Kúriák és daliás idők Rádóckölkeden

A Nyitra megyei Kisgeszénből származó Szabó János a török elleni felszabadító háborúban mutatott hadi érdemeiért 1685- ben I. Lipót császártól nemességet és címert kapott.

A kiskölkedi birtokokat Sándor nevű fia, a Batthyány-birtokok jószágigazgatója vásárolta. Az ő nevéhez fűződik a Szabó-kúria felépítése a XVIII. század közepén. 1848 májusában a felelős magyar kormány Batthyány Lajos miniszterelnök aláírásával kiadta a „Midőn most a hazát veszély fenyegeti…” kezdetű felhívását, hogy „a vármegye lakosai tegyék a haza oltárára áldozatul vagyonuknak valamely részét, s adjanak a hon védelmére, kitől egyéb nem telik, kölcsönképpen pénzt vagy egyéb oly vagyont, mit könnyen pénzzé lehet fordítani”.

A vármegye bizottmánya „áthatva a hazafiság szent kötelességének érzetétől, jó példával elöl járva, kész az egész megye nevében áldozatot tenni a haza oltárára, minőt a körülmények pillanatnyi állása tenni enged, s ezért szabad rendelkezés alatt álló közpénztárából 4000 pengő forint készen lévő összeget” ajánlott fel. A további megyei adományok gyűjtésére induló küldöttség egyik megbízottjának kiskölkedi Szabó Sándort választották. Az országos hadvezetőség a Vas vármegye által június közepére felállított egyik zászlóaljat Veszprémbe rendelte.

Ezzel párhuzamosan július 26-án érkezett meg a vármegyéhez Csány László zalai királyi biztos kérése, hogy a vasi nemzetőröket a Jellasics bán vezetésével Horvátországból támadó csapatok ellen a Drávához vezényeljék. A hadijelentésekből tudható, hogy miután a Szombathelyről útnak indított összes nemzetőr elhelyezésére Körmenden nem volt lehetőség, az ezred egyik osztálya az első éjszakát Kiskölkeden és Puszta rádócon elszállásolva töltötte. Parancsnokaikat a Szabó- és a Guoth-kúriában látták vendégül.

A kúria barokk stílusú átépítését a kiegyezés után Szabó Ferenc, a vasvári káptalan ügyésze végeztette. Kálmán nevű fia, aki századosi rangban a koronaőrség parancsnoka volt, Ferenc József császártól 1893- ban nemességének megújítását és különös kegyként a kiskölkedi előnév használatának jogát kapta. A Szabó-kúriát 1945 után államosították, majd a faluban alakult Új Élet Mgtsz vette használatba, később lebontották. A daliás időkre ma már csak a Fő utcában álló Guoth-kúria emlékeztet.

Kiemelt képünkön: Az egykori Guoth-kúria a Fő utcán