Termékeny talajnak bizonyult Vas megye Ferkovics József művészi pályafutásának utóbbi évtizedében

Tizenegy évvel ezelőtt költözött Szombathelyre, ami nem nagy idő, mégis olyan, mintha mindig is köztünk élt volna. Folyamatos kapcsolatépítéssel annyira beleszőtte magát az itteni kulturális életbe, hogy szervező munkája több szálon meghatározóvá vált, alkotóként pedig a vasi képzőművészet egyik oszlopos alakja lett. Születésnapján a Vas Megyei Közgyűlés elnökének emlékérmét és Szombathely város oklevelét kapta.

– Egy véletlennek köszönhető, hogy Szombathelyre keveredtem, tudniillik a páromnak itt lett volna munkája, de mire ideértünk, azt betöltötték. Mégis itt ragadtunk, mert szerencsémre az akkori Vas megyei önkormányzat megbízott a területi roma nemzetiségi iroda vezetésével, így elkezdtük a kulturális és roma nemzetiségi feladatok elvégzését. Volt olyan, amit a Savaria Egyetemi Központtal közösen szerveztünk, az előzetes félelmeink nem igazolódtak, a diákok érdeklődéssel vettek részt a kétnapos programon, és kellemes csalódás volt, hogy a tolerancia működik, ha az emberek akarják, ha mindkét oldalról van nyitottság. 2014 óta szoros a kapcsolat a Berzsenyi Dániel Könyvtárral, minden évben egy-két roma előadót meghívunk.

Volt vendég Nótár Ilona a Mit kíván a nő? című novelláskötetével, meglepődtünk, milyen rengetegen voltak rá kíváncsiak. Fellépett Jónás Judit a Cinka Panna Színházzal, volt itt a miskolci Romao Teatro, Csányi Dávid színész, Jónás Tamás, Rigó József költők, Nagy Gusztáv, Kalla Éva írók, Kovács József Hontalan költővel Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett. A Herényiek Házában 2014-től van alkotótáborunk, az új városvezetés sem zárkózik el, idén is meg tudtuk rendezni, a nehéz anyagi körülmények ellenére támogattak minket, bízunk benne, hogy jövőre is így lesz – mondta Ferkovics József, aki 2010-től 2013-ig vezette a területi roma irodát, 2014-től 2019-ig képviselő volt a szombathelyi nemzetiségi önkormányzatban.

– Most már politikamentes életet akarok. Azokkal az önkormányzatokkal dolgozom tovább, amelyekről látom, hogy partnerek, így például a körmendi, büki önkormányzattal. Idén kulturális feladatok teljesítésére megalakítottuk Szombathelyen a Fáklyavivők Egyesületet, amelynek elnöke vagyok. Sok pályázatot adtunk be, és nyertünk is. A célom a közösségépítés, a roma kultúra megismertetése, beleértve az irodalmat, az autentikus, a jazz vagy a komolyzenét is. Nagyon sok olyan zenész van a világon, akit jó lenne, ha a szombathelyi közönség is hallhatna.

Egy másik fontos kezdeményezés: Herényben kezdtünk el egy rajzstúdiót, ami ment két évig, aztán nem volt rá időm, de az új MMIK-igazgatóval, Kiss Boldizsárral megegyeztünk: kapunk ott egy helyiséget, és egy klubrendszert akarunk bevezetni. Szeretnénk egy olyan izgalmas, kreativitást fejlesztő stúdiót, ahol sokszorosító grafikával ismerkedhetnek a gyerekek. Ehhez megpróbáljuk visszaszerezni – ha még megvannak – a régi grafikai műhely eszközeit, ha nincsenek meg, akkor megpróbálunk pályázni, akár rézkarc-előkészítéshez és szitanyomáshoz szükséges anyagokra is. Azt is szeretnénk, hogy amit a gyerekek a műhelyben elkészítenek, hazavihessék, akár pólókat vagy más dolgokat, amiket a mindennapi életben tudnak használni. Ferkovics Józsefnek országosan legalább száz kiállítása volt, ebből körülbelül negyvenet Vas megyében rendeztek 2014-től fogva Répcelaktól Sárváron, Celldömölkön, Körmenden, Vasváron, Bükön át Szombathelyig, ahol teret adott neki a könyvtár, a képtár, a Puskás Galéria és a Herényiek Háza is.

A holokauszt-sorozata, amelyre 2014-ben kérte fel a Romano Instituto Alapítvány, világhírű lett; New Yorktól Izraelig bemutatták, Budapesten is többször látható volt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. – Valóban sok helyen írtak róla, kicsit mérges is voltam, ha úgy írták, hogy a „holokauszt festője” vagyok, mert nem szeretem a skatulyát. Sokoldalú vagyok, nemcsak ezt csináltam, hanem sok minden mást is, nem tehetek róla, ez vált népszerűvé – fűzte hozzá Ferkovics József, aki a szakrális képeire legalább ennyire büszke, ezek negyede látható most a sportházi galérián. Szeretné majd egyszer a teljes sorozatot bemutatni, mind az ötven darabot. Témáiban merít akár az Ó- és Újszövetségb ől, a példabeszédekből, ezeket mai életszemlélettel párosítva fogalmaz meg örök érvényű kérdéseket, bizonyítva, hogy nincs új a nap alatt, az emberek problémái nem változnak az ezer évek alatt.

– Minden majdnem ugyanúgy van, ahogy volt. Az emberi érzések, a belső világ, a jellem nagyon lassan formálódnak a technikai fejlődéshez képest. Nem változott a gyűlölködés, az irigység, a hét főbűn még mindig él bennünk, és szomorú, hogy nem is próbálunk ellene tenni. A sportházbeli tárlaton láthatunk olyan festményeket is, amelyeken Ton Schulten holland festő iskolájának hatása érződik (ezek a „kockás képek”), Ferkovics József járt Hollandiában, ott szeretett bele ebbe a stílusba. Magyarországon ő az egyetlen követő, persze nem a másolás szintjén, hanem újragondolva. A galéria másik folyosóján látható grafikák Vas megye építészeti emlékeit örökítik meg.

– Először egy szombathelyi sorozatot készítettem, azt látta Majthényi László megyei elnök, akinek nagyon tetszett, és megbízott azzal, hogy készítsek egy vasi épített örökséget bemutató sorozatot is. Két-három hónapig utazgattam, bejártam a megyét,

és elkészült 105 kép, ezek most megjelennek egy kötetben a Szülőföld Kiadó gondozásában. A feleségemmel utaztunk, a fiam vezetett, most ismertük meg jobban Vas megyét. Szeretném, ha egyszer majd a város is kiadna egy reprezentatív albumot a szombathelyi grafikákból.

Ferkovics József megyejárása kalandos volt, mert több szóba jött épület magántulajdonban van. Voltak olyan kastélyok, amelyek közelébe csak közbenjárás segítségével tudott jutni, de olyan is volt, hogy falon mászott át, hogy lefényképezhesse, amit meg akart örökíteni, mert olyan gyönyörű volt, hogy „nem volt szíve otthagyni”. – Azóta vagyok a legtermékenyebb, amióta Vas megyében élek. Itt mintha megtáltosodtam volna. Rengeteg képet készítek, megbízásaim vannak. Nyugodtabb lettem. Talán a jobb körülmények, a jó életérzés miatt lehet az, hogy jó munkák születnek. Nagyon sokat számít, és köszönet is érte, hogy sok olyan jó emberrel találkozom, akik segítenek a szándékaim megvalósításában – mondta a képzőművész, akiben mára kialakult a Vas megyei identitás.

Kiemelt képen: Ferkovics Józseffel a sportház galériáján, a képei között beszélgettünk