Megfelelően tudják mérlegelni a strasbourgi szempontrendszert a hazai jogalkalmazók

Varga Judit úgy fogalmazott: a magyar bírók felkészültek és tisztában vannak a strasbourgi jellegzetességekkel. Tájékozódásukban segíti őket az a hazai anyagi jogi és eljárásjogi normarendszer, amit a jogalkotó széles körű konzultáció és szakmai egyetértés mentén teremtett meg – tette hozzá.

Rámutatott: ha a jogalkalmazó szervek megfelelően járnak el, az az EJEB előtti ügyek számának csökkenését jelenti. Példaként említette, hogy 2021. január 1-jén 516 függőben lévő kérelem volt Magyarországgal szemben; 2009-ben ez a szám 1406 volt, ami 8962-re ugrott, de intézkedéseiknek köszönhetően hazánk már nincs a bíróság számára legtöbb eljárást biztosító országok listáján. Varga Judit szerint Magyarország az ítéletek végrehajtásának javítását célzó folyamatban tevékeny szereplőként jelenik meg.

A strasbourgi ítéletek és azok végrehajtása a közélet figyelmének homlokterében van.

A jogalkotásban fontos szempont a strasbourgi kritériumoknak való megfelelés is – hangoztatta a miniszter, aki szerint a hazai rendes bíróság és az Alkotmánybíróság is egyre több határozatában állítja viszonyítási pontként az EJEB gyakorlatát.

Az ítéletek végrehajtásának ugyanakkor fontos feltétele, hogy a strasbourgi döntések minősége megfelelő legyen,

világos és konzisztens döntések szülessenek, amelyek nem mutatnak túl az adott állam nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségvállalásain

– fogalmazott.

Az EJEB felhatalmazása az emberi jogok európai egyezményében foglaltak értelmezésére és annak alapján az emberi jogi normák érvényesülésére terjed ki, aminek egyensúlyban kell lennie a tagállamok szuverenitásával és emberi jogi kötelezettségeivel. Hozzátette: sokszor láthatjuk, hogy ez az egyensúly kényes, annak fenntartása a bíróságnak és a tagállamoknak is érdeke.

A miniszter arról is beszélt, hogy ha az Európa Tanács (ET) szóba kerül, a legtöbben annak legfontosabb szervezetére, az EJEB-re gondolnak, sokan úgy emlegetik, mint az ET koronagyémántja, mivel ezen az intézményen keresztül közvetlen kapcsolódási pontot találnak a jogkereső állampolgárok magával a szervezettel.

Minden európai országban fontos kérdés, hogy az egyes jogalkalmazó szervek mennyire veszik figyelembe a testület joggyakorlatát – folytatta, megjegyezve: a döntések végrehajtására kétféle megoldás létezik. A bíróság gyakran kártérítés fizetésére kötelezi az államot, emellett adott esetben jogalkotási és jogalkalmazási intézkedésekkel is megfelelhet az alperes tagállam az ítéletben foglaltaknak – mondta, példaként említve, hogy ezek az intézkedések különösen fontosak a rendszerszintű jogsértést megállapító eljárásokban.

Magyarország esetében két ilyen döntés született a börtönök zsúfoltsága és az eljárások elhúzódása esetén.

Ismertette: mindkét esetben megtették a szükséges lépéseket, melynek következtében a börtönök zsúfoltsága esetén 2017 januárjától tették lehetővé, az eljárások elhúzódása kapcsán pedig 2022 januárjától teszik lehetővé a belső jogorvoslatot. Ezzel a két intézkedéssel Magyarország jelentős ügytehertől szabadította meg a bíróságot és számottevően csökkentette a függőben levő ügyek számát – közölte.

Varga Judit kiemelten fontosnak nevezte, hogy a jogalkotás hogyan adaptálja a döntésekben foglaltakat.

Maga az egyezmény csak általános előírásokat fogalmaz meg, az egyes rendelkezéseket a joggyakorlat tölti meg valódi tartalommal.

Paczolay Péter, az EJEB bírája a bíróság történeti fejlődését ismertetve a többi közt arról beszélt, hogy a strasbourgi fórum 1960-ban hirdette ki első ítéletét, azóta 22 ezer ítéletet hozott. Magyarország 2017 novemberében állt a dobogón a beadott panaszok esetében, akkor több mint 11 ezer panasz érkezett a bírósághoz. Arról is beszélt, hogy az EJEB munkája nem csak abban mérhető, hogy mennyi ügyet zárnak le, a mennyiségi csökkenés mellett a minőségi döntéshozatalt emelte ki és

külön felhívta a figyelmet a nagy hatással bíró ügyekre. Magyarország esetében nyolc ilyen van folyamatban,

példaként említve, hogy ezek a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés mellett a migránsokkal, illetve a nemváltással kapcsolatosak.

Bertrand Mathieu, a Panthéon-Sorbonne Egyetem Jogtudományi Karának professzora arról beszélt: konfliktus alakult ki a bíróság és a tagállamok között, a rendszer válságban van. Bizonyos államok szeretnének fellépni az ítélkezési gyakorlattal szemben – fogalmazott a jogtudós, aki a nemzeti identitás eszméje újjáéledésének tulajdonította a jelenséget.

A professzor szerint a konfliktus helyett dialógusra van szükség és fontosnak nevezte újra meghatározni a nemzeti, illetve az európai hatáskörbe tartozó kérdéseket.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke az EJEB döntéseinek precedenshatásáról beszélt, hangsúlyozva: a bíróság döntéseinek végrehajtási kötelezettsége Magyarországot és nem a bíróságokat vagy az egyes bírákat terheli. A bíróság döntéseit – amennyiben az adott ügyben Magyarország volt az egyik fél – általános jellegű alkalmazási kötelezettség terheli, míg ha nem volt Magyarország peres fél, akkor a rendes bíróságok kötelesek ismerni és figyelembe venni az EJEB döntését, de szó sincs arról, hogy minden értelmezést alkalmazniuk kellene. Arra is rávilágított, hogy ha a bíróság döntése írott normatív szöveggel, például alaptörvénnyel ütközik, akkor ezt az ellentmondást egy bíró nem tudja feloldani.