Magyar természetvédőket hívtak Indiába vércsék megmentésére

Az egyesület legfontosabb célja a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együttműködnek a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az állami természetvédelemmel egyaránt. Önkénteseik kutatásokat, védelmi akciókat hajtanak végre, valamint ismeretterjesztő előadásokat, táborokat rendeznek, kiadványokat jelentetnek meg.

Nemzetközi összehasonlításban milyen helyzetben van a magyar madárvédelem? Az egyesület munkatársa, Orbán Zoltán válaszolt kérdéseinkre:

- Nyugodtan kijelenthető: világszínvonalú a magyar madárvédelem. Köszönhető ez az egyesület 40 éves fennállásának. Nemrégiben a mongol és a kazah nagykövetségről kerestek meg bennünket azzal, hogy módszereinket adjuk át nekik arról, hogyan védjük meg az áramütéstől a madarakat. A parlagi sas, a kék vércse és a kerecsensólyom védelmi programunk szerepel nemzetközileg is követendő módszerként. A világ egyik legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmi programunk másodszor kapott Life-támogatást az Európai Uniótól. Nagyon jók tehát a visszajelzések tevékenységünkre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi beágyazottsága, szakmai elismertsége, felkészültsége ma már megkerülhetetlenné teszi az egyesületet Magyarországon. Csak egy érdemet emelnék ki: ha nincs az egyesület, ma nincs kerecsensólyom hazánkban!

Orbán Zoltán a nemzetközi elismertségre példaként említi: az egyesületen keresztül magyar kutatókat kértek fel az indiai Nágaföld amuri vércséinek megvédésére.

A megyei egyesület önkéntesei bokrokat, fákat távolítanak el a tömördi vártánál lévő rétről  Fotó: Gyurácz József

- Kékvércse-védelmi programunk munkatársai az Európai Unió LIFE és LIFE+ támogatásának is köszönhetően világviszonylatban is élen járó tapasztalatokat szereztek a vércsék kutatásában, a madarak befogásában és a műholdadós jelölésében az elmúlt években. Ezért kaptuk a nemzetközi felkérést, hogy utazzunk ki az északkelet-indiai Nágaföldre és műholdas adóval szereljünk fel amuri vércséket. Ezeket a vércséket tömegesen pusztították. Megvédésükre, kutatásukra további feladatunk, hogy az adók által sugárzott adatokat rendszeresen frissített műholdas térképeken osszuk meg az MME által működtetett satellitetracking.eu honlapon, hogy a nemzetközi ragadozómadár-védelmi közösség és a madárbarátok élőben követhessék a vércsék vonulási útvonalát Indiából Dél-Afrikáig. Időközben a helyi szervezetek az indiai kormány Vadvilág Megőrzési Intézetének vezetésével (WI) óriási sikert értek el; Pangti, Asha és Sungro falvak vezetői (ahol a legtöbb madarat befogták) megállapodtak abban, hogy a továbbiakban illegálisnak ismerik el az amuri vércsék vadászatát és befogását az általuk irányított területeken.

Orbán Zoltánt arról is kérdeztem: természetvédelmi szempontból beszélhetünk-e sajátos magyar helyzetről?

- Talán sokan nem is tudják Magyarországon, hogy milyen különleges helyzetű természeti szempontból a Kárpát-medence, amit Pannon Régióként tartanak számon külföldön. Olyan ez, mintha Közép-Ázsia egy tájdarabját ide hoznánk. A vasfüggöny miatt sok minden megőrzödött nálunk, ami Nyugat-Európából eltűnt. A nyugati államok a háború után közös agrárkultúrát dolgoztak ki, mert így tudták elkerülni az éhínséget. Ez azt jelentette, hogy a gazdák nemcsak eladják a termékeiket, hanem támogatást is kapnak mind a mai napig a termelés fokozásáért, ami így erőteljes kemizálással és monokultúrák kialakításával járt-jár együtt. Ez például Angliában 25-30 év alatt olyan mértékben tette tönkre a környezetet, hogy például már nem él ott veréb. Magyarországon viszont megőrződtek a természet közeli állapotok, bár az Európai Unió-s csatlakozásunk keményen érezteti itt is a hatását. Tíz év alatt a fecskeállományunk a felére csökkent.

Most éppen időszerű, ezért a szakember megemlíti: a tatai Öreg-tó a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott, úgynevezett Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. Talán az egész kontinensen nincs még egy ilyen hely, ahol a félénk madarakként ismert vadludak a város szívében, szinte testközelből láthatóak március végéig, amikor aztán visszaindulnak sarkvidéki fészkeikre.

És persze mi is nagyon büszkék lehetünk az MME helyi csoportjára, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesületre.

A megyei egyesület a tömördi tavat és környékét 1996-ban vette kezelésébe. 1997-től pályázati források segítségével kiépítette a ma már nemzetközi hírű kutatóállomásként és regionális jelentőségű oktatóhelyként is működő Tömördi Madárvártát. A tó és környéke növény- és állattani szempontból alighanem az ország egyik legjobban kutatott területe.