Ukrán válság

2023.10.18. 07:05

Oroszország megerősíti nyugati határait (videó)

602. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin Pekinben 2023 október 18-án

Forrás: AFP PHOTO / POOL

Fotó: Sergei GUNEYEV

Oroszország nagyra értékeli Észak-Korea támogatását az ukrajnai konfliktusban

Oroszország nagyra értékeli az Észak-Korea által az ukrajnai „hadművelethez” neki nyújtott támogatást – jelentette ki szerdán a kelet-ázsiai kommunista országba hivatalos látogatásra érkező orosz külügyminiszter, akit a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett.

Nagyra értékeljük elvi és egyértelmű támogatásukat, amelyet Oroszországnak nyújtottak az ukrajnai speciális hadművelet keretében

– mondta Szergej Lavrov.

Az orosz külügyek irányítója néhány nappal azután érkezett kétnapos látogatásra Észak-Koreába, hogy az Egyesült Államok közölte: Phenjan lőszert szállít Moszkvának az Ukrajna elleni háborújához.

Lavrov köszönetet mondott Phenjannak, amiért elismerte, hogy Moszkva 2022 szeptemberében annektált négy ukrajnai megyét. Észak-Korea volt az egyetlen ország, amely elismerte a megszállt területek bekebelezését.

Tizenhat roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz fegyveres erők 16 támadást vertek vissza a front négy szakaszán, amelyekben mintegy 580 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte a szerdán kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán támadások közül 13-at a kupjanszki irányban hajtottak végre, és a legjelentősebb emberveszteséget, 170 főt a dél-donyecki frontszakaszon szenvedték el.

Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két vezetési- és megfigyelőpontot, a légierő egy lőszerraktárát, három harckocsit, egy amerikai M113-es páncélozott személyszállító járművet, kilenc páncélozott harcjárművet, négy HIMARS-rakétát, egy JDAM irányított légibombát, valamint egy tengeri és 51 légi drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 8000 drónt, valamint 6800-nál több tüzérségi löveget és aknavetőt veszítettek. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

 Szevasztopolban este légiriadót rendeltek el.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága szerdán 16-tól 22 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt hét volt ukrán tengerészgyalogost a hadifoglyokkal és civilekkel szembeni kegyetlen bánásmód miatt.

Bukarest elítéli az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz támadásokat

Románia határozottan elítéli a polgári célpontok és Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen folyó orosz támadásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerdán Kijevben.

Határozottan elítéljük, hogy az Oroszországi Föderáció változatlanul folytatja polgári célpontok, létfontosságú és energetikai infrastrukturális létesítmények elleni támadásait. Ezek háborús bűnök. Oroszország mindezen tettei csak a nemzetközi szolidaritással szembeni tehetetlenségéről tanúskodnak

– emelte ki a román kormányfő az ukrán partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten, amelyre azután került sor, hogy a két ország kormányközi egyeztetéseket folytatott az ukrán fővárosban. 

Ciolaku egyúttal megjegyezte: eddig nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy Oroszország célzott támadásokat hajtott volna végre Románia ellen. 

„Smihal miniszterelnökkel együtt hamarosan új elképzeléseket tekintünk át, hogy a jövőben ne legyenek efféle támadások” – mondta az orosz drónok országa területén történt lezuhanására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.

Smihal a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Ukrajna és Románia minőségileg új szintre lép az együttműködésben, ez pedig tovább erősíti Románia szolidaritását Ukrajna iránt az orosz agresszióval szemben.

Ma Kijevben közös ukrán-román kormányközi egyeztetésekre, tulajdonképpen a kormányok együttes ülésére került sor. Együtt új lapot nyitunk Ukrajna és Románia kapcsolatában, és az együttműködés minőségileg új szintjére jutunk. Ez tovább erősíti szolidaritásunkat az orosz agresszorral szemben

– fogalmazott az ukrán miniszterelnök.

