Közel-keleti konfliktus

2024.07.19. 07:35

Az EU sürgősségi pénzügyi támogatásról állapodott meg a Palesztin Hatósággal

Az izraeli–palesztin háború 287. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) iskolája elleni izraeli támadás Gázában

Forrás: Dawoud Abo Alkas

Fotó: Anadolu via AFP

A Hamász üdvözölte az ICJ döntését

A Hamász iszlamista palesztin mozgalom pénteken üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICJ) véleményét, amely szerint törvénybe ütköző, hogy Izrael továbbra is megszállva tartja az 1967-ben megszállt palesztin területeket.

A Hágában kiadott nem kötelező érvényű állásfoglalás azzal a feladattal állítja szembe a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul lépjen fel a megszállás megszüntetése érdekében, különös tekintettel a Gázai övezetben folyó háborúra

 – írta közleményében a Hamász.

 A bíróság pénteken kihirdetett véleménye szerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
   A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.

Izraeli kormányfő: a zsidó nép nem megszálló a saját földjén

A zsidó nép nem megszálló saját földjén – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszul a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki véleményére, miszerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.

A zsidó nép nem megszálló a saját földjén – sem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem őseink földjén, Júdeában és Szamáriában

– hangoztatta Netanjahu Ciszjordánia bibliai neveit használva.

Semmilyen hazug hágai döntés nem fogja elferdíteni ezt a történelmi igazságot, és ugyanígy megkérdőjelezhetetlen az izraeliek letelepedésének jogszerűsége szülőföldünk bármely területén

– tette hozzá, egyenlőséget téve az Izrael 1948-as tűzszüneti vonalain belüli, és az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia között.

A hágai bíróság döntése sokadik alkalommal bizonyítja, mennyire határozottan antiszemita és politikai szervezetről van szó. Nem fogadjuk el tőlük az erkölcsi prédikációt, eljött a kormányzás és a szuverenitás ideje

– szögezte le Itamár Bengvír, a jobboldali Zsidó Erő párt vezetője, a kormány belbiztonsági minisztere.

Becalel Szmotrics, a jobboldali telepespárt, a Vallásos Cionisták elnöke Ciszjordánia annektálására is felszólított a hágai döntés nyomán: „Szuverinitást most!” – mondta.

Jiszráel Kac külügyminiszter „torznak, egyoldalúnak és alapvetően hibásnak” nevezte a hágai döntést. Hozzátette, hogy figyelmen kívül hagyja „az Izrael földjén élő zsidó nép történelmi jogait és a helyi valóságot, az Izraelt sújtó biztonsági fenyegetéseket”.

Beni Ganz, a Nemzeti Tábor centrista párt elnöke is visszautasította a nemzetközi bíróság határozatát. "

Újabb bizonyítéka a külső beavatkozásnak, amely nemcsak a regionális biztonság és stabilitás ellen hat, és figyelmen kívül hagyja az október 7-i mészárlást és a ciszjordániai terrort, hanem egy újabb példája a politikai konfliktus jogi kérdéssé változtatásának is

– vélekedett Ganz.

Avigdor Liberman, az ellenzéki jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt elnöke antiszemitának és képmutatónak nevezte a hágai bíróságot, Juli Edelstein, az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke pedig illuzórikusnak és aljasnak minősítette a döntést, amely szerinte ösztönzi a terrorizmust.

A Nemzetközi Bíróság szerint Izrael telepes politikája sérti a nemzetközi jogot

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett véleménye szerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.

 A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.

Az ENSZ hágai székhelyű bírósága pénteken ismertetett véleményében leszögezte: „a telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével”.

Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor azt mondta: Izrael megsértette az egyezmény 49. cikkének hatodik bekezdését, amely kimondja, hogy a megszálló hatalom nem telepíthet be, vagy nem szállíthatja át polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken – hangsúlyozta. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn – húzta alá.

A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása „összeegyeztethetetlen” a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.

Közölte továbbá: a bíróság véleménye szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.

Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához - mondta. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – tette hozzá a bíróság elnöke.

Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael "gyarmatosító és apartheidpolitikát" folytat a palesztinokkal szemben. Az "új Közel-Keletet" bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni – hívta fel a figyelmet.

Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette: „a zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot”.

A Nemzetköz Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül "ellentétes a nemzetközi joggal". Megállapította azt is, hogy az izraeli telepek létrehozása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Izrael a véleményt visszautasította.

Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
   Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.

Josep Borrell: a palesztin állam létrehozása része az Izraellel folytatott tárgyalásos rendezésnek

Az Európai Unió helyteleníti az izraeli parlament csütörtökön elfogadott nyilatkozatát, melyben annak ellenére állást foglalt a független palesztin állam létrejötte ellen, hogy a palesztin állam létrehozása része az Izraellel folytatott tárgyalásos rendezésnek - közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken.

A kneszet csütörtökön, hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozatában ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is.

Josep Borrell brüsszeli közleményében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség soraiban jelentős az egyetértés abban, hogy az egyetlen fenntartható megoldás, mely békét és biztonságot hozhat a Közel-Keleten, csak a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejötte lehet.

Az EU továbbra is elkötelezett a térség tartós és fenntartható békéje mellett a kétállami megoldás alapján - jelentette ki.

A palesztinoknak és az izraelieknek azonos joguk van biztonságban, méltóságban és békében élni

 - fogalmazott Borrell, majd aláhúzta: régóta fennálló közös álláspontjával és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban az Európai Unió továbbra sem ismeri el az 1967-es határok változásait, hacsak a felek erről nem állapodnak meg egymással.

