VAOL
Vas vármegyei hírportál
október 31., csütörtök
Nehezen tudom elképzelni, hogy a szünidő adta kiváló lehetőségek közepette gyermekek százezrei töltik mindennapjaikat a tévé előtt ülve, nyomon követve a párizsi olimpia eseményeit. Már csak azért sem, mert a technika rég elhaladt azon kor mellett, amikor kizárólag helyhez kötötten lehetett élvezni – esetünknél maradva – az ötkarikás játékokat. A mobileszközök világában a strandon heverve, vonaton, autóbuszon vagy akár kerékpározás közben is elérhető szinte minden sportközvetítés.
Mivel a lehetőség adott, a kérdés az, van-e szándék és igény a sportos tartalmak fogyasztására. Mert ha igen, az már fél nyeremény azon az úton, ami a sportoláshoz vezet. A példaképek itt vannak a szemünk előtt, most írják a történelmet, amire évek, évtizedek múlva úgy emlékeznek majd vissza a mai ifjak, hogy ők bizony Muhari Eszter miatt lettek vívók. Szerda délig párbajtőrözőnk nevéhez fűződött a 2024-es olimpia egyetlen magyar érme, jelesül egy bronz, emiatt került a 21 éves sportoló a fókuszba, remélve, hogy ő csak az időrendiség miatt áll elöl ott, ahol majd a további medálgyűjtőink sorakoznak.
Magyar szempontból a múlt kötelez, a tekintélyes eredményességi lista igazodási pontot nyújt, és elvárásként mutatja, hogy bár az ötkarikás részvétel kiharcolása is dicséretes, ám a mély nyomot a bajnokok hagyják maguk mögött.
Miattuk is véljük joggal úgy, hogy sportnemzet vagyunk, közben afelé tekintve is egyértelmű az elhatározás, hogy sportoló nemzetté is váljunk. Itt jön a látótérbe a villámléptekkel haladó technológiai fejlődés, odakötve a kijelzők, a képernyők elé gyereket, felnőttet, öreget. Hiába áll rendelkezésre szabadtéri kondipark, kosár, kézilabda- vagy labdarúgópálya, a virtuális világból nehéz kimozdulni.
Ide vonatkozó teszt szerint: „A magyar fiatalok fittségi állapota aggasztóan gyenge, amit a Covid-időszak tovább rontott. A hazai iskolások körében a 2022/23. tanévben végzett NETFIT-mérés szerint minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.” A Magyar Diáksport Szövetség ezért indította el a teljes körű kultúraváltást eredményező Aktív Iskola programot. A program célja az intézmények segítése abban, hogy a rendszeres mozgást támogató környezetet biztosíthassanak, és ösztönzőleg hassanak a minél aktívabb életre.
A kézzelfogható eredmények után szeptembertől 400 iskolában, 130 ezer gyermek bevonásával jön a folytatás. Ennek legalább annyira szurkolok, mint az újabb magyar olimpiai érmek megszületésének.