Kifejtette, hogy az országok közötti együttműködés legígéretesebb területei a logisztika – benne a dunai kikötők fejlesztése és a határmenti infrastruktúra további javítása a tervek szerint négy új ellenőrzőpont megnyitásával Csernyivci megyében és Kárpátalján –, ezen felül a mezőgazdaság, elsősorban a gabonatárolás terén, és az energiagazdálkodás.

Oroszország megerősíti nyugati határait

Oroszország nyugati határainak megerősítésével reagál arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyvereket, köztük precíziós rakétákat szállítanak Ukrajnának, és kilátásba helyezték F-16-os vadászrepülőgépek átadását – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán az orosz és fehérorosz katonai tárca közös tanácsának csütörtöki moszkvai ülésén.

Az Egyesült Államok és szövetségesei páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket, nagypontosságú rakétákat szállítanak Ukrajnának. A nemzetközi egyezmények megsértésével Washington kazettás bombákat is mellékelt katonai segélycsomagjaihoz. Az F-16-os taktikai vadászrepülőgépek Kijevnek való átadásának kérdése gyakorlati szintre emelkedett. Érkezésük már jövőre várható. Ezekre a fenyegetésekre válaszul megtesszük a megfelelő intézkedéseket és megerősítjük nyugati határainkat

– mondta Sojgu.

SOJGU, Szergej
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (k) megtekinti a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek sorozatgyártását a Kraszmas néven ismert Krasznojarszki Gépgyárban, a szibériai Krasznojarszkban 2023. október 7-én
Fotó: Vagyim Szavickij / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Rámutatott: a NATO-országok amellett, hogy fegyvert szállítanak, hírszerzési információkkal is ellátják az ukrán fegyveres erőket, ukrán katonákat képeznek számukra, valamint zsoldosokat és tanácsadókat küldenek Ukrajnába. Sojgu szerint a kijevi rezsim védelmével „a kollektív Nyugat hibrid háborút indított Oroszország ellen katonai-politikai, jogi, gazdasági és humanitárius téren”.

Az országunk elleni gazdasági szankciók bevezetése mellett nyíltan támogatják Kijevet. Az Ukrajnára fordított pénzeszközök összege megközelítette a kétszázmilliárd dollárt

– mondta.

Sojgu szerint a kelet-európai és a balti államokba erősítésként küldött NATO-erők létszáma tavaly február óta két és félszeresére nőtt, és meghaladja a 30 ezer főt. A katonák több mint fele amerikai. Kitért rá, hogy a NATO keleti szárnyán rendszeresen nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, amelyek forgatókönyve az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való katonai konfliktusra épül.

A nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják az amerikai hadászati légierő és a NATO taktikai nukleáris erőinek bevonásával

– hangoztatta Sojgu.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NATO-ba való belépésük után a szövetség katonai bázisai és csapásmérő fegyverei megjelenhetnek Finnország és Svédország területén. Sojgu szorgalmazta az orosz-fehérorosz hadiipari együttműködés megerősítését.

Az orosz elnök phenjani látogatását készíti elő a helyszínen külügyminisztere

Vlagyimir Putyin orosz elnök észak-koreai látogatásának előkészítése céljából külügyminisztere, Szergej Lavrov megérkezett szerdán Phenjanba – jelentették orosz hírügynökségek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kim Jond Un Észak-Korea vezetőjévelPhenjanban 2018. május 31-én
Fotó: Valery Sharifulin / Forrás: TASS/POOL/AFP

Lavrov kétnapos látogatására egy hónappal Kim Dzsong Un oroszországi útja után kerül sor, amely során az észak-koreai vezető Phenjanba invitálta az orosz elnököt, akivel egyebek között az észak-koreai műholdprogrammal és az ukrajnai háborúval kapcsolatban a két ország katonai együttműködéséről tárgyalt. Az Interfax hírügynökség közlése szerint az orosz külügyminiszter, aki legutóbb 2018-ban járt Észak-Koreában, előkészítő megbeszélést tartott észak-koreai kollégájával.

A TASZSZ hírügynökség szerint Lavrov Vlagyimir Putyin kínai látogatásának eredményeiről is tájékoztathatja Észak-Koreát.

