2024.03.17. 16:17
Vlagyimir Putyin elsöprő győzelmet aratott az oroszországi elnökválasztáson
Zárónapjához érkezett vasárnap az elnökválasztás Oroszországban, az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor már bezártak az orosz Távol-Keleten. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) közlése szerint abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel, a 70 százalékot meghaladva. Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint fölényesen vezet. Zelenszkij szerint "semmilyen legitimitása sincsen" Vlagyimir Putyin újabb választási győzelmének.
Vlagyimir Putyin orosz elnök választási plakátja Szentpéterváron 2024. március 13-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Anatolij Malcev
Friss részeredmények: elsöprő fölénnyel vezet Putyin
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) exit pollja szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alapé(FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta.
Mindkét intézmény állami finanszírozású.
A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.
A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt.
A moszkvai online szavazáson
Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott. A 28 oroszországi régióban, ahol szintén volt mód elektronikus távszavazásra, a voksoláson Putyin 87,4, Davankov 6,28,, Szluckij 3,76, és Haritonov pedig 2,56 százalékot kapott.
Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették.
Putyin a "Luhanszki Népköztársaságban" 94,12, Herszon megyében 88,12, a "Donyecki Népköztársaságban" 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.
A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor - egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt - 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.
Volodimir Zelenszkij: Vlagyimir Putyin választási csalásának nincs legitimitása
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint "semmilyen legitimitása sincsen" Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének.
Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet
– hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében.
Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon
– tette hozzá.
Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg.
Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson
– mondta.
Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát
– tette hozzá.
Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt.
Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért" - hangoztatta. "Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság
– tette hozzá.
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Lengyel külügy: jogtalan és tisztességtelen volt a szavazás
Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem – olvasható a varsói külügyminisztérium honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban.
Péntektől vasárnapig Oroszországban "úgynevezett elnökválasztást rendeztek" – fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban.
Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni "rendkívüli megtorlás" közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak - írták.
A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna "ideiglenesen megszállt területein", valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.
"Az ilyen +választás+ nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek", Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit – hangsúlyozták.
A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.
Orosz képviselő: a Nyugat felvette a megfélemlítést a beavatkozás eszköztárába
A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára - jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) moszkvai tájékoztatási központjában.
A hagyományos beavatkozási módszerek mellett a Nyugat áttért a megfélemlítés, az aktív pszichológiai befolyásolás taktikájára. Ilyen korábban nem volt, vagy ha volt is, de nem ilyen mértékben és nem ilyen agresszivitással. Terrortámadásokkal és szabotázsakciókkal kapcsolatos fenyegetések jelentek meg, és a szavazás időszakához közeledve jelentősen megnőtt az Oroszországi Föderáció határmenti és más régiói elleni dróntámadások intenzitása
– mondta Piszkarjov.
A képviselő
felhívta a figyelmet arra, hogy március 8-án "egy tucatnyi NATO-nagykövetség, mintegy vezényszóra" bejelentette, hogy orosz városokban magas a terrorfenyegetettség szintje. A bizottsági elnök szerint ezzel pánikot, félelmet és bizalmatlanságot akartak kelteni a polgárok, az Oroszországba látogatók és a külföldi megfigyelők körében, közvetlenül a választások előtt.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke azt mondta, hogy több külföldi megfigyelőt országa hatóságai következményekkel fenyegettek meg arra az esetre, ha rész vállalnak az orosz elnökválasztás lebonyolításában.
Piszkarjov úgy vélekedett, hogy
az orosz választó már immunissá vált a beavatkozás "hagyományos" módszerével, vagyis azzal szemben, hogy külföldi politikusok, sajtóorgánumok, nem kívánatos nem kormányzati szervezetek és külföldi ügynökök megpróbálják lejáratni az orosz választási rendszert. A képviselő szerint az idegen ügynökök, a részvétel csökkentésének szándékával, az elnökjelöltek szóróanyagainak megsemmisítése mellett odáig mentek, hogy - főleg a tavaly elcsatolt területeken - gyerekeket arra biztattak, rejtsék el a szüleik igazolványát, hogy ne tudjanak elmenni voksolni.
Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba "az összes barátságtalan ország" beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbál beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.
Az amerikaiak úgy állítják be ezt a kérdést, hogy az egész világ illegitimnek, törvénytelennek ismerje el a választásainkat. Ez a fő üzenetük
– mondta Aszkaldovics.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Oroszország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az "új régiókban".
Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz diplomáciai tárcához. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland- (Malvín-) szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.
Vlagyimir Putyin fölényesen vezet az első részeredmények szerint
Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint.
Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet
– közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK).
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint
Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.
A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.
A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott.
Rekordot állított fel a részvétel
Abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel az orosz elnökválasztáson a 70 százalékot meghaladva
– közölte vasárnap az orosz Központi Választási Bizottság (CIK).
Moszkvai idő szerint 18 óra 45 perckor közölt részvétel 73,22 százalékos volt.
Hat évvel ezelőtt 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ben pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.
Idén a legmagasabb arányt, 95,2 százalékot Csecsenföldön, a legalacsonyabbat 52,21 százalékot pedig Karéliában mérték kora délutánig.
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Nyugatnak azért, hogy egyesített bennünket. Az emberek többnyire felismerték, mennyire fontos, hogy most összefogjunk. Tudják, minél nagyobb nyomás alatt vagyunk, annál nagyobb ellenállást fejtünk ki
– jelentette ki Ella Pamfilova, a CIK elnöke.
