Ballagott a vén diák, már tovább

2008. április 30. Bujkálós hétköznap, a Kölcsey kertje. Szinte elvesznek a ballagók a tömegben, egy-egy diákra öt-hat hozzátartozó jut. A lányok és fiúk végigjárják az osztálytermeket. Valószínűleg felidézik a számukra oly kedves és fontos pillanatokat, majd az udvarra vonulnak. Itt már villognak a vakuk, a mobilok, DVD-felvevők, kütyürék. Szépek és méltóságteljesek a ballagók, láthatóan begyakorolt koreográfia szerint teszik a dolgukat. Aztán a szobor melletti, árnyas kis területen megállnak, és elkezdődik a ceremónia. Himnusz, köszöntők, műsor, majd az igazgató, Soós István kér szót. Mint mondja, egy kis szomorúság mindig is átlengi a ballagást. Hiszen valami véget ért, és valami ismeretlen elindult. Azt hiszem, egy intézmény akkor tesz jót, ha létfontosságú tudást tesz diákjai tarisznyájába. Ha a szorgalmat jutalmazza, kendőzetlenül feltárja a hibákat, és barátságra, tiszteletre, szolidaritásra nevel. Azt kérem tőletek, hogy kilépve az iskola kapuján mindig is az összefüggéseket keressétek. És kételkedjetek, mert az visz igazán előbbre. Azt is kívánom, hogy ne ragadjatok le a hétköznapokon, ha kell, merjetek és tudjatok váltani, változtatni. A ma megszerzett tudás gyorsan évül, ezért szellemileg örökké fiatalnak muszáj maradnotok. A búcsúzó 12. B szóvivője pedig azt hangsúlyozta, hogy elegendő tudást, fegyelmet és védelmet kaptak az intézménytől. Ez változni fog, de mint alapérték, mindig megmarad számunkra.

S miközben peregtek a szép szavak, a szülők és hozzátartozók elérzékenyülve figyelték a nap hőseit. Egy óra múltán, napmeleg és hűvös szél ölelésében a körmendi végzős, immáron végzett gimnazisták kivonultak a kapun, elköltendő a családi, ünnepi ebédet. Azonnal szembesültek is a való világgal: az 1000 forintos karajjal, a 400-as kenyérrel, a 300-as benzinnel. Mindazzal, amitől már nem véd a suli, de valahol még nagyobb kitartásra, versenyre sarkall. Közhelyesen, de helyesen: helytállás az életben. És végül, de nem utolsósorban a tanárok; ez a gimnázium mindig is bővelkedett jó fejekben , regionálisan is kiemelkedő szellemi erőkben. Ez most is elmondható, hiszen a fotózást magas szinten űző, a festőművészetben elismert, a számítástechnikában, az idegen nyelvű oktatásban kiemelkedőt alkotó pedagógus egyaránt okít ma Körmenden.

Mindaz, amit ők raktak abba a bizonyos batyuba - egy életre szól.

Gyorsan elröppent évek, de tart még a harsogó fiatalság; elballagtak a helyi gimisek