Ellenhatározati javaslat is készült a strasbourgi magyarvitára

Szerdán az Európai Parlament egész délelőtt tartó vitablokkban foglalkozik majd Magyarországgal – írja a Magyar Nemzet.

Először a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt veszi górcső alá a balliberális többségű testület, azután pedig a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást vitatják meg a képviselők. Emlékezetes, hogy a két ügy már szorosan összefonódott az Általános Ügyek Tanácsának június eleji, luxembourgi ülésén: itt Varga Judit igazságügyi miniszter ismertette a törvény angol nyelvű szövegét a kritikus kollégákkal. – A magyar kormánynak legitim véleménye, hogy a családok védelme, a gyermekek háborítatlan fejlődésének a biztosítása kötelesség. Ezt nem lehet kivenni a családok kezéből, nem lehet alávetni lobbicsoportok befolyásának – hangsúlyozta akkor a tárcavezető.

Pénzelvonást követelnek

Az Európai Parlament a szokásoshoz képest is csípős nyelvezetű állásfoglalást tervez elfogadni a magyar törvénnyel kapcsolatban az eheti plenáris ülésén.

Erről a képviselők a szerdai vitát követően szavaznak, s az eredménye csütörtökön válik ismertté. A szöveg tervezete a Magyar Nemzethez is eljutott: az uniós parlament előtt lévő javaslat szerint az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a magyar hatóságok a diszkriminációmentesség elve alapján használják fel az uniós pénzeket, tehát az ország addig ne kaphasson forrásokat a 2021–2027 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak. A képviselők ennél messzebbre is mennének: arra is kérik a szerződések felett őrködő bizottságot, hogy

addig ne végezze el a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelését, amíg fennáll annak a lehetősége, hogy az bármilyen formában is hozzájárul a pedofília elleni törvény végrehajtásához.

(Ismert, hazánk májusban nyújtotta be az uniós helyreállítási alap forrásainak hazai felhasználásáról szóló tervezetét, ami jelenleg is az Európai Bizottság asztalán van. A testületnek fő szabály szerint még egy hét áll rendelkezésére, hogy kiértékelje a dokumentumot – a szerk.)

A határozattervezet egyébként sokadszorra emlékeztet a január elsejétől hatályos jogállamisági mechanizmusra is: az EP értelmezésében egyértelmű, hogy a magyar törvény annak hatálya alá esik, ellentétben azzal, amit Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamisági ügyekért is felelős alelnöke mondott pár hete. – A kondicionalitásrendelet egyértelműen fogalmaz a jogállamiság fogalmáról, abba a diszkriminációmentesség és alapvető jogok is beletartoznak – írják a képviselők, azt is hangsúlyozva: az Európai Bizottságnak gyorsítva kellene kötelezettségszegési eljárást folytatnia Magyarországgal szemben.

Az uniós parlament szerint amennyiben az EB elmulasztana fellépni hazánkkal szemben, a tagállamoknak kellene a szerződés adta jogukkal élve beperelniük Magyarországot az uniós bíróságon.

Az állásfoglalástervezet lényegében tehát valamennyi uniós jogi eszköz bevetését szorgalmazza.

Ellentábor is van

Az EP egyik jobboldali frakciója, a magyar kormány egyes szövetségeseit (lengyel Jog és Igazságosság, Olaszország Fivérei) is soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek ellenhatározatra vonatkozó javaslatot is megfogalmazott a magyarvita margóján. A Magyar Nemzet birtokába jutott „ellendokumentumban” a konzervatív politikai csoport azt írja:

a tagállamok kizárólagos feladata, hogy minden tőlük tehetőt megtegyenek a gyermekek védelmében. Mint emlékeztetnek, a magyar törvény olyan területeket fed le, ahol az EU-nak nincs hatásköre.

– Aggodalomra ad okot, hogy az EP egyes frakciói olyan kérdésekbe akarnak beleavatkozni, amelyek a szerződések alapján egyértelműen a tagállamok felelősségébe tartoznak – írja a konzervatív frakció, arra is figyelmeztetve: a szexuális célzatú oktatásnak bizony nagyon szoros a kapcsolata a vallási és ideológiai meggyőződéssel, így azt sosem szabadna szembehelyezni a szülők akaratával. (A balliberális többségű uniós parlamentben kicsi az esélye, hogy a konzervatív javaslat megkapná a szükséges támogatást – a szerk.)

Szenvedélyes vita várható

A szerdai vitában a képviselők mellett az Európai Bizottság és az unió tanácsának soros, szlovén elnöksége is véleményt mond a magyar törvényről. Azzal eddig sem bántak kesztyűs kézzel az EU-ban: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például szégyenteljesnek nevezet a jogszabályt. Orbán Viktor azt követően az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, júniusi csúcstalálkozóján kelt a törvény védelmére. Mint azt Brüsszelben hangsúlyozta, Magyarország egy gyermek- és szülővédelmi törvényt hozott létre. – Magyarország számára megtiszteltetés, ha bármelyik miniszterelnök vagy épp az Európai Tanács elnöke érdeklődik egy magyar törvény iránt. Állok a rendelkezésükre, szívesen elmondom nekik, hogy szó sincs homoszexuálisokra vonatkozó törvényről. A törvényünk a gyermekek neveléséről szól – érvelt a kormányfő.

Az EU-csúcson a feszültséget csak fokozta, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök azt találta mondani: Magyarországot térdre kell kényszeríteni az LMBTQ-ügyben.