Orbán Viktor: nem leszünk feláldozható vazallusok a nagyhatalmak sakktábláján (videó)

A miniszterelnök az ünnepségen elmondta:

A nemzet képes arra is, hogy kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és hálával adózzon annak a családnak, amely olyan sokat adott neki. A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk le azzal, hogy otthonukról és a család nyughelyéről méltó módon gondoskodunk” – tette hozzá.

Mint jelezte, a Tisza-család már a törökök ellen is harcolt, a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka pedig elválaszthatatlan tőlük. Emlékeztetett: „Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette. 104 évvel ezelőtt igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek kulturális értékeink.” 

– szögezte le a kormányfő.

„A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve” – jelentette ki Orbán Viktor.

Trianont egy olyan háború okozta, amelyből nem volt lehetőség kimaradni

A miniszterelnök elmondta: a száz évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta a nyakunkba, amit Tisza István ellenzett. Az országnak akkor nem volt lehetősége kimaradni belőle. Bécsben akkor is tele volt a padlás háborús uszítókkal. Hiába volt a nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak a háborúba bele kellett masíroznia.

– mondta a kormányfő. Hozzátette: a győztesek is vesztettek a háborún, nem csak a legyőzöttek. Mint folytatta, a háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre, és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori Monarchiában voltak. A mesterségesen összetákolt államalakulatok az első adandó alkalommal fel is bomlottak – idézte fel.

Akármilyen borúsak is ma a Közép-Európa feletti felhők, a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár a kormányfő szerint. „Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei végül szabadok és szuverének akarnak lenni. 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Éltették a háborút a csehek, a románok, a szerbek és a szlovákok.

– fogalmazott.

Kijelentette: a Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. „Mindezt mi, magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete mondjuk ki a leghangsúlyosabban” – emelte ki a miniszterelnök.

Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt

Orbán Viktor szerint mára az is világossá vált, hogy az itt élő népeknek a szuverenitásukért nem a magyarok ellen, hanem a magyarokkal együtt kell megküzdeniük.

– mutatott rá.

Mint mondta, nemcsak összetartozás kell, hanem összekapcsolódás is. Jelezte, hogy a dicsőséges jövőről kell álmodni, és aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, bűnt követ el a magyarság ellen.

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. Egy birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket” – húzta alá Orbán Viktor. Leszögezte, hogy 

Mi dönthetünk a saját sorsunkról

„Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök. Mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. A lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, nemzeti és összeurópai választásokon döntünk. Most megtehetjük azt, amire 110 évvel ezelőtt nem volt lehetőségünk.

– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a mai nemzeti kormány és a mögötte álló erő nem tataroz, hanem restaurál, vagyis helyreállít. Újraépítenek, újra felépítenek. Helyre akarják tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást.

„Úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta. Összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mai emlékezés fontos és beszédes állomása ennek a küldetésnek, ugyanis aki belép a helyszínre, az pontosan érti, mi a mi nemzedékünk jelmondata, amely szerint

Orbán Viktor ünnepi beszéde és a felújított Tisza-kastély átadója az alábbi videóban tekinthető meg:

A Magyar Nemzet tudósítása IDE KATTINTVA olvasható!

Átadták a felújított geszti Tisza-kastélyt A nemzeti összetartozás napján, kedden adták át a felújított Tisza-kastélyt a Békés vármegyei Geszten. Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Gesztet szimbolikus helynek nevezte, és felelevenítette a kastély történetét. Mint elmondta, 1761 és 1772 között építtette borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést. Falai között megfordult mások mellett Arany János – aki Tisza Domonkos házi tanítója volt – , Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit – jegyezte meg. Az országgyűlési képviselő elmondta, a kastély két miniszterelnöknek is az otthona volt: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875 és 1890 között volt Magyarország kormányfője. Megjegyezte, 2020 végén haladta meg Orbán Viktor miniszterelnökségének ideje Tiszáét. Kálmán halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912-1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki „vészterhes idők” jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg. Emberi és politikai nagyságát Széchenyiéhez, Kossuthéhoz és Deákéhoz hasonlították – jelentette ki a politikus. Kovács József elmondta, a kastély felújítása 2016 óta zajlott, a beruházás magába foglalta az Arany János emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron. Geszten az elmúlt 8 évben több mint 20 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány. Ebben útfelújítások, egy új iskola, óvoda, tornacsarnok építése, továbbá a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítása is benne van - húzta alá. Az egyházi áldást Kondor Péter püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője, Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kató Béla püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Ternyák Csaba érsek, az Egri Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája kérte. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a Tisza-kastélyt 13,5 milliárd forintból újították fel. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén mutatja be Tisza család és a korabeli Magyarország történetét. A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is adott otthont, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt. Az épület gróf Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be. A felújítását a West Hungária Bau Kft. és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciuma végezte. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá. Sulyok Tamás köztársasági elnök mind a helyszínen, mind a közösségi oldalán megemlékezett a nemzeti összetartozás napjáról: