A lett elnök kezdeményezte a parlament feloszlatását

Mint mondta: a tavaly ősszel tartott parlamenti választások eredményével a társadalom elégedett, de a törvényhozás kétes döntéséket hozott az elmúlt időszakban, és egyesek a maguk érdekét az állam érdekei fölé helyezték. Súlyos konfliktus alakult ki a törvényhozói és a bírói hatalom között - fűzte hozzá.
   
A múlt héten a parlament nem adott helyt a korrupcióval vádolt Ainars Slesers képviselő és üzletember mentelmi jogának a felfüggesztésére vonatkozó kérelemnek. Emiatt nem vált lehetővé, hogy a rendőrség vizsgálatot kezdjen a Slesers által felhalmozott vagyon kétes eredetének a tisztázására.
   
Zatlers államfő közölte, hogy nehéz döntést hozott, de úgy vélte: meg kellett ezt tennie a köz érdekében, és ezért szánta magát el erre a radikális lépésre. Zatlers képviselők és üzletemberek kis csoportját vádolja azzal, hogy oligarchiát alkotva ellenőrzésük alatt tartják a törvényhozást.  
   
A lett törvények értelmében az államfőnek a parlament felosztására tett indítványát népszavazással kell jóváhagyni. Ha a referendumon az elnök javaslatára szavaz a többség, új parlamenti választásokat írnak ki. Ha viszont a nem voksok kerülnek többségbe, úgy az államfőnek kell megválnia tisztségétől.
   
A balti országban az elnököt a parlament választja. Zatlers hivatali ideje július 7-én jár le, de májusban a kormányon lévő  jobbközép koalíció ismét őt jelölte elnöknek. A választást június 2-án tartják.