Pamfilova emellett azzal is magyarázta a magas részvételi arányt, hogy az elnökválasztás most első alkalommal három napig tartott, hogy a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott és hogy a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP
Az orosz digitalizálásügyi minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 94 százaléka, mintegy 4,488 millió ember ért a lehetőséggel. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott - ez 65,5 százalék - , közülük 3,5 millióan online.
Pamfilova példátlannak nevezte az elektronikus távszavazás ellen külföldről intézett hackertámadások mértékét.
Több orosz nagyváros szavazóhelyiségei előtt Délben Putyin ellen mottóval békés tiltakozást tartottak vasárnap a választás fő napján. Az egyik moszkvai tüntetésen megjelent Borisz Nagyezsgyin, aki a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt színeiben indulni kívánt az elnökválasztáson, de a CIK nem jegyezte be jelöltként, arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges 100 ezer szabályos aláírást.
Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint vasárnap 16 városban 65 embert előállítottak, közülük a legtöbbet, 26-ot Kazanyban.
Az Ukrajnától tavaly elcsatolt területeken a szavazóhelyiségek biztonsági okokból hamarabb zártak, mint máshol, ott a szavazatszámlálás már elkezdődött. A részvétel mind a négy régióban meghaladta a 80 százalékot.
Meghaladta a részvétel 2018-as elnökválasztásét
Meghaladta a választási részvétel az oroszországi elnökválasztáson az előző, 2018-as voksolásét moszkvai idő szerint 15 órakor 69,46 százalékkal – közölte vasárnap az orosz Központi Választási Bizottság (CIK).
Fotó: Anatolij Malcev / Forrás: MTI/EPA
Hat évvel ezelőtt 67,54 százalékos volt a részvétel. Idén a legmagasabb arányt, 95,2 százalékot Csecsenföldön jegyezték. A legalacsonyabb részvételt, 48,13 százalékot az Altaji területen mérték kora délutánig.
Az orosz digitalizálási minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 93 százaléka, mintegy 4,45 millió ember ért a lehetőséggel. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja a voksolásra való előzetes bejelentkezést.
A fővárosban vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott, közülük 3,5 millióan online.
Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint vasárnap 14 városban 51 embert őrizetbe vettek, közülük legkevesebb 23-at Kazanyban, tízet pedig Moszkvában.
Zárónaphoz érkezett a választás
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke vasárnap reggel közölte, hogy a választáson a részvételi arány, beleszámítva az online voksolókat is, két nap után 61,7 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt, 89 százalékot, Tuvában regisztrálták.
Az orosz digitalizálási minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 90 százaléka, mintegy 4,25 millió ember ért a lehetőséggel.
A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja elő a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap reggelre 4,3 millió ember szavazott, közülük 3,2 millióan online.
A választás kezdete óta a távvoksolás rendszerét Pamfilova szerint 280 ezer túlterheléses támadás érte.
Beszámolók szerint több régióban történt kísérlet a voksolás megzavarására. Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
Fotó: Alessandro Guerra / Forrás: MTI/EPA
Pamfilova közölte, hogy
20 oroszországi régió 29 szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot önteni beléjük. A CIK elnöke az mondta, hogy a "nem nagyon bölcs" elkövetőkre Ukrajnából és európai országokból gyakoroltak nyomást, vagy bujtották fel erre a cselekedetre.
Az Ukrajnától elcsatolt területeken több szavazókörzetet ért támadás. Enerhodarban drónok dobtak le a választás bojkottja mellett agitáló szórólapokat.
Az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő, Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlementi képviselője, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke között lehet választani.
Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
A CIK szerint a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból.
Gyújtópalackot dobtak a moldovai orosz nagykövetség udvarába
Egy férfi két gyújtópalackot dobott a moldovai fővárosban, Chisinauban lévő orosz nagykövetség udvarába, ahol vasárnap az oroszországi elnökválasztás szavazása zajlott – közölte a TASZSZ a nagykövetségre hivatkozva.
A férfit a moldovai rendőrség őrizetbe vette - közölték.
A chisinaui orosz diplomáciai képviselet egyik szavazóhelyisége újra megkezdte működését, miután őrizetbe vették az elkövetőt, aki két Molotov-koktélt dobott a diplomáciai képviselet udvarára.
"Az incidenssel összefüggésben a szavazóhelyiség munkáját felfüggesztették. Most újraindult" - mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek Anatolij Losakov, a nagykövetség szóvivője.
A TASZSZ helyszíni tudósítójának jelentése szerint egy ismeretlen férfi két tárgyat dobott át a kerítésen, majd megpróbált elmenekülni. A kerületet őrző rendőrök utolérték és őrizetbe vették. A tüzet a követség munkatársai eloltották.
Julija Navalnaja is részt vett a Vlagyimir Putyin elleni tüntetésen Berlinben
Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegye is részt vett a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni, vasárnap délben rendezett tüntetésen Berlinben.
Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtt tartott megmozduláson. A videóhoz csatolva "Délben Putyin ellen" felirat volt olvasható, amely mottóval az orosz elnökválasztás elleni tüntetéseket is szervezte az ellenzék.
A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy "Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!" és "Navalnij Oroszország hőse", valamint "Putyin törvénytelen". Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami "a szabad Oroszországot" hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.
Közvetlenül a megmozdulás mellett mintegy kétezren várakoztak a nagykövetség épülete előtt, hogy leadhassák szavazatukat.
Az X-en közzétett felvételeken látható volt, hogy Navalnaja és Mihail Hodorkovszkij emigrációban élő orosz ellenzéki üzletember is beállt a sorba.