Szung Kim, az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja az Észak-Korea és Oroszország közötti kapcsolatokat „aggasztónak” minősítette kedden, miután a washingtoni Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy Phenjan a közelmúltban fegyvereket szállított Oroszországnak. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő közlése szerint „a nyugatról érkező vádaskodások mindenfajta bizonyítékot nélkülöznek”. Hozzátette, hogy Oroszország tovább építi kapcsolatait Észak-Koreával.

Visszavonta az atomcsend-egyezmény ratifikációját az orosz parlament alsóháza

Harmadik, végső olvasatban is elfogadta az átfogó atomcsend-egyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot szerdán az orosz parlament alsóháza.

A 450 tagú ház mind a 415 jelenlevő képviselője megszavazta a visszavonást. 

A törvénytervezetet az alsóház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján, aki szerdán ismetelten hangsúlyozta, hogy a döntés „tükörválasz” az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.

Ha az Egyesült Államok meghallja a jelzésünket, azt hogy ma a magatartása miatt visszaléptünk a szerződés ratifikálásától, és hogy készek vagyunk megfelelő lépéseket tenni a globális biztonság fenntartása érdekében, akkor nem fog atomfegyvert tesztelni

– jelentette ki újságíróknak Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke.

VOLOGYIN, Vjacseszlav
Az Állami Duma által közreadott képen Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma elnöke az alsóház ülésén Moszkvában 2023. október 18-án
Fotó: - / Forrás:  MTI/AP

A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén. Elmondta azt is, hogy Oroszország nem fog elsőként nukleáris fegyverkísérletet végrehajtani.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.

Oroszország több ukrajnai nagyvárosra mért csapást

 A szerdára virradó éjjel és nap közben, a támadásoknak halálos áldozatai és sérültjei is lettek.

Éjszaka az oroszok hat rakétatámadást indítottak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyeszékhelyű város ellen,

eltaláltak egy ötszintes lakóházat – közölte Jurij Malasko, a régió kormányzója a Telegramon. A katasztrófavédelem később arról tájékoztatott, hogy az épület két szintje beomlott, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember halt meg, hárman megsérültek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon ítélte el a támadást. 

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a terrorista állam méltányos büntetést kapjon. Az orosz terrornak veszítenie kell

– hangsúlyozta az államfő. Közölte, hogy nyolc lakásban keletkeztek károk és a mentési munkálatok még tartanak.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétával 

eltaláltak egy családi házat a megyeszékhely, Dnyipro közelében, Obuhivka faluban.

A támadás következtében az előzetes információk szerint egy ember meghalt és négy megsérült, továbbá hat lakóházban károk keletkeztek.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai harkivi régió kormányzója a Telegramon azt írta, hogy 

nap közben az orosz hadsereg csapást mért Harkiv város ipari negyedére, 

egy ember megsérült, és a megyeszékhelyen gondok jelentkeztek az áramellátással is, mivel megrongálódott egy villanyvezeték.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy 

az orosz csapatok légitámadást intéztek a dél-ukrajnai régió ellen,

ennek következtében megöltek egy helybeli férfit és egy nőt. Hozzátette, hogy az oroszok három géppel hajtották végre a támadást, és két irányított bombát lőttek ki három településre. A sérültek számát – mit írta – még pontosítják.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán arról tájékoztatott, hogy 

drónokkal támadott meg egy katonai tábort az oroszországi kurszki területen lévő „Halino” repülőtér mellett. 

A közlés szerint mintegy 80 haditechnikai eszközzel akár háromezer orosz katona is állomásozhatott a katonai repülőtér közelében. Az orosz veszteségek pontos számát még ellenőrzik, de jelentősek lehetnek, mivel legalább 18 találatot rögzítettek az SZBU drónjai a táborban.

