Kaland lett a projekt?

A  Rába-parti Fórum Egyesület a korábbi ciklusokban tényezővé nőtte ki magát a városban. Vezetője, Köbli József nagyívű terveket fogalmazott meg a Rába turisztikai és sport célú hasznosítására. Ezt egy időben mint városi képviselő is javasolta, szorgalmazta.  

Tény, hogy a tervek elnyerték mind a képviselő-testület, mind a pályázatokat  kiíró szervezetek tetszését. Az  egyesület támogatáshoz jutott  és  elkezdhette a folyó menti beruházásokat. Ennek  egyik látványos eleme volt a körmendi Bárkaház, vagy a magyarlaki csónakkikötő, de dolgoztak Püspökmolnáriban is. Aztán jött a hidegzuhany:    a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2013. május 13-án érkezett levelében arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy elállt a Rába-parti Fórum Egyesülettel megkötött támogatási szerződéstől. A város is lépett,  a legutóbbi közgyűlésen döntöttek: a jövőben a Városgondnokság veszi gondjaiba a Bárkaházat.

Magyarlakon is beruházott a projekt révén a Rába-parti Fórum Egyesület, de itt az árvizek nagy károkat okoztak, a remélt turisztikai nyüzsgés elmaradt. A legutóbbi testületi ülésen aztán döntöttek, a Fórumtól elveszik a körmendi Bárkaházat és súlyos milliókat kell visszafizetni (Fotó: Benkő Sándor)

Bebes István a következőképpen foglalta össze a történteket: - 2007-ben  lehetővé tettük, hogy a körmendi csónakkikötőt a Rába-parti Fórum Egyesület működtesse, ezt szerződésben rögzítettük.  Ebben feladatokat is vállalt az egyesület, például  az ingatlanra vagyonbiztosítást köt, parkosítja a területet,  gondoskodik  az építmény 24 órás őrzéséről. Erre  tekintettel ingyenes használati jogot kapott, nyilvántartási és beszámolási kötelezettséggel, díjbeszedési szabályozással, nyereségérdekelt tevékenység nem folytatható passzussal  terhelten.

A szerződés 1 + 4 évre szólt, de 2008-ban a képviselő-testület úgy döntött, hogy támogatja az egyesület által indított és irányított Kalandos Rába part - élő folyó elnevezésű projektet. Ennek nyomán támogatja  az ingatlanhasználatot a program sikeres lezárását követő további 5 évig - tájékoztatott a polgármester a nagy visszhangot kiváltó ügyben.   

Mint megtudtuk, az ügynökség   az elállás okaként megjelölte: az egyesület a projektet lezárni, pénzügyi elszámolást adni  nem tudott,  többszöri felhívásra sem. A kedvezményezett képviselőjét, azaz Köbli Józsefet  semmilyen formában sem tudták elérni, "kézbesítési vélelem révén állt be több esetben az értesítés".  Ehhez képest mi  minden nehézség nélkül kapcsolatba tudtunk  lépni  az egyesületi elnökkel, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. Annyit elmondott, hogy amit vállaltak  azt teljesítették, viszont az árvizek nagy károkat okoztak az építményekben. Arra a kérdésre, hogy miképpen tudná az anyagi  követeléseket  az egyesület rendezni,  Köbli József egy jövőben ügyvédi válaszadásra hivatkozott. 

Ügyvédre márpedig jó eséllyel szüksége lehet az egész egyesületnek, hiszen az állami ügynökség szerint az elállás miatt vissza kell fizetni a kapott támogatást, ez pedig pontosan  49 millió 309 ezer 686 forint, plusz a  kamatok. Ehhez jön még egy tétel:  a korábban lefolytatott szabálytalansági eljárásból adódóan további 383 ezer 324 forint  befizetési kötelezettség terheli a szervezetet. Bebes István szerint   így megszűntek azok az indokok, amiért az ingyenes ingatlanhasználatot biztosította az önkormányzat, valamint amiért anyagilag is támogatta a projektet.  - Ennek következményeként fel kell mondani az ingatlan feletti használati jogot azonnali hatállyal, s vissza kell fizetni a pályázathoz biztosított önerőt, ami pedig  3 millió 502 ezer 937 forint - jelentette ki.

