Soros György sem félt a Fudan egyetemtől

A baloldal össztűz alá vette a kínai Fudan egyetemet. Szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását a Budapestre tervezett campus. Kínai kémekről és kommunista tanok terjesztéséről beszélnek. Arról leginkább hallgatnak, hogy a QS World University Ranking szerint a Fudan egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, és hosszú ideje az elit mezőnyhöz tartozik. Jól tudják azonban ezt a világban, ahonnan sokan érkeznek előadásokat tartani a sanghaji egyetemre. Nemcsak világhírű tudósokról van szó, hanem mások mellett olyan személyekről, akiket a magyar ellenzék körében feltétlen tisztelet övez, és akiket megkérdőjelezhetetlen demokratáknak tartanak – írja a Magyar Nemzet.

Így például 2009 júniusában nem más tartott ott előadást, mint Soros György.

A magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a Fudan egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.

„Azt hiszem, hogy Kína befolyása a világgazdaságban gyorsabban nő, mint ahogy azt sokan gondolják” – mondta.

Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan egyetemről is érkeztek hallgatók.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt vagyok Sanghajban, és alkalmam nyílt mindannyiótokkal beszélni. Szeretnék köszönetet mondani a Fudan egyetem elnökének a vendéglátásáért és a kegyes fogadtatásáért” – ezekkel a szavakkal köszöntötte hallgatóságát Barack Obama. Az elnök előadásában fenségesnek nevezte Kínát. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét. A városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amerikai és kínai tudósok együttműködnek az új kutatások és felfedezések terén. Az amerikai elnök – aki a hallgatók kérdéseire is válaszolt – reményét fejezte ki, hogy a diákok közül sokan eljutnak az Egyesült Államokba.

Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. A többi között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcss­zerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában.

Lagarde 2011 és 2019 között vezette a valutaalapot, melynek ügyvezető igazgatóhelyettese 2011 és 2016 között Csu Min (Zhu Min) volt, aki a Fudan egyetemen diplomázott.

Az intézményt nem véletlenül veszik komolyan a világban: 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. A nyilvános rendezvényeken ipari és pénzügyi vezetők, kínai és külföldi professzorok, köztük Nobel-díjas tudósok tartanak előadásokat.

Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége.

A kínai egyetemistákat a világ számos pontján szívesen fogadják. Beszédes, hogy 2000 és 2018 között hatvanezerről 360 ezerre nőtt a kínai hallgatók száma az amerikai egyetemeken. Ez dollármilliárdokkal gazdagítja a tengerentúli ország felsőoktatását.