Formula–1: Új út a jövő járművei felé

Napjainkban a gépjárművek jelentős része fosszilis tüzelőanyagokkal működik. A – lebomlott növények és állatok maradványai által kinyert – kőolaj, illetve földgáz motorok általi elégetése azonban szennyezőanyagokat juttat a légkörbe. Nem csoda, hogy a szakemberek már évtizedekkel ezelőtt elkezdték kutatni azokat az alternatív meghajtási módokat, amelyek szén-dioxid-kibocsátás nélkül is képesek hasonló teljesítmény leadására. A napelemes és a hidrogénmeghajtású autók mellett megjelentek az elektromos autók.

Az autógyárak e három közül a harmadikat preferálják, és globálisan is ennek a meghajtási módnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. A szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelem során egyes államok addig is elmentek, hogy már most határozatba foglalták, hogy 2030-tól vagy éppen 2035-től nem értékesíthetnek a határaikon belül benzin-, illetve dízelüzemű autót.

Az autógyárak is elkezdték a fejlesztéseikre szánt erőforrásaik jelentős részét az elektromosság irányába terelni, ám a kezdeti lépések cseppet sem voltak akadálymenetesek. Gondolunk itt a gyártási kapacitást napjainkban is erősen befolyásoló globális félvezetőhiányra, avagy ahogy egyre gyakrabban hallani: a chip­hiányra.

Nem csak ezekre a pillanatnyi problémákra reagálva a Formula–1 irányítói legutóbbi ülésükön felvázolták, hogy milyen erőforrásokkal képzelik el – nem csupán – a sportáguk jövőjét. Ehhez egy speciális üzemanyag kifejlesztését irányozták elő. A fenntarthatóság, a környezetvédelem, a karbonsemlegesség, a környezettudatosság és a klímavédelem sosem állt távol a versenysorozat vezetőségétől. Ám manapság, amikor a mobilitás érezhetően jelentős változások előtt áll, kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek ezen projektekre. Mi több, akár ezek zászlóvivőjévé is elő szeretnének lépni.

Az első lépést már 2020-ban megtették, amikor az akkori vezérigazgató, Chase Carey arról beszélt, hogy az általuk is preferált V6-os hibridmotorok a világ leghatékonyabb erőforrásai, hiszen a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával a lehető legtöbb erőt képesek előállítani. Tavaly novemberben pedig már arról számolhattak be, hogy a környezettudatos követelményeket szem előtt tartva külsős szakértők bevonásával olyan motortechnológia kialakításán dolgoznak, amely a jövőben irányt szabhat az autóipar számára akár hosszú távon is. Már akkor egyértelművé vált, hogy a tisztán elektromos motorokkal szemben még mindig a belső égésű motorokban látják a jövőt. Különösen azok új generációját a hibrid technológiával vegyítve. Lényegében a fő csapásirányt már akkor meghatározták, és idén ezt erősítették meg az újabb célok kitűzésével.

Eszerint a Formula–1 2030-ra egy teljesen „zöld” üzemanyagra akar váltani. Tennék ezt annak tükrében, hogy a jelenlegi teljesítményükből ne veszítsenek. Miközben az új 2025-ös (vagy 2026-os) motorformula részleteiről még jócskán van mit pontosítaniuk az érintetteknek (a háttérben rendre zajlanak is a tárgyalások), a konstruktőrök egy valamiben már most egyetértenek a sportág irányítóival: egy karbonsemleges szintetikus üzemanyag kifejlesztésére van szükség. Ha ez sikerül, akkor a versenysorozat 2030-ra el tudja érni a nettó zéró karbonkibocsátással kapcsolatos célját.

A száz százalékban környezetsemleges üzemanyagot laboratóriumi körülmények között fogják előállítani. Elképzeléseik szerint a végterméket a szén-dioxid levegőből való megkötésével, biomassza felhasználásával érhetik el. Hangsúlyozták, hogy a felhasznált massza városi szemét-, illetve élelmiszermentes lesz. Így 65 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatást teremtő gázok kibocsátását.

Az sem elhanyagolható céljuk, hogy a jövő üzemanyagát a hagyományos motorokkal ellátott személyautókban is használni lehessen, a benzint és a gázolajat kiváltva.

Kiemelt képünkön: A belső égésű motorok megmentője lehet a szintetikus üzemanyagok megjelenése