Az EU továbbra is aktívan fog dolgozni a nemzetközi és regionális partnerekkel a palesztin állam létrehozását célzó politikai folyamat újraélesztése érdekében. A palesztin államisághoz vezető hiteles út kulcsfontosságú eleme a politikai folyamatnak. Ha a palesztin nép számára nincs remény, nincs jövő, az csak elmélyíti az ellenségeskedést - figyelmeztetett az uniós diplomácia vezetője.

Az EU sürgősségi pénzügyi támogatásról, valamint a helyreállítás elveiről állapodott meg a Palesztin Hatósággal

Az Európai Bizottság és a Palesztin Hatóság szándéknyilatkozatot írt alá pénteken, amelyben stratégiát határoznak meg a Gázai övezet helyreállításának elveire vonatkozóan, valamint sürgősségi pénzügyi támogatást biztosítanak a palesztin gazdaság költségvetési helyzetének kezelésére.

A brüsszeli közlemény szerint a stratégia célja a Palesztin Hatóság felügyelete alatti területek és Ciszjordánia gazdaságának stabilizálása. A stratégia a Palesztin Hatóság reformtervei alapján lefekteti a gázai harcok utáni kilábalás és a gazdasági rugalmasság helyreállításának alapjait. Célja az is, hogy jobb feltételeket teremtsen a palesztin övezet újjáépítéséhez, amint azt a körülmények lehetővé teszik.

Az EU első lépésként rövid távú sürgősségi pénzügyi támogatást nyújt a Palesztin Hatóságnak legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése, valamint reformprogramja végrehajtásának támogatására. A 400 millió eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt az EU három kifizetésben folyósítja 2024 júliusa és szeptembere között, a Palesztin Hatóság reformprogramja végrehajtásának előrehaladásától függően.

A stratégia többéves támogatási programot is felvázol, amely lehetővé kívánja tenni a Palesztin Hatóság számára, hogy 2026-ra elérje költségvetési egyensúlyát, és ezt követően biztosítania tudja pénzügyi fenntarthatóságát. A program végrehajtása a Palesztin Hatóság reformprogramjának végrehajtásától függ. A program leghamarabb 2024 őszén indulhat és 2026 végéig tartana.

A program célja továbbá, hogy hozzájáruljon az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok javításához, beleértve a Palesztin Hatóságnak járó adóbevételek rendszeres kifizetését és a palesztin munkavállalókra vonatkozó hozzáférési korlátozások megszüntetését - írták.

A brüsszeli közleményben emlékeztettek: a palesztinok támogatására az Európai Unió közel 1,2 milliárd eurót különített el a 2021-2024-es időszakra, amelyből 809,4 millió euró kifizetését már teljesítette.

Dróntámadás érte Tel-Avivot

A húszi lázadók Jemenből drónnal támadtak Tel-Aviv központjára péntek hajnalban, a repülő szerkezet az izraeli mentőszolgálat közlése szerint megölt egy embert és megsebesített tízet.

A drón a belvárosban, a Ben Jehúda és a Sálóm Aléhem utca kereszteződésének környékén, az Egyesült Államok nagykövetségének közelében csapódott be hajnali három óra körül. A halálos áldozat egy 50 év körüli férfi, hárman a repeszek miatt, egy negyedik áldozat pedig a drón becsapódása miatt sebesült meg, a többiek kisebb sérüléseket szenvedtek.   

Az izraeli mentőszolgálat szóvivője, Cachi Heller elmondta, hogy a gyorsan a helyszínre érkező mentők először négy sebesültet szállítottak kórházba, akik közül hármat a robbanás miatt szétszóródó üvegcserepekek sebesítettek meg, többeket otthonaikban. Négy pánikba esett áldozatot is ápoltak, és a halottat csak később fedezték fel az egyik, a robbanáshoz közeli épületben. 

  A drón felrobbanását a Tel-Aviv környéki városokban, Risón-Lecijónban, Givat-Smuelben, Holonban, Ramat-Ganban és Givat-Hájimban is hallani lehetett. Tel-Avivban nem volt légvédelmi riadó a robbanás előtt.   

Drone attack on Israel's Tel Aviv: One dead, 4 injured
Az izraeli rendőrök vizsgálatot kezdenek, miután 2024. július 19-én egy pilóta nélküli légi jármű (UAV) okozott robbantást az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetsége közelében
Fotó: Mostafa Alkharouf / Forrás: Anadolu via AFP

Tel-Aviv polgármestere, Ron Huldai bejelentette, hogy az önkormányzat „fokozott készültségi állapotba lép” a dróntámadás után, és felszólított a hatósági utasítások betartására. „A háború még mindig jelen van, nehéz és fájdalmas” – mondta.   

Az Irán támogatását élvező jemeni húszi fegyveresek szóvivője, Jahíja Szarie közleményben bejelentette, hogy ők indították a drónt. Hozzátette, hogy folytatják Tel-Aviv elleni műveleteiket, szolidaritásként az Izraellel a Gázai övezeti fegyveres konfliktusban szemben álló palesztinokkal.   

A hadművelet sikeresen véget ért. Továbbra is fogunk támadni Izrael mélyén minden fronton, beleértve az érzékeny célpontokat és az infrastruktúrát is. Támogatjuk Gázát és az egész arab világot

– közölte a szóvivő.   

A húszi jelentések szerint jemeni gyártmányú Jaffa drón hatolt át Izrael légvédelmi rendszerén.   

A szaúd-arábiai al-Arabija hírcsatorna arról számolt be, hogy a húszik egy ballisztikus rakétát és négy drónt indítottak el, de a térségben állomásozó amerikai erők elfogták a rakétát és három drónt.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában