olyan fagy, amely a szőlőt egész évre tönkreteheti. Szerencsére ez csak ritkán fordul elő.

A szőlő fejlődését erősen befolyásolja a júniusi időjárás. Ha június 8-án, Medárd napján esik, akkor több hétig (40 napig) kitartó esőre számíthatunk, azt pedig a szőlő is megsínyli. Célszerű Medárddal jóban lenni, neki van tapasztalata abban, hogyan kerülhetjük el az eső okozta kárt. A legenda úgy szól, hogy amikor Medárd a 6. században galliai püspökként gyalogosan ment az egyik városból a másikba, hirtelen erős vihar támadt, és a jég is esni kezdett. Neki semmi baja nem lett, mert egy sas jelent meg fölötte, kiterjesztett szárnyakkal védelmezte, amíg a vihar el nem ült. Medárdot nemcsak a vincellérek, hanem az esernyőkészítők is patrónusuknak tekintik. Kőszegtől alig öt kilométerre, a Burgenlandhoz tartozó répcekethelyi szőlőhegyen a 19. századból való, fából készült szobor ábrázolja őt: a Medárd kezében tartott dús szőlőfürt jelzi, hogy a jó termés az ő érdeme is.

Szent János és Pál

Répcevisen egy kuriózumnak számító kompozícióval találkozhatunk: most a plébániakertben van, de eredetileg a mezőn állt Szent János és Pál vértanúk szobra. A 4. században mártírhalált halt két ifjút a szőlőtermelők és a gazdálkodók védelmezőjeként is számontartják. A fejük fölött a felhők arra utalnak, hogy ha hozzájuk fohászkodunk, elkerülhető a zivatar és a jégverés. Emléknapjuk június 26.

Szent Donát

Szent Donátból kettő is van. Az egyik katona volt, a másik püspök. Ünnepük június 30-ára, illetve augusztus 7-ére esik. A katonát a legenda szerint a buzgó imádság mellett az időjárás is hozzásegítette ahhoz, hogy a csapatával együtt győztesen kerüljön ki egy csatából. A püspök kezéből a pogányok verték ki a kelyhet, amely darabokra tört, de a szent fohászkodására újra összeforrt, sőt megjelent benne az áldoztatáshoz használt bor is. Közülük Kőszegen a katonaszent emlékeivel találkozhatunk. Neki szenteltelték a Kálvária-templom melletti kis kápolnát. Az óvárosban a Rájnis utca egyik fülkeszobra is őt ábrázolja. Donátot nemcsak a nyugati határ mentén, hanem ezer kilométerrel távolabb, a magyar nyelvterület keleti szélén is tisztelik. Moldvában, Külsőrekecsin közelében áll az egyik utolsó olyan képoszlop, amelynek még magyar felirata van. Szeptemberben Vencel a soros patrónus. Ha az egész év szerencsés volt, akkor itt már nagyobb gond nem lehet. Vencel-nap, azaz szeptember 28. környékén tartják meg több helyen a szüreti felvonulást és búcsút.

Szent Márton

Az újbort novemberben Szent Márton hozza el nekünk. Márton neve és a bor a magyar néphagyományban már évszázadok óta összekapcsolódik. Az 1480-ban lejegyzett nagyenyedi csízió az év legfontosabb napjait és a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókat sorolja fel. A novemberi versszak egyik sora így szól: „Emre úrnak hoz bort Márton.” Ma valahogy így mondanánk: Szent Imre-napra Márton hozza a bort.