A sebesült Görgey - kiállítás a Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeumban

Július 2-án Haynau csapataival megtámadta a komáromi sánctábort. Görgey a támadást visszaverte, majd több század huszár élén rohamozta az osztrák állásokat. Ekkor szenvedett fejsérülést: egy felette felrobbanó gránát szilánkja 12 centiméter hosszan felszakította koponyáját. Csupán néhány milliméteren múlott, hogy agya nem sérült meg a robbanáskor.

A sebesülést követő kilencedik napon Görgey tábornok három hadtesttel Komáromból Arad felé vonult a Duna bal partján, majd a tizenharmadik napon - elkergetve az orosz előörsöt - bevette Vácot. Mire odaért sebe súlyos gennyesedésnek indult, s nem kerülhették el annak feltárását.

A sebesülést követő tizenötödik napon nyeregbe szállt, visszaverte az orosz főerők támadását és előbb ért Miskolcra, mint az őt üldöző orosz sereg. Megsebesülése után huszonhat nappal elindult - az oroszokat megkerülve - délnek.

A sérülését követő követő harminckilencedik napon ért Aradra, ahol találkozott Kossuth Lajossal. Augusztus 11-én este nyolc órától Kossuth Görgey-t diktátornak kiáltotta ki, és ő maga a török határ felé menekült. A fővezér haditanácsot tartott,  – a megmaradt három hadtestnek - s az oroszok előtti kapituláció mellett döntött.

Augusztus 13-án, délután öt órakor Görgey (a sebesülését követő negyvenkettedik napon) Világosnál letette a fegyvert, s innen Klagenfurtba száműzték. 1867-ben tért vissza hazánkba, s Visegrádon telepedett le. A világosi fegyverletétel után még 67 évig élt, teljesen elzárkózva a hadügyektől. 1916. május 21-én hunyt el, Budapesten. 

A kiállítás arról mutat korhű képet, hogy kik, hogyan és milyen eszközökkel kezelték a tábornokot, s hogy mit tudott tenni az akkori orvostudomány egy ilyen súlyos sérülés megfelelő kezelése érdekében, valamint ezzel együtt felidézi az 1848-49-es forradalom végnapjainak katonai és politikai eseményeit is.

A tárlat 2011. október 2-áig tekinthető meg.

Forrás: www.artportal.hu