2021.09.11. 07:00
Miért fontos, hogy hazánk ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak? Németh Norbert atyát kérdeztük
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Németh Norbert atyával, a Pápai Magyar Intézet rektorával – korábbi szombathelyi egyetemi lelkésszel – beszélgettünk az előkészületekről, és arról, miért fontos hazánk számára, hogy ennek a jeles eseménynek az idén Magyarország lehet a házigazdája.
Az atya elöljáróban leszögezte: ahhoz, hogy a jelentőségét megértse, az embernek fontos tisztában lennie azzal, miről szól egy ilyen világtalálkozó. – A katolikus egyház a világ legtöbb hívőt számláló és legkiterjedtebb egyházi közössége – mondta.
– A modern időkben a NEK az egyik legfontosabb fóruma annak, hogy a katolikus hitben érintett kultúrák, nyelvek és vallási tapasztalatok színes világa találkozzon egymással. A mostani alkalomnak különös jelentőséget ad, hogy a pandémia után ez az egyház első világméretű találkozója. A programsorozat középpontjában az egyház ősi öröksége, az Oltáriszentség, illetve az ennek ünneplését szolgáló szentmise újrafelfedezése, mélyebb megértése áll. Magyarország számára – fejtette ki a rektor – nem kétséges, hogy mekkora jelentőséggel bír egy ilyen kongresszus, ami az összes kontinenst összeköti, így ilyenkor egy bő héten keresztül Budapestre figyel az egész keresztény világ.
Hatalmas megtiszteltetés továbbá, hogy Ferenc pápa megtiszteli jelenlétével a kongresszust. Ez nem jellemző a világtalálkozókon, utoljára II. János Pál pápa vett részt a jubileumi rendezvényen Rómában. Üzenetértékű a magyarság számára, hogy a katolikus egyházfő ellátogat hozzánk, hogy hitünket ébren tartsa, megerősítse.
Norbert atya beszámolt arról is, hogy a Vatikánnak, és nevezetesen az általa vezetett papi kollégiumnak milyen szerepe volt a kongresszus előkészítésében. – A mindig más helyszínen megtartott találkozókat minden alkalommal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok titkársága készíti elő, Piero Marini érsek vezetésével, ezúttal együttműködve a budapesti NEK-titkársággal. A Vatikán által meghatározott struktúrát töltjük meg programokkal: tanításokkal, katekézisekkel, kulturális kínálattal. A budapesti kongreszszus programjainak részletes bemutatása 2019 őszén történt meg a Pápai Magyar Intézetben, ahol Erdő Péter bíboros tartott erről sajtótájékoztatót, és végül ezekben a napokban pont ez a program valósul meg Budapesten. A hosszúra nyúlt előkészítés ideje alatt a pandémia okozta intézkedések miatt a 21. századi technikát is segítségül hívtuk, így aztán nemcsak az olasz, hanem a nemzetközi érdeklődők nagyon széles körét is meg tudtuk szólítani.
A kongresszus videómegosztó csatornáján többtucatnyi videót nézhettek meg az érdeklődők: konkrét személyek, művészek, politikusok, szerzetesek tanúságtételeit, elsőáldozó gyermekek élményeit, sőt még olyan személy is megszólalt, aki a börtönben tért meg. De voltak élő kulturális rendezvények is, köztük egy nagyszabású kiállítás Rómában, amelyet Piero Marini nyitott meg a Római Magyar Akadémián.
A lelkipásztor hangsúlyozta: fontos, hogy az egyes tematikák köré rendeződő programok előadóinak körében is minden kontinens képviselteti magát, így nyomon követhető, hogy az egyház alapvető titkához hogyan közelítenek a világ más részein. A találkozón számos országból vesznek részt érdeklődők, Olaszországból mintegy kétszázan. Az egyes napokon a szentmisék, imaprogramok, workshopok más-más tematikára vannak felfűzve. Így a nyitónapnak az öröm volt a mottója, aztán a jóság, békesség, türelem, remény, hit, hűség állt a középpontban, és végül a pápa a szeretet napján fog megérkezni Magyarországra.
A kísérő programok jó része Budapesten és más helyszíneken, csakúgy, mint a záró szentmise, regisztráció nélkül látogathatók, hogy minél többen be tudjanak kapcsolódni. – Jó katolikusnak lenni, jó az egyházhoz tartozni ezen a kongresszuson – összegezte gondolatait Németh Norbert atya.
Kiemelt képen: Németh Norbert: „Jó katolikusnak lenni, jó az egyházhoz tartozni ezen a kongresszuson„
