Szamóca friss langallóval - Van, ami nem változik: Kozma Judit és Fazekas Gábor bábszínháza

Valószínűleg több száz évvel ezelőtt is nagyjából így történt; már Moliére is régi hagyományokra támaszkodott, amikor megszervezte vidéki társulatát. A vándorszínészek útra keltek, letáboroztak valahol, engedélyt kértek és kaptak a mulattatásra, köréjük gyűlt a szépre, jóra éhes közönség, ők meg előszedték a valóságos vagy jelképes ládafiából, amijük van, és kezdődhetett a játék.

A nagymama terítője pont jó paravánnak. Kozma Judit és Fazekas Gábor a Kóczán-ház udvarán

A Szamóca Színház 1994 óta létezik folyamatosan, és amikor Kozma Judit (Jucus) meg Fazekas Gábor gondosan megfestett bohócmaszkban kilép a közönség elő, hirtelen nem is lehet tudni, hogy melyik évben járunk, játszik velünk az idő. Bükön a Kóczán-ház elé kihelyezett tájékoztató ad eligazítást: Kóczán Ferenc egykori lakóháza a tájegység utolsó zsúpfedelű, csapott oromzatú, vályogfalú parasztháza, amelyet 2006-ban újított föl az önkormányzat, és most közösségi térként működik.

Csuporka: Kozma Jucus

Mesebelinek tűnik maga a Kóczán-ház is, amely előtt most tűzpiros kisvonat várakozik: ezzel a mesés járművel érkezett meg ide a Szamóca Színház kétszemélyes társulatával egyetemben a közönség is. Útközben volt ráhangolódás, bohóckodás , kipingált arcú apróbb-nagyobb bohócjelöltek várják a mesét. Az anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák (a sor tetszés szerint folytatható) hivatalosan kísérőként vannak jelen, de az események előrehaladtával a szemük legalább annyira fölfénylik, mint a gyerekeké (ha nem jobban). És mese van itt bőven: úgy tűnnek föl a legfontosabb klasszikus mesék szereplői Piroskától és a farkastól Jancsiig és Juliskáig, hogy közben vadonatúj mese születik. A születés a legjobb ebben a történetben: mire megszületik a mese és a színház, Csipi-Csupi (azaz Csiperke és Csuporka) nevezetes bábszínháza, véget is ér az előadás.

Egy vándorszínháznak fontos, hogy a lehető legkönnyebben kelhessen útra, és a Szamóca Színház Csipi-Csupi-előadása iskolapéldája a praktikus és ügyes eszközhasználatnak. A régi utazóláda kesztyűbábokkal van tele, a nagymama régi terítője két mozdulattal paravánná (mert anélkül a közönség szerint nincs bábszínház); a műanyag szemeteskosár pedig (a nézők javaslatára) a Jancsit és Juliskát fogva tartó ketreccé változik.

A Csiperke (Fazekas Gábor) és Csuporka (Kozma Judit) civakodására, konfliktusaira fölfűzött Pető Ferenc-történetben Csiperke karaktere talán A. A. Milne mindennapi mesevilágából Füleséhez van a legközelebb, és akkor Csuporka a mindenen átszáguldó Tigris. Mindenesetre Csuporka az akaratos, az önfejű, a kezdeményező, Csiperke a nyugodalmas, komótos és rendre intő. A végére persze Csuporka belátja minden hibáját - mert a mesék rendje szerint minden jó, ha a vége jó. Ez a legfőbb üzenet : hogy a mesék rendjét fölösleges megbontani.

Csipi-Csupi bábszínházának nem csak a gyerekek örülnek Fotó: Bögöti Márta

És mire az összes báb - a régi, vaskos mesekönyvvel együtt - visszakerül a nagy utazóládába (milyen szép volt, amikor a Krétakör Leonce és Léna-előadásában vagy a Mesebolt Madarak voltunk-előadásában egy bőröndbe belefért a világ); szóval mire az összes báb visszakerül az utazóládába, a Kóczán-ház udvarán álló kemencékben elkészül a friss langalló is. (Itt már ez is hagyomány.) Szamócát, kenyeret és (báb)színházat. Zenével búcsúzik (szerzője Prieger Szabolcs) Csipi-Csupi bábszínháza, amely rendszeres vendég Bükön, ahogy szívesen látják szerte a megyében is. Minden változik, de úgy látszik, van azért állandóság: a Kozma-Fazekas házaspár annyiszor alapítja meg újra Csipi-Csupi bábszínházát, ahányszor ezzel az előadással színre lép. Füves udvaron, szabadtéri színpadon, sátor alatt, művelődési házban, mindegy. A lényeg az, hogy megalapítják, és hogy a közönségnek tetszik. A langallózás csak hab a tortán. Vagy a Szamócán. A büki előadás után kislányok szaladnak Csiperkéhez és Csuporkához: cukorkával kínálják a vándorkomédiásokat.