A legextrémebb csalások az újkori olimpia hőskorából

Ugyan az újkori olimpia ötlete már korábban is felmerült, ám nemzetközi szinten elsőként Pierre de Coubertin báró volt az, aki a kezdeményezés mögé állt. Nem vezérelte más, mint a az antik nevelési eszmény felújítása korabeli ideológiai elképzelésekkel ötvözve. Ezek között épp ugyanúgy megtalálható volt a humanizmus és a nacionalizmus, mint a pacifizmus. Ez utóbbiból nőtte ki magát a „fair play” eszme, azaz a sportszerű, egymást tisztelő  versengés.

Ugyan az alapokat lefektették, és a sportolókkal elfogadtatták, ám – sajnos – akadtak olyan résztvevők, akik nem feltétlenül törekedtek azok betartására. Manapság a dopping és az illegális teljesítményfokozók elleni harc jelenti a legnagyobb kihívást. Korábban viszont egészen extrém módszerekhez folyamodtak a becstelen svindlerek.

Rögtön az első újkori olimpián, az 1896-os athéni játékokon be kellett avatkozniuk a sportbíróknak. A maraton futás volt az a szám, amelyet mindenképpen meg szerették volna nyerni a vendéglátó görögök. Mégiscsak hogy nézett volna ki, hogy ebben a klasszikus hellén számban nem görög diadalmaskodna? Eleinte a vert mezőnyben futottak, ám a hegyi meredeken sokan feladták előttük a versenyt. A stadionba érve már három görög állt az élen, mögöttük a magyar Kellner Gyula igyekezett dobogós helyet elcsípni. Végül Spyridon Luisz lett a győztes, akit a másik két hellén a vállán vitt a dobogóra. Ám Kellner furcsállotta a dolgot, és váltig állította, hogy az országúton csak ketten voltak előtte. Végül kiderült, hogy Velokasz oly módon csalt, hogy szekéren tette meg a táv javarészét. Ki is zárták, így végül Kellner lett a bronzérmes.

Velokasz módszere a négy év múlva esedékes párizsi olimpiáig nem merült feledésbe. Olyannyira, hogy a maratoni futásban ismételten csaláson kaptak egy sportolót. Az egyik amerikai futó már modernebb módszert alkalmazott, történetesen szekér helyett gépkocsin tette meg a távot, és az utolsó pár kilométer előtt kezdett ismételten futni.

1932-ben a lengyel-amerikai sprinter, Stella Walsh aranyérmet szerzett a nők százméteres síkfutásán. Mindezzel 1980-ig nem is volt semmi gond, ám amikor Clevelandben egy bevásárlóközpont elleni fegyveres támadás során meghalt, a halottkémek meglepődve fedeztek fel valamit a lábai között, miszerint a férfiak versenyén kellett volna részt vennie a korábbi versenyein.

Borisz Onyiscsenko öttusázó manipulálása is történelmi csalásnak számít. Az 1976-os olimpián a párbajtőrébe egy titkos gombot szereltetett. Aminek az volt a funkciója, hogy akkor jelzett találatot, amikor azt Onyiscsenko szerette volna. És még el sem kellett érnie az ellenfelét.