Csűrcsavar és örömhír

A celldömölki Soltis Lajos Színház hamarosan megkezdi szokásos őszi erdélyi turnéját: a társulat ilyenkor rendszerint meseelőadással utazik, aztán részt vesz az erdőszentgyörgyi színjátszó fesztiválon. Az idei őszön ráadásul megduplázódik a határon túli körút: a társulat nemrég utaztatta meg alaposan a friss Kaleidoszkóp-fődíjas Csongor és Tünde-előadást (rendező: Somogyi István), hogy hamarosan A jéghegyek királynőjével térjen vissza Erdélybe.

A Csongor és Tünde a marosvásárhelyi Maros táncegyüttes vezetőségének kezdeményezésére járt be több települést: Nagy Gábor, a színház vezetője azt mondja, öt nap alatt tizenkét előadást abszolvált a társulat (Marosvásárhelytől Dicsőszentmártonig), ami nem mindennapi teljesítmény, még akkor sem, ha „váltott” Tündékkel és Csongorokkal dolgoztak. A nagy szeretet persze sok mindenért kárpótol. És megint bebizonyosodott, hogy milyen kicsi a világ: a Kőhalom nevű szórványtelepülés unitárius lelkésze, Márkus Ervin megneszelte a társulat érkezését, meghívta hát magukhoz az előadást. Mint kiderült, egykor ő maga is a legendás vajdasági színész-rendező, Soltis Lajos tanítványa volt, elevenen őrzi mestere emlékét. Így alakulnak, szövődnek tovább a kapcsolatok.

A jéghegyek királynője-körút november 19-én kezdődik és 23-án ér véget. Májusban a celli kamaraszínházban már megtartották az előbemutatót, szeptemberben volt az „igazi” premier, de karácsony közeledtével egyre nagyobb hatása van a szíveket olvasztó klasszikus mese Ecsedi Erzsébet-féle átiratának. Egy-egy meseturné rendszerint kilenc–tizenkét előadást jelent, több mint kétezres gyerekközönség előtt; a kísérőket nem számítva. A turné megszervezésében mindig közreműködik az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület. Az egyesület – benne a színkör – szervezi az egyre szélesebb vendégkörből merítő novemberi színjátszó találkozót is, ahol a Soltis színház ezúttal A lónak vélt menyasszony című vásári komédiával lép föl (a szerző Baranyi Ferenc, a rendező Nagy Gábor).

De addig még mennyi minden történik. A Soltis színház mindig híres volt arról, hogy nemcsak fesztiváldíjas produkciókat hoz létre, hanem sokat is játszik. Tegyük hozzá: egyrészt a játék öröméért, másrészt a közönség kedvéért, harmadrészt meg azért, mert a bizonytalan pályázati viszonyok között nagy szüksége van a bevételre ahhoz, hogy képes legyen életben maradni. Az utóbbi időben sok vihart kavart központi fenntartói támogatás kifizetése (amelyet az alternatív színházaknak minden évben újra meg kell pályázniuk) idén is csúszik: a tavalyi eljáráshoz hasonlóan jó, ha év végére hozzájutnak egyébként szabályszerűen megítélt pénzükhöz a társulatok. Nagy Gábor azonban hangsúlyozza: a mai válságos helyzetben az is eredmény, hogy ezeket az összegeket az alternatívok számára még el lehetett különíteni. Itt tartunk a beszélgetésben, amikor megérkezik a hír: az alternatívok támogatására szánt összeg harmadát mégis zárolta a kormányzat; és a fönnmaradó kétharmadot is csak jövőre fizetik ki a társulatoknak. (A 2012-es támogatástól van szó.) A támogatás bizonytalan, a játék viszont örök. Ma Pápán játszik a Soltis színház: a szabad ég alatt vásári komédiázik a Mártonünnepen. A társulat november 12-én Az országjáró király című meseelőadással érkezik Szombathelyre, az MMIK-ba. November 25-én az Álomevők című többszörös nemzetközi fesztiváldíjas mozgásszínházi előadás (Deák Varga Rita rendezése) kerül a budapesti Malomudvar Színházi Műhely közönsége elé.

Aztán nemsokára kezdődik a betlehemes szezon. A Soltis színház autentikus szövegekre épülő karácsonyi játékának újabb változatát Nemeskeresztúron, Sárváron, Celldömölkön és másutt láthatja a közönség. Az angyal idén is elhozza az örömhírt. Csakazértis.