2021.05.23. 11:00
Belgiumból érkeztek Rönökre – Megnéztük, hogyan működik a Szedervirág Ökotanya – fotók
Jans Leen és Wijnants Wouter nyolc éve költöztek Belgiumból Magyarországra. A természet közelségére vágytak, és arra, hogy saját maguk teremtsék meg létfeltételeiket. Nincs náluk se térerő, se közműhálózat, ellenben van hét tehenük, öt hektár legelőjük, sajtot készítenek, vegyszermentes kertjükben termelik meg az élelem nagy részét.
20210519 Szedervirág farm, Rönök, Szendi Péter, Vas Népe
Fotó: Szendi Péter
Rönökön a rendszerváltás előtt a romos Szent Imre-templom környéke a világvégének számított. Az egykori falu lakói leköltöztek a főút mellé, a táj elvadult. Nyolc éve viszont új élettel telt meg a felújított templom környezete. Itt talált új otthonra Jans Leen és Wijnants Wouter. A fiatal pár Belgiumból költözött ide. Megnéztük, hogyan működik a Szedervirág Ökotanya.
– Szerettünk volna nyugodt, természetes környezetben élni és a magunk termelte egészséges élelmiszereket fogyasztani, de Belgiumban már nem volt hely arra, hogy ilyen életet éljünk – mondja Leen. – Mi vidéken éltünk egy faluban, de ott is 15 ezren laktak – mondja Wouter. – Ott már elfogyott a természet. Ezért elindultunk, hogy megfelelő életteret találjunk. Magyarországon kezdtük a keresgélést, és itt, Rönökön megtaláltuk azt, amiről álmodtunk.
Leen mindössze 21, Wouter 26 éves volt, amikor 2009-ben megvették az öreg parasztházat az öthektáros birtokkal, 2012 őszén költöztek ide.
Most viszont már készül az új otthon, Wouter büszkén mutatja a szalmabála vályogházat. Itt minden az ő kezük munkája. A ház váza faszerkezet, amit szalmabála tölt ki, mindezt vályoggal sarazzák be. A nádtetőt is ők készítették. Számukra fontos volt, hogy maguk építette házban lakhassanak, ezért kezdtek bele az építkezésbe.
Leen megmutatja a sajtkonyhát, közben görögszénás és diós félkemény sajtokból kapunk kóstolót. Éppen két félkemény natúr sajt préselődik a konyhában. Az állítható prés is saját gyártmány. Általában öt-hat órát vannak benne a sajtok. – Ezek három hónapot fognak érni – mutatja Wouter. – A préselés után sófürdőbe kerülnek. Az egyik hetven órát lesz a sólében, a másik százat, utána mennek az érlelőbe. Az az álmunk, hogy igazi, több évig érlelt sajtjaink is legyenek – teszi hozzá Wouter. – Jelenleg négy tehenet fejünk, nyár végére heten lesznek, de nem szeretnénk tovább növekedni. A teheneink csak füvet, illetve télen szénát esznek. Ez megadja a sajtok ízvilágát. Naponta 60-70 liter tejet dolgozunk fel, amiből 10-15 kiló sajt készül.
Szedervirág farm Rönökön
– Az egészséges élelmiszer nekünk nagyon fontos – vezet tovább bennünket a családfő. – Ezért amit lehet, magunk állítunk elő. Számunkra fontos tudni, mi van benne, hogyan készül, és egy kicsit a szívünkből is teszünk bele. Ez nehéz és fárasztó, de így is örömünket leljük benne.
Húst nem esznek, a tojást a tyúkok adják, a zöldséget maguk termelik. Nem nagy a kert, de sokféle növény van benne. Mindenből egy pici. Az előttünk lévő ágyásokban kis csoportokban borsó, hagyma, spenót, retek, rebarbara, madársaláta, cékla, édeskömény, cukkini, paradicsom, paprika és eper sorakozik. Természetesen nem használnak vegyszert, mégsem találunk gyomot. – Saját komposztunkkal mulcsozunk – mutatja az ágyásokat Wouter. – Ez védi a talajt a nagy esőtől és az erős napsütéstől, és bőséges tápanyagot biztosít. Így keveset kell gyomlálnunk. Fagyasztani nem tudunk, a napelem ehhez kevés, de van spájzunk. Amit lehet, frissen fogyasztunk, szárítva és befőzéssel tartósítunk.
Megnézzük a kis testű Jersey teheneket is. Berta, a főnök elsőként veszi szemügyre az új látogatókat. Ő a legöregebb, már tízéves. Rózi, a fiatal üsző pont akkora, hogy egy kisgyerek is átölelheti a nyakát. Aztán közel jönnek a többiek is. Frida, Fanni, Betti, Babett és Margit. Egyikük barátságosan megbököd a szarvával, majd precízen végignyal vádlitól nyakig. Aztán jön egy kis dörgölőzés.
– Ez a fajta a gyengébb táplálékból is jó minőségű, zsíros, magas fehérjetartalmú, egészséges tejet ad. Szelíd, barátságos állatok – indokolja a választást Wouter. – Az öthektáros facsoportokkal, ligetekkel tagolt legelőt negyven kis részre osztjuk. Mindennap átköltöztetjük az állatokat egy másikra. Így tud regenerálódni negyven nap alatt a fű.
– Nem tudjuk elképzelni, hogy másfajta életet éljünk, hogy reggel nyolctól este hatig egy munkahelyen dolgozzunk, a gyermekünk meg bölcsődében töltse ezt az időt, az élelmünket pedig boltban vásároljuk – mondja Leen. Karácsonyra, mire megszületik a második gyermekük, meglesz a szalmabála házuk is.