Így tehát a Rába-parti Fórum nehéz helyzetbe került. Érződött ez a testületi ülésen is. Tóth Gábor képviselő szerint a gondatlan kezelés is szerepet játszott a jelenlegi állapotok   kialakulásában.  Bán Miklós képviselő az önerő behajthatóságának módjára volt kíváncsi, valamint arra, hogy működik-e a szervezet, ha képviselője nem elérhető. Auer Miklós szerint számos pozitív eredménye volt az egyesület tevékenységének, jobban kellett volna figyelni a projekt végrehajtására.

Bebes István

Bebes István     reagálása: -  Először korrekt döntéseket kell hozni, mind az ingatlanhasználattal, mind pedig az önerővel kapcsolatban. Fontos, hogy a Bárkaház állapota a funkciójának megfelelő legyen, hiszen a jelenlegi helyzet kialakulásában az árvíz is közrejátszott. A jogi lépésekre   később kerülhet sor. Nagy várakozás előzte meg az egyesület színeiben városi képviselőként  ténykedő  Szabadi István felszólalását.  Mint mondta, semmi nem menti az egyesület elnökét, hogy ilyen helyzetbe hozta a szervezetet.  Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy számos rendezvényt tartottak az évek során, és ebben a programban is  voltak  fejlesztések.

Szabadi István

- Kárt nem okozott az egyesület, hiszen a fejlesztések itt maradnak, műszakilag átvették őket  szögezte le.  Hozzátéve: vagyonbiztosítást nem kötöttek a biztosítók az árterületen, a parkosítást elvégezték.  - A Bárkaház is üzemelt, még ha nem is volt 24 órás őrizet - mondta.  A képviselő végül kijelentette: a használati jog visszavételét jogosnak tartja, az önrész visszafizetését azonban nem. E pillanatban itt  tart a Kalandos Rába part projekt ügye.  

Az állam el is viheti a vagyont

Az újságíró jegyzete 

Mi van akkor, ha fizetnie kell az egyesületnek, de nem tud? Kié lesz ebben az esetben az érték, azaz a vagyontárgy? Nem kis, hanem sokmilliós tételekről van szó. Így érthető, hogy a körmendi képviselők jó ideig rugóztak az ügyön, faggatva a polgármestert. Aki szerint jogos kérdéseket fogalmaztak meg, nincs lezárt helyzet. Mivel nem lehet tudni, hogy az RFÜ eljárásának mi lesz a végeredménye, „Nem viszie az állam a vagyont”. Mert ez is bekövetkezhet, s ha így lesz, az a városra nézve mindenképpen presztízsveszteséget jelentene. A testületi ülésen élesen bírálták a kialakult helyzetért az egyesület elnökét, mondván: nehéz helyzetbe hozta mind az egyesületet, mind pedig az önkormányzatot.

– Visszaélt azzal a bizalommal, melyet mindkét részről megkapott – hangzott el. Végül a városatyák 10 igen és 1 tartózkodó szavazat mellett a csónakkikötő üzemeltetésére vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondták. Egyúttal a Kalandos Rába-part – élő folyó című pályázathoz biztosított pályázati önerő összegének visszafizetésére szólították fel az egyesületet. A határozat szerint a csónakkikötő üzemeltetésére, a csónakkikötő újbóli használhatóvá tételére felkérik Körmend város Gondnokságát. A Városgondnokság ennek keretében jogosult minden olyan egyedi szerződés megkötésére, amely az ingatlan funkció szerinti használatát, így például a vízi túrázók fogadását és elszállásolását biztosítja. Az ingatlan átadás-átvételre egy konkrét időpontot jelöltek meg. S ezzel valószínűleg véget is ért egy szép, színes álom, amely pezsgő vizi életet, túrázók seregét, táborokat és közösségi programokat képzelt a Rába mentére.

/Kozma Gábor/