Vlagyimir Putyin újabb fenyegetései a Kinzsal rakétákkal felszerelt MiG-31-es repülőgépeknek a Fekete-tenger fölötti járőrözéséről a feszültség fokozását célozhatják, de az ukrán védelmi erők szempontjából ez alapvetően nem változtat semmin, hiszen Oroszország naponta fenyegeti Ukrajnát különféle típusú fegyverekkel

– kommentálta az Ukrajinszka Pravda hírportálnak Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az orosz elnök legfrissebb bejelentését. 

Putyin utasítást adott a rakétákkal felszerelt vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett

Az orosz elnök szerdán Pekingben bejelentette, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett.

Az alábbi felvételen látható a harcijármű:

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) csúcstalálkozóján tartózkodó orosz elnök kiemelte: ezeknek a fegyvereknek több mint ezer kilométer a hatótávolságuk és a hangsebesség kilencszeresével haladnak.

Ez nem fenyegetés

– szögezte le Putyin.

Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok egyre inkább belekeveredik az ukrajnai konfliktusba.

Ráadásul mindez a közel-keleti konfliktus közepette történik, ami felforrósítja a légkört

– jelentette ki. 

Ha az Egyesült Államok szerint Oroszország elvesztette a háborút, miért szállítanak ATACMS rakétákat Ukrajnának?

– tette fel a kérdést Putyin. Mint mondta, az ATACMS harcászati támadó rakéták átadása Ukrajnának „hiba”, amely további veszélyt jelent az orosz erőkre, de nem változtatja meg jelentősen a harcok menetét.

Az orosz elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos nyugati álláspont már kevésbé harcias, és egyetért azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a konfliktust tárgyalások útján kell megoldani.

Egy halott, négy sebesült Dnyipróban – fotók

Az oroszok ma rakétacsapást mértek a Dnyipropetrovszk megyei Dnyipro körzetre, legalább egy ember meghalt, négyen megsebesültek – jelentették helyi tisztségviselők.

Bombáztak az oroszok egy herszoni falut

Egy ember meghalt, miután légitámadás ért egy herszoni falut az éjjel. Az áldozat egy 63 éves férfi volt – jelentette ma Oleksandr Prokudin kormányzó.

Orosz rakétacsapás a Dnyipro régióban

Egy ember meghalt, három megsebesült szerdán az ukrajnai Dnyipro régióban, miután orosz rakétatámadás érte a területet – közölte Szerhij Liszak regionális kormányzó. Lysak a Telegramon azt írta, hogy hat ház megrongálódott – írja a Reuters.

28 ukrán drónt lőttek le az oroszok

Az orosz erők 28 ukrán drónt fogtak el és lőttek le az éjszaka folyamán Belgorod és a Kurszki terület, valamint a Fekete-tenger térsége felett – jelentette ma reggel az orosz védelmi minisztérium.

Brit mentőautók érkeztek

Brit mentőkből álló konvoj érkezett a nyugat-ukrajnai Lvivbe, amiket a fronton lévő kórházakba szállítanak. A Medical Life Lines Ukraine jótékonysági szervezet által adományozott öt járművet a déli Herszon városba – amelyet az oroszok hevesen támadnak –, valamint az ország háború sújtotta északkeleti részén fekvő Kupjanszk és Vorozsba városokba küldenek. A csoport 43 járművet adományozott a háború kezdete óta.

Következményei lesznek az észak-koreai fegyverszállításoknak

Amerikai, dél-koreai és japán tisztviselők találkoztak Jakartában, hogy megvitassák Észak-Korea Oroszországgal való kapcsolatát, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait sértő fegyverszállításokat.

Orosz légicsapás ért egy lakóházat Zaporizzsjában, ketten meghaltak

Két halálos áldozata és legkevesebb négy sebesültje van annak az orosz légitámadásnak, amely egy lakóházat rombolt le Zaporizzsjában - közölte szerdán Zaporizzsja megye kormányzója.

„A lakókat evakuáltuk. Nyolc lakás rongálódott meg a házban” – írta Jurij Malasko kormányzó a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson, és képeket is posztolt a találatot kapott ötemeletes házról. „A helyszínen folynak a mentési munkálatok” – számolt be róla Anatolij Kurtjev, Zaporizzsja városi tanácsának titkára a Telegramon.

