Lássunk tisztán ősszel is! Húsz éve luxus volt, ma alapfelszereltség az autókban a LED-technológia

Alapvető szabály, hogy az autónk mindig legyen látható. Ugyan városon belül nappal nem kötelező a fényszóró használata, ám korlátozott látási viszonyok mellett számtalanszor előfordult már, hogy olyan sofőrökkel találkoztunk az utakon, akik még ködben sem kapcsolták fel a lámpát. Pedig a téli időszámításra átállást követően lényegesen lerövidülnek a nappalok – azaz megnő a világítást igénylő órák száma –, és akkor a reggeli párás, nyirkos időről még nem is beszéltünk.

Ha az autónk nem látható, vagy nehezen észrevehető, akkor könnyen közúti balesetbe keveredhetünk. És ha már a ködről volt szó, azt sem árt megjegyezni, hogy túlbuzgók se legyünk, azaz a ködlámpát ne használjuk akkor, ha éppen nincsen köd. Mindamellett, hogy minket látnak, az is elengedhetetlen, hogy mi is lássunk. Ennek két alappillére a szélvédő tisztán tartása, illetve a fényszórók rendszeres ellenőrzése. Ősszel a koszos, párás, télen pedig a jeges-havas szélvédő korlátozhatja nagy mértékben a látóteret. Az ablak mindenre kiterjedő tisztán tartását rendszeres takarítással, az ablakmosó folyadék télire váltásával, szintjének ellenőrzésével, illetve a légkondicionáló páramentesítésével biztosíthatjuk. Ami a fényszórókat illeti: a párás időben gyorsabban felrakódhat autónkra a koszréteg, ami ronthatja a kibocsátott fény erősségét. Akik nem az elmúlt években szereztek jogosítványt, azoknak még él az emlékezetében a pótizzók meglétének fontossága.

Ám amióta megjelentek a hagyományos halogén izzók mellett a xenon-, majd a LED-es izzók, azóta nem feltétlenül kötelező izzókészletet tartani az autóban. Talán azért is került ki a kötelező felszereltségből az izzókészlet bő egy évtizede, mivel nemhogy az újfajta LED-izzók, hanem a hagyományos halogénizzók cseréje is olyan mértékben bonyolulttá vált, hogy az út szélén félreállva sehogy sem tudnánk elvégezni a szükséges cserét. Fontos, hogy e kötelezettségmentességet azonban csak azokra az izzólámpákra érvényesítették, amelyek cseréjéhez az autógyártó szakműhely igénybevételét írja elő. A modern személygépjárművekben napjainkban a LED-es fényforrások már valamennyi funkciót betöltő lámpatípusban megtalálhatók. A LED-ek számos előnyös tulajdonságát hamar felismerték az autógyártók, így nem volt kérdés, hogy a közlekedésben rövid időn belül kiválóan fogják használni. A hosszú élettartamon kívül a LED-ek mellett szól a kis méret, a változatos szín- és színhőmérséklet- paletta, a kis fogyasztás, illetve a fi zikai behatásokkal szembeni ellenálló képesség. A fényemittáló diódás megvilágítás előnyeit nemcsak a műszerfalon és a kijelzőelemeknél élvezhetjük, hanem az autónk külső lámpáiban is.

Az újfajta LED-es fényforrások alkalmazása a luxusjárművekben kezdődött, azoknak is a féklámpáiban. Miért? Elsősorban ezeknél előnyös az ezredmásodperces felfutási idő, hiszen gyorsabban felvillan, mint a hagyományos izzólámpa. A különbség körülbelül 0,2 másodperc, ami a követő autó 100 km/h-s sebességénél 6,5 méterrel rövidebb fékutat eredményez a gyorsabb reakcióidő következtében. Az első LED-es féklámpát a Cadillac prezentálta 2000-ben a DeVille modelljében. A személyautókban használt LED 21 évvel ezelőtti debütálását követően viszonylag sokat kellett várni a LED-es fényszórók bemutatásáig, hiszen az alapos technológiai fejlesztések 2007-ig elhúzódtak. A nagy teljesítményű fehér LED-ekkel felvértezett, tömeggyártásba kerülő fényszórólámpát először a Lexus LS600-as modelljébe szerelték be 2007-ben.

A teljes mértékben LED-világítást alkalmazó („all-LED Technology”) gépkocsi 2009- ben gurult ki a gyártószalagról: az AUDI R8-as modelljét látták el a legmodernebb fényemittáló diódás technológiával. A LED-ek legfőbb előnye az autósok szerint a diódák „örök” élettartama, hiszen a gyártók által közölt 20–50 ezer működési óra lényegében azt jelenti, hogy elméletileg az autónk előbb amortizálódhat le véglegesen, mintsem kiégnének a fényforrásai.

Kiemelt képünkön: Óraátállítás után hatványozottan figyeljünk az autónk láthatóságára is!