A Kőszegi-hegységet nem számítva hol van Vas megye legmagasabb pontja? – A válasz nem könnyű

Első nekifutásra két helyszín kerülhet szóba, a Vas-hegy és a Vendvidék. A térképet böngészve az előbbinél a 415 méteres adat szerepel, de az osztrák területre esik. A magyar oldalon a Nagyvilágos, amely jóval alacsonyabb, csak 375 méter. Több kalauzban és ismertetőben arról olvashatunk, hogy Felsőszölnök legmagasabb pontja a 404 méteres Ezüst-hegy. Ebben van némi igazság, de a mondatot úgy kell módosítanunk, hogy a Felsőszölnök környéki dombok közül a 404 méteres Ezüst-hegy a legmagasabb.

Csakhogy ennek a hegynek csak az északi fele tartozik Magyarországhoz, az említett magaslat pedig pár száz méterre a határtól, Martinya (Martinje) területén van. A térképi adatok nem teljesen egyértelműek. A versenyben három helyszín jöhet szóba, s mindegyik Felsőszölnök területén van. A Lujza-hegy szinte mindegyik térkép szerint 384 méter, a Hármashatárnál általában a 390 vagy 391 méteres adat szerepel, de van, ahol csak 380-asként jelölik. Az Ezüsthegy magyarországi felének egyik erdővel borított kiemelkedését pedig a térképek 388 méteresként tüntetik fel. Túl nagy jelentősége nincs a dolognak, ezek a helyszínek nagyon közel vannak egymáshoz.

Településtörténeti szempontból mégis érdekes, hogy amikor 1888-ban a Felsőszölnökkel délről határos Martinyát és Türkét egyesítették, az új község neve Magasfok lett. Ez az elnevezés alig több mint három évtizedig élt. A világháború után a két falut Martinje, illetve Trdkova néven Jugoszláviához csatolták. Az 1888-as névadás hátterében az a törekvés állt, hogy a szláv (máshol német) nevek helyett új magyar településnevek honosodjanak meg. E két falu ma teljes egészében szlovén lakosságú. Türke egy 1387-es oklevélben „Trekwlgh”, egy 1499-esben pedig „Therekwelghye” (Törökvölgye) néven szerepel.

A Szölnöki-patak egyik mellékágát ma is Török-patakként ismerik. Az elnevezés a környéken ma is létező Törk családnévre utal. Tehát 1888-ban egy ősi nevet változtattak meg, „magyarosítottak”. Hasonló anomáliákkal máshol is találkozunk. A hajdan Vas megyéhez tartozó Kustanóc 1887-ben Gesztenyés lett. A régi név valóban hasonlít a gesztenye jelentésű szlovén „kostanj” szóra, de falu neve valószínűleg itt is egy személynévből, a Göcsejben ma is gyakori Kustánból ered. (Lásd például Kustánszeg). Felsőszölnök, Türke és Martinya geológiai, történeti és néprajzi szempontból ugyanahhoz a tájegységhez tartozik. Ez a szláv lakosságú vidék a történeti Magyarország része volt.

„Kontakt zóna”, ahol a kulturális hagyományokban a szlovén, magyar és német elemek egyaránt fellelhetők. A magyar és a szlovén oldal mégsem teljesen egyforma. Az elmúlt évszázad története a táj arcán is megmutatkozik. A legfeltűnőbb, hogy a határ innenső oldalán jóval több az erdő, a másik oldalon viszont kinyílik a vidék, szántóföldek, kaszálók, erdőfoltok, házcsoportok váltják egymást.

A gazdálkodás lehetőségei eltérően alakultak itt és ott. Voltak olyan évtizedek, amikor Magyarországon a határsávban élőknek különösen nehéz volt a helyzetük. A hatóságok arra törekedtek, hogy a határt hermetikusan lezárják, a szomszédfalvak közötti kommunikációt pedig visszaszorították. Akik 1888-ban a Magasfok falunevet megalkották, valószínűleg figyelemmel voltak arra,

hogy az Ezüst-hegy a földrajzi adatokból eredően szimbolikus helynek tekinthető.

A régi döntéstől teljesen függetlenül – úgy tűnik – a magaslat újra kultikus hellyé válik. 1947-ben Martinya község templomát az Ezüst-hegyen építették fel. S a templom mellett két neves lelkésznek állítottak szobrot. Lojze Kozar (Kozár Lajos) 1910-ben az akkor még hivatalosan Magasfoknak nevezett településen született, őt irodalmi munkái miatt a szlovén irodalomtörténet is számontartja. 1999-ben halt meg. Boldoggá avatási eljárása elkezdődött. Kortársa, Ivan Camplin az élete utolsó időszakát töltötte itt.