Kiváló bölcsőhelyek

A zoológust hallgatva jó is, rossz is van. Vizekben nagyon jók vagyunk. A Rába és kis patakjaink nagyszerű élőhelyei a különféle állatoknak.

Dr. Szinetár Csaba zoológus, főiskolai tanár így vázolja a helyzetet: - Tiszta vízű, gyorsan áramló, oxigénben gazdag a tengerszint feletti magasság alacsony volta ellenére is hegyvidéki jellegű patakjaink olyan élőlényeket rejtenek és juttatnak el más tájakra, amelyeknek itt, Vas megyében van a bölcsőhelyük. A zoológust a patakokban élő ritka értékeinkről kérdezem. Ő a sokszínű rovarokkal kezdi.

- Európában veszélyeztetett fajnak számít a csermelyszitakötő, amelynek a Kárpát-medencében a Kerkában és a Kercában él a legerősebb népessége. Néhány őrségi patak lakója a rendkívül ritka kétcsíkos szitakötő. A szintén védett feketelábú szitakötő a Rábában, Pinkában honos. A szitakötőkről azt érdemes tudni: nagyon fontos a jelző szerepük. Lárvájuk a vízben fejlődik, így a víz tisztaságáról állítanak ki tanúsítványt. Arról, hogy élhető hely-e az.

A tiszavirág kistestvére, a dunavirág nevű kérész, amelyik a Rábán augusztusban lejti násztáncát. Rábai állománya európai jelentőségű. Ez a látványosság sokakat vonz Körmendre, Sárvárra, Rábahídvégre. Nem szabad megfeledkezni a vízirovarok között a tegzesekről sem, melyekből Vas megye nagyhatalomnak tekinthető.

Bajban vannak a rákok. Ausztriából érkezett hozzánk, és látványosan tért hódít az Észak-Amerikából származó inváziós faj, a jelzőrák (Fotó: Szendi Péter)

A 210 hazai fajból 130 jelen van nálunk! Ez nagy szó. Bővelkedik megyénk védett halfajokban is. Dr. Szinetár Csaba rövid áttekintést ad azok Vas megyei jellemzőiről, a ritkaságokról. - A dunai ingola szép számban él a Kercában, Kerkában, de nemrégiben a Gyöngyösben is előkerült. Patakjaink védett karakterfaja a fürge cselle. Szintén védett a magyar és német bucó is.

Ritkán láthatóak, a Rábában és a Pinkában élnek. Ritka fenékhalnak számít a selymes durbincs. Ez Magyarország több folyószakaszán már kipusztult. Hosszanti csíkozása egyedülálló. Kisméretű hal, testhossza általában 15-25 centiméter. A rákok kapcsán beszélgetünk a zoológussal egy nagyon fontos problémáról, kifejezetten súlyos gondról.

- A folyami rák két éve védett hazánkban. Kizárólag a tiszta vízű patakokban él. Csak azokban marad meg tartósan, tehát kivételesen fontos a jelző szerepe. Évtizedekkel ezelőtt még tömegesen éltek Szombathely két patakjában, a Gyöngyösben, a Perintben is. Ma az Őrség patakjaiban még ott vannak. De meddig? Sok helyen kipusztultak már a szennyezés miatt, vagy azért, mert Ausztria felől érkezett hozzánk és látványosan tért hódít egy idegen faj, az Észak-Amerikából származó jelzőrák. Ez az egész hazai rákállományra veszélyt jelent.

A fő veszélyforrás a nagyobb szaporodó képessége, emellett az a körülmény, hogy a jelzőrák terjesztője a rákpestis nevű betegségnek, ami az őshonos rákokat elpusztítja. Tehát ez az idegen faj agresszíven terjeszkedik, elfoglalja az őshonos rák ökológiai helyét, ráadásul az említett fertőzés közvetítésével ki is pusztítja azt. Európában sok más nem őshonos, betelepített faj okoz hasonlóan nagy gondot. Sok szó esett már növények kapcsán az özönnövényekről. Az állatok körében terjeszkedő inváziós fajokról azonban kevesebbet tudunk.

- Pedig számos halfaj esetében is az történt, mint a rákoknál - hallom dr. Szinetár Csabától. - Kolumbusz óta töretlen hagyománya van az ember kísérletező kedvének, meggondolatlanságának. Azóta tudhatjuk, hogy a behurcolt fajok különösen viselkednek, mert az új hazában nem ismerik fel őket az állatok, nincsenek ellenségeik, ezért aztán korlátlanul terjeszkedhetnek. Sajnos a haltelepítéseknél sem veszik ezt figyelembe.

Nagytestű ázsiai halfajokat, például busákat telepítettek be, mert gazdasági előnyöket reméltek tőlük. A globalizáció és az emberi mohóság, a kizárólagos gazdasági érdek érvényesítése miatt tehát őshonos fajok válnak veszélyeztetetté, sőt pusztulhatnak ki itt, a környezetünkben is.

- Maga az ember létesít ugródeszkát az inváziós fajoknak - magyarázza dr. Szinetár Csaba. - Hiába mondjuk el biológusként, természetvédőként több helyen, például konferenciákon a gondokat, a következményeket. Sajnos a döntéshozók nem hallják meg. A gazdasági és turisztikai érdekek sok esetben itt, Vas megyében is felülírnak mindent. Még természetvédelmi köntösbe öltözött pályázatok révén is!


A barnamedve is eszi a tegzeseket

Az egész Földön megtalálhatjuk őket mindenhol, ahol víz van, de néhány fajuk a szárazföld belsejében él. Az összesen körülbelül 10 ezer tegzesfajból hazánkban mintegy 210 él. Ezeknek a hártyás szárnyú, a molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovaroknak a barnás, néha sárgás vagy szürkés, esetleg fekete árnyalatú szárnyait a lepkéktől eltérően nem pikkelyek, hanem szőrök borítják. A vízminősítés fontos bioindikátorai. Emellett többféle, a vízben élő ízeltlábú, hal, sok madár vízirigó, hegyi billegető, fecskék táplálékai, és a Bajkál-tó környékén még a barnamedve is szívesen eszi őket. Egyes fajok tavasszal, mások nyáron, megint mások ősszel repülnek.