Terrortámadás az USÁ-ban – Körmendi szemtanúk emlékeztek vissza a 20 évvel ezelőtti borzalomra – fotók

Kovátsik Tamás feleségével, Monikával és Karsay Andreával – aki Monika unokatestvére – 2001. szeptember 4-én utazott el Amerikába. Nem ez volt indulásuk tervezett napja, de az utazás előtt nem ment minden zökkenőmentesen. Voltak baljós előjelek. Andi kapott vízumot, Tamás és Monika nem. Bebes István – aki akkor még országgyűlési képviselő volt – közbenjárt, így tudták megszerezni a beutazási engedélyt. De jött az újabb probléma. A reptérre érve közölték velük, hogy nincs foglalásuk. Az utazási iroda hibázott. Kénytelenek voltak Budapesten tölteni az éjszakát egy rokonnál.

Másnap Londonon keresztül repültek a tengerentúlra. Rokonlátogatásra mentek New York második legnagyobb kerületébe, a 2,2 millió lakosú Queensbe. A tragédia előtti napot pontosan fel tudják idézni: szeptember 10-én egy szórakozóhelyen voltak hajnalig, így a terrortámadás idején – a reggeli órákban – még ágyban voltak, aludtak. Körmendről jött a telefon: Monika nővére, Rita hívta őket.

– Emlékszem, Rita szó szerint ezt mondta: megtámadták Amerikát. Bekapcsoltuk a tévét. Azt már élő egyenes adásban láttuk, amikor a második repülő becsapódott a déli toronyba. Fogtuk egymás kezét, és potyogtak a könnyeink. Légvonalban alig négy kilométernyire voltunk a terrortámadás helyszínétől. Felmentünk a háztetőre, onnan láttuk a nagy füstöt. Borzalmas volt ezt átélni. Az emberek fehér leplekkel integettek, és ugráltak ki az épületből, százemeletnyi magasságból. Inkább szörnyethaltak, de nem akartak felrobbanni vagy elégni. A rokonunk, Judit Manhattanban dolgozott, már munkában volt, amikor a becsapódás történt. Gyalog jött haza, át a Brooklyn-hídon mezítláb, magas sarkú cipőjét a kezében hozta – mondta Andi.

– Sokáig nem tértünk magunkhoz. Az első repülőgép becsapódása után még senki nem tudta, mi történt, de a második után már teljesen bizonyos volt, hogy támadás érte az országot. Leállt a tömegközlekedés, bezártak mindent, és vadászgépek tömkelege lepte el és védte Manhattan légterét. A telefonok is nehézkesen működtek. Öt nap után tudtuk megközelíteni a helyszínt, de még akkor is füstölt, porzott minden, és borzasztó szag volt. Maszkot viseltek az emberek, mi sálat kötöttünk, mert csak így lehetett elviselni. Közel menni nem tudtunk, le volt kordonozva minden. A metróban gyertyák, mécsesek égtek végestelen végig. Missing feliratos, fényképes plakátok voltak mindenütt, rengetegen keresték szeretteiket, hozzátartozóikat. Ahogy most beszélünk róla, még húsz év után is ráz a hideg – idézte fel a történéseket Monika.

A katasztrófaturizmus működött, sokan voltak az utcákon a tragédia utáni napokban. Köztük sok magyar is. Tamásék még az énekessel, Kozsóval is találkoztak. Áldozatos munkát végeztek a mentők, a tűzoltók és a rendőrök, de sokan váltak közülük is áldozattá. Azóta sokkal jobban becsülik és különösen tisztelik ezeket az embereket Amerikában – tette hozzá Tamás. Andi 2001 után többször járt Amerikában, 2018-ban kamasz fiát, Gergőt is elvitte az egykori terrorcselekmény helyszínére. – Több mint háromezer áldozata volt a terrortámadásnak. Emléküket egy tábla őrzi, amelyen mindenki név szerint szerepel. Szinte mindegyik kis emlékhelynél van friss virág. Pedig sokakat nem is találtak meg, talán olyan is van, aki még mindig hazavárja családtagját, ismerősét.

Tamás és Monika utazásainál amúgy mindig történik valami. Amikor Szicíliában voltak, kitört az Etna, a horvát városban, Vodicében földrengés volt, Srí Lankán és Kenyában polgárháborús helyzetbe csöppentek, Thaiföldön pedig éppen a mellettük lévő étteremben robbantottak. Legutóbbi útjukon pedig a repülőnek kellett kényszerleszállást végrehajtania kábeltűz miatt. De szerencsések, mert a veszélyes helyzeteket mindig megúszták.

A körmendi szemtanúk a terrortámadásról szóló filmeket, műsorokat mindig megnézik. Albumba rendezve őrzik a húsz éve készült fényképeket és azokat az újságokat is, amelyeket a terrortámadás másnapján vásároltak. Monika mindig gyújt mécsest szeptember 11-én, mert ezt az eseményt elfelejteni nem lehet. Utazásukat húsz éve háromhetesre tervezték, de előbb hazajöttek. Szeptember 22-én Londonon keresztül érkeztek meg Budapestre. Ez sem volt biztonságos dátum, mert az az információ terjedt, hogy erre a napra újabb támadásokat terveznek a terroristák.

A budapesti reptéren körmendi és szombathelyi barátok várták őket. Nagy örömmel és megkönnyebbülve. Monikán akkor jött ki a stressz, a landolás után rosszul lett, és még a fővárosban kórházba került. – Én még maradtam volna Amerikában, nem akartam előbb hazajönni. Végül engedtem Andinak és Tamásnak, és persze az aggódó családtagoknak, akik nagyon féltettek bennünket, és alig várták, hogy hazaérjünk. Azóta is többször beszéltünk a történtekről. Szomorú volt ez a nap az elmúlt években mindig, de talán ez most megváltozik. A keresztfiunk, Martin szeptember 11-én nősül, így ezentúl egy szép esemény is kötődik majd ehhez a dátumhoz – zárta beszélgetésünket Monika.

Kiemelt képen: Kovátsik Tamás és felesége, Monika, valamint Karsay Andrea a 2001. szeptember 11-ei terrortámadáskor New Yorkban voltak