Mentőalakulatok tagjai egy orosz légitámadásban megsérült lakóháznál a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2023. október 18
Fotó: Katerina Klocsko / Forrás: MTI/EPA

Zaporizzsja a jelenleg részben orosz ellenőrzés alatt lévő délkelet ukrajnai Zaporizzsja megye közigazgatási központja.

Korábban a régió orosz fennhatóság alatti részének egy Moszkvából kinevezett illetékese az ukrán erőket tette felelőssé a várost ért légicsapásokért.

Kiderült, mekkora a kahovkai kár

Az ukrán kormány és az ENSZ jelentése szerint a délkelet-ukrajnai Kahovka-gát júniusi lerombolása 14 milliárd dollár értékű kárt és veszteséget okozott.

Megsérült a svéd-észt kommunikációs kábel

Megsérült a Svédországot és Észtországot összekötő távközlési kábel – közölte Svédország polgári védelmi minisztere. Carl-Oskar Bohlin elmondta, hogy a jelek szerint az eset akkor történt, amikor egy tenger alatti gázvezeték, valamint egy Finnországot és Észtországot összekötő távközlési kábel is megsérült október 8-án.

Zelenszkij: az ATACMS rakéták beváltak

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Kijev az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) használt. „Ma külön köszönet az Egyesült Államoknak – mondta. – A Biden elnökkel kötött megállapodásaink végrehajtása folyamatban van. Nagyon pontosan – az ATACMS rakéták beváltak.”

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán (b) és Joe Biden amerikai elnök 2023. május 21-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A rakéták egyes verzióinak hatótávolsága akár 300 kilométer is lehet, az Ukrajnába küldötteké rövidebb, és kazettás lőszereket szállítanak, amelyek kilövéskor a levegőben kinyílnak és több száz kisebb bombát zúdítanak a célterületre.

Nyomozás indult egy Nyugat-barát cikk miatt

Az orosz rendőrség azt vizsgálja, hogy Vlagyimir Putyin egykori főstratégája megszegte-e a törvényt azzal, hogy írt egy cikket, amely azt sugallja, hogy Oroszország és a Nyugat egy napon, az ukrajnai háború után összeállhat.

Vlagyiszlav Szurkov, aki korábban a Kreml „bábmestereként” volt ismert, 2020-ban távozott a Kremlből. Szeptember 27-én Észak születése címmel megjelent cikkében azt írta, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Európa a jövőben közelebb kerül egymáshoz, közös szociokulturális teret alkotnak majd.

Szurkov cikke ellentmond a Kreml irányzatának, miszerint a Nyugat hanyatló és arrogáns erő, amely gonosz szándékkal töri szét Oroszországot, hogy megragadja természeti erőforrásait.

Kanadai szankciók

Kanada kilenc emberre és hat televíziós csatornára rótt ki új szankciókat. A kanadai külügyminisztérium szerint a megcélzott személyek befolyásos orosz oligarchákkal állnak kapcsolatban, míg a tévéállomások dezinformációkat hirdetnek és terjesztenek, hogy igazolják Oroszország ukrajnai invázióját.

„Világos üzenetet küldünk a rosszindulatú egyéneknek és entitásoknak, hogy az ukrajnai invázió támogatása nem marad büntetlenül” – mondta Melanie Joly külügyminiszter.

Béke helyett uniós tárgyalást tervez Zelenszkij

„Az ukrán Verhovna Rada elfogadta az Európai Unióval való tárgyalások megkezdéséhez szükséges határozatot. Várom, hogy aláírjam a törvény szövegét. Feladatunk változatlan: készen állunk arra, hogy még ebben az évben megkezdjük a tárgyalásokat Ukrajna uniós tagságáról. Ennek érdekében a munka ukrán részét elvégezzük és be is fogjuk fejezni. Politikai döntést várunk a tárgyalások megkezdéséről az uniós országok vezetőitől” – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország segít

Az ukrán-magyar határszakaszon 4915-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4223-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A tegnapi történésekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában