Autózzunk lassabban, legyen hidegebb télen a lakás, javasolja a baloldal vezető bankára

Meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot – erről beszélt egy minapi műsorban Surányi György volt jegybankelnök. A baloldal kedvelt közgazdászát Friderikusz Sándor faggatta különböző gazdasági kérdésekről, így például árfolyamról, inflációról, energiaárakról – olvasható a Mediaworks Hírcentrum cikkében.

A beszélgetésben – amelyben a Gyurcsány-féle baloldal legtöbb csúsztatása és politikai lózungja cáfolat nélkül elhangzott – kitértek a felek a rezsicsökkentésre is.

Surányi ez ügyben egyrészt azon sajnálkozott, hogy a kormány idén tavasszal nem szüntette meg a közüzemi árak befagyasztását. Úgy vélte, az ukrajnai háború éppen jó ürügyet szolgáltatott volna erre, s a konfliktusra hivatkozva be lehetett volna vezetni itthon a világpiaci árakat.

Ez egyébként Surányi szerint kétféleképpen történhetne. Vagy úgy, hogy egy bizonyos fogyasztásig kedvezményes tarifa élne, vagy úgy, hogy minden fogyasztónak ki kellene fizetnie a teljes összeget, és az állam bizonyos rászoruló csoportoknak utóbb valamennyi támogatást folyósítana.

A lényeg, hogy a magasabb keresetűek teljes piaci áron vehetnék csak meg az energiát, de már az átlagos háztartások is többet fizetnének, mint most.

A volt bankvezér azt is kifejtette, mi a baja a rezsicsökkentéssel. Egyebek mellett az, hogy nem neveli meg kellően a magyar társadalmat, ha a fűtés költségei nincsenek az egekben.

Azért az nem mindegy, hogy valaki 23 fokra fűti fel a lakását, vagy 19 fokra

– magyarázta Surányi, majd az üzemanyagárakról is említést téve így folytatta:

nem mindegy, a benzinre visszatérve, hogy 130 kilométer per órával halad az úton, vagy 110 kilométer per órával.

Szerinte az emberek nem értik, hogy a teljesítmény csökkentésével milyen megtakarítás érhető el. Megértenék azonban – legalábbis így értelmezhető Surányi szövege –, ha világpiaci árat fizetnének meg, s akkor a fűtést sem csavargatnák felelőtlenül, s a pedált sem nyomnák annyira.

Surányi benzinárstopról alkotott nézetei az előbbieken is túltesznek – emelte ki a lap.

Szerinte az ársapka minden szempontból káros, ráadásul az intézkedés miatt senkinek eszébe nem jut takarékoskodni, és még hátrányos is a többi uniós állam polgárára nézve.

Magyarázatában a volt bankvezér itt ért el a legzavarbaejtőbb pontra. Azt fejtegette ugyanis, hogy azért is jó lenne, ha minden magyar autós a világpiaci árat fizetné a kutakon, mert akkor az olajvállalatoknak nagyobb lenne a profitja, amit az extraprofitadóval vissza lehetne venni. Az állam pedig az így szerzett bevételből nyújthatna támogatást egyes társadalmi csoportoknak.

Egészében véve Surányi eszmefuttatása pontosan illeszkedik a korábbi időkben tapasztalt baloldali megszorító módszerhez.

Ez így néz ki: egy széles körben alkalmazott állami juttatásból előbb kihagyják a gazdagnak titulált szereplőket, majd a rászorulókra hivatkozva a középosztályt, végül az állam rossz pénzügyi helyzete miatt a rászorulókat is, és megszüntetik az egészet.

Gyurcsányék bevett megoldása volt ez annak idején. Akárcsak az az adóemelési módozat, amelynek felelevenítését Róna Péter, a baloldal legutóbbi köztársaságielnök-jelöltje követelte a múlt héten. Az Origo.hu szerint Róna 20, 25, 30 és talán 35 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta úgy, hogy az alsó, 20 százalékos kulcsot már háromszázezer forintnál alkalmazni kelljen. Emellett Róna jelentős céges adóemelésről is beszélt.

E lépések együttesen már az átlagos háztartásoknak is akár havi százezres összegű kiesést okozhatnának.

Surányira visszatérve: a volt jegybankelnök az utóbbi időben nem először fejti ki nézeteit, ám megszólalásait a szakmaiság, a pártatlanság hiánya miatt többen kritikával illették. A múlt év végén már Varga Mihály pénzügyminiszter is szóvá tette ezt – tette hozzá a lap.

A tárcavezető a Mediaworks Hírcentrumának adott akkori interjújában úgy fogalmazott: 

Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek.

Az eredeti cikk ITT olvasható.