Harminc éve még nem volt a kórháznak CT-je, hiánycikknek számított a műszer

Szakemberek szerint a CT a röntgensugárzás felfedezése óta a második legjelentősebb fejlődési szakasz végeredménye a radiológiában. Egy olyan berendezés, amelynek működése a szervek röntgenvizsgálatán alapszik, kiegészülve egy rendkívül intelligens számítógéppel. Míg a hagyományos röntgengép segítségével csupán kétdimenziós képet lehet alkotni, addig a CT-vel háromdimenziósat. Képes a szervezet bármely területéről, akár két milliméteres szövetrétegről is látható képet készíteni. Ebből a korántsem tudományos leírásból kitűnik, hogy a CT óriási segítség a diagnosztikában, a különböző betegségek felderítésében.

A szombathelyi Markusovszky kórház osztályvezető főorvosaival beszélgetett a Vas Népe újságírója 1988-ban, közülük is elsősorban azokkal, akik a mindennapi munkájukban igen nagy hasznát vették volna a berendezésnek. Rögtön hozzá kell tenni, szinte egyetlen olyan területe sem volt az orvoslásnak, ahol ne tudták volna használni a CT-t. Mit mondott a röntgenorvos, dr. Molnár Zoltán?

– A CT-vel sokszorta finomabb elváltozásokat ki tudunk mutatni, mint az eddig alkalmazott módszerekkel.

Arról nem is beszélve, hogy a beteg a vizsgálat közben nem érez semmit. Ahol használják a számítógépes rétegvizsgálót, az esetek jelentős részénél el lehet hagyni a beteg számára kockázatos, megterhelő vizsgálatokat, mint például az érfestési eljárást. Miután gyorsan pontos képet nyerhetünk a CT-vel a betegség eredetéről, perceken belül lehet dönteni a beteg sorsáról, rögtön meg tudjuk határozni a beavatkozások sorrendjét. Bizonyos műtéteket nem kell elvégezni, olyanokat, amelyekről ma még a pontosabb diagnózis hiányában nem mondhatunk le. Öszszefoglalva azt mondhatom, orvosnak és betegnek egyaránt nagyon hasznos a CT.

– Hány ilyen készüléket használnak jelenleg az országban?

– Tudomásom szerint négyet, valamennyit a fővárosban. Tavaly (1987-ben) száz beteget vittünk vizsgálatra az érintett intézetekbe, az idén öt hónap alatt már többet. Jelenleg úgy fest, évente ezerkétszáz koponya CT-s vizsgálatára lenne szükség a szombathelyi kórházban. Sajnos az érintett betegek egy része nem szállítható.

Hogyan vélekedett a készülékről az idegsebész, dr. Bobest Mátyás? – Ha valahol, az idegsebészetben tényleg nélkülözhetetlen a CT. Az életet veszélyeztető állapotok 70-80 százaléka a koponya, az agy, a gerinc és a gerincvelő sérüléseinek következtében alakul ki. Ezek pontos diagnosztizálására kevés a lehetőségünk CT nélkül. Vezető halálokok között szerepelnek az agyi érbetegségek, így például a szélütés, az agyvérzés. Az elváltozás pontos helyének és kiterjedésének meghatározása a jelenlegi módszerekkel nagyon nehéz. Vagy említhetem a daganatos megbetegedéseket is. Az az álláspontunk, hogy ha korai stádiumban történik a felismerés, gyógyítható a betegség. A CT éppen azt teszi lehetővé, hogy akár a legkisebb daganatot is észrevegyük. De sorolhatnám a példákat akár az ideggyógyászat területéről is.

A belgyógyász, dr. Varga László is szívesen igénybe vette volna a készüléket.

– A szervekben lévő elváltozások, daganatok, ciszták, tályogok korai felderítésére szinte nincs más lehetőségünk.

Bár én azt mondom, a belgyógyászaton az ultrahang jelenti az első vizsgálatot, rögtön hozzáteszem, a CT lenne a második. A készülék minőségi ugrást jelent a diagnosztikában, vele teljes keresztmetszeti képet tudunk kapni a szervezetről. Hát nem erre vágyakozik minden orvos?

Dr. Salamon Antal a baleseti sebészek nevében beszélt. – Amiről az előttem szólók külön-külön beszéltek, az a baleseti sebészetre egészében igaz. Hozzánk kerülnek a többszörösen sérült, úgynevezett politraumatizált betegek, sokszor eszméletlen állapotban. A beavatkozás sorrendjét könnyebben és biztonságosabban tudnánk eldönteni, ha pontos képünk lenne a belső sérülésekről. A CT-vel mindez megoldható. És ami nem mellékes, folyamatában is tudjuk fi gyelni a készülékkel a szervezetben lejátszódó folyamatokat. Nem lennének többé rejtett vérzések, betekintést kapnánk az üregi szervekbe, könnyen felderíthetnénk a csontrendszer apró elváltozásait.

Végezetül dr. Gelencsér József főigazgató főorvost kérdeztük: mikor lesz komputertomográf a szombathelyi kórházban? – Talán a jövő év (1989) végén. Ez persze még nem biztos, a regionális feladatokkal is megbízott kórház, mint amilyen a szombathelyi is, sokáig nem nélkülözheti a CT-t. Mindez elsősorban pénz kérdése, hiszen a jelenlegi, úgynevezett harmadik generációs, egyébként az NSZK-ban készülő számítógépes röntgenvizsgáló berendezés ára meghaladja a nyolcvanmillió forintot. A pénz előteremtésére komoly összefogásra van szükség, a megyei tanácstól ígéretünk van az anyagi támogatásra. Egy biztos, a kórház akár tegnapelőtt is tudta volna fogadni a CT-t, hiszen a röntgenosztályt már úgy alakítottuk ki, hogy ott helye van a készüléknek. A személyi feltételek is adottak. S talán túlzás nélkül mondhatom, betegek és orvosok egy aránt nagyon várják a CT üzembe helyezését.