20 órája
Újabb izraeli hadműveletek voltak a Gázai övezetben
Az izraeli–palesztin háború 411. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Dzsenín, 2024. november 19. Izraeli katonai hadművelet a ciszjordániai Dzsenínben 2024. november 19-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Madzsdi Mohamed
Sokan meghaltak egy izraeli légicsapásban a szíriai Palmürában
Izraeli légicsapás következtében szerdán életét vesztette 36 ember, és több mint ötvenen megsebesültek a szíriai Palmüra városában - jelentette a SANA szíriai hírügynökség.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű civil szervezet, amely kiterjedt aktivistahálózat útján követi nyomon a 2011 óta dúló szíriai polgárháború eseményeit, úgy értesült, hogy összesen 41-en haltak meg a város ipari negyedét ért három csapásban. Egy találat egy lőszerraktárt ért. Az OSDH szerint a halottak közül többen Irán-barát milíciák tagjai.
Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita milícia és az iráni Forradalmi Gárda infrastruktúrájára.
Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában. Izrael a Gázai övezeti háború kitörése óta fokozta szíriai támadásait. Idén eddig több mint 150 alkalommal bombázta Szíria területét.
Újabb izraeli hadműveletek voltak a Gázai övezetben, halálos áldozatok is vannak
Az izraeli erők hadműveletei legkevesebb 15 palesztin halálát okozták szerdán a Gázai övezetben, köztük egy mentőmunkásét – közölték palesztin egészségügyi tisztségviselők.
Az érintett kórház tájékoztatása szerint legkevesebb 12 ember egy lakóházat érő légicsapásban halt meg az övezet északi részén fekvő Dzsabalíja térségében. Tízen eltűntek. Egy másik áldozat harckocsilövedéktől halt meg.
Gázaváros külterületén, Szabrában a palesztin polgári segélyszervezet arról számolt be, hogy egy mentőakció során izraeli légicsapás érte egyik csapatukat, és egy munkatársuk meghalt, három másik pedig megsebesült.
A halálesettel 87-re nőtt a civil mentőszolgálat 2023. október 7-e óta megölt tagjainak száma – közölték.
A Gázai övezet északi részéből a civil mentők arról számoltak be, hogy járműveik szinte használhatatlanok az üzemanyag- és felszereléshiány miatt, és Izrael továbbra sem engedélyezi számukra a szükséges ellátmányok fogadását.
Az övezet déli részén fekvő Rafahban a mentők elmondták, hogy egy ember meghalt, többen megsebesültek a város keleti területét ért izraeli légicsapásban.
Dzsabalíja, Bét-Lahija és Bét-Hanún lakói azt mondták, hogy a hadsereg többtucatnyi lakóházat felrobbantott a három területen, ami szerintük tovább erősítette azon félelmet, hogy Izrael a lakosok elüldözésére törekszik, ütközőzónát akar létrehozni. Ezt az állítást Izrael tagadja.
Izrael korábban azt közölte: katonai egységei abból a célból folytatnak hadműveletet a két városban és a menekülttáborban, hogy felszámolják a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseit, és megakadályozzák erőinek újraszervezését.
Fotó: Ohad Zvigenberg / Forrás: MTI/AP
Huszam Abu Szafija, a Kamal Advan kórház igazgatója arról számolt be, hogy a kórház kedden izraeli tűz alá került. Ez a kórház egyike azon három egészségügyi intézménynek, amely még működik az övezet északi részén.
Az egészségügyi rendszer továbbra is rendkívül nehéz körülmények között működik. Miután őrizetbe vették és elvitték az orvosi személyzet 45 tagját, és nem engedik, hogy helyettesítők érkezzenek a kórházba, most naponta veszítünk el olyan sebesült betegeket, akik túlélhették volna, ha a források és a munkaerő rendelkezésre áll
– mondta Abu Szafija.
Sajnos, élelmiszert és vizet sem engednek be az intézménybe, és egyetlen mentőautónak sem engedélyezik a bejutást az övezet északi területére. A kórházat kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül bombázták, miközben éppen egy sebesültet próbáltunk megmenteni az intenzív osztályon
– tette hozzá az igazgató.
Iránra nyomást gyakorló határozattervezetet tárgyal a NAÜ
Iránra vonatkozó állásfoglalást megfogalmazó határozattervezetet nyújtott be Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az igazgatótanács szerdai bécsi ülése előtt, Teherán óva intett a határozat elfogadásától.
A határozattervezet célja növelni az Iránra nehezedő nyomást, hogy ismét tegye lehetővé atomenergetikai létesítményeinek az ellenőrzését a NAÜ - az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve
– számára.
Fotó: Joe Klamar / Forrás: AFP
Irán 2015-ben elkötelezte magát atomprogramjának korlátozása és létesítményeinek ellenőrzése mellett, válaszul azokra a nyugati aggodalmakra, hogy atomfegyverek előállítására törekedne. A Nyugat viszonzásképpen fokozatosan feloldotta az ellene életbe léptetett szankciókat. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban, Donald Trump elnöksége alatt kilépett a megállapodásból. Teherán ezt követően korlátozta a NAÜ ellenőrzéseit.
Az iráni külügyminisztérium Telegram-csatornáján szerdán tett közlemény szerint Abbász Aragcsi miniszter korábban felhívta francia kollégája, Jean-Noel Barrot figyelmét arra, hogy a három európai hatalom által szorgalmazott NAÜ-határozat „csak bonyolítani fogja a dolgokat” és ellentmond az Irán és a NAÜ között kialakult "pozitív légkörnek".
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatójának múlt heti iráni útja során „megvitatták annak lehetőségét, hogy Irán ne bővítse tovább a 60 százalékra dúsított U-235-ös uránkészletét”
– olvasható a NAÜ friss negyedéves jelentésében.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy, a Reuters hírügynökség által megtekintett bizalmas dokumentumából kiderül, hogy Irán a mostani határozat elkerülésére felajánlotta U-235-ös uránkészlete korlátozását 60 százalékos dúsítottsági szinten, ami még nem fegyver minőségű, de már megközelíti azt.
Korábban ismertetett számítások szerint Irán 185 kilogramm dúsítotturán-készlettel rendelkezik, ami a NAÜ mércéje szerint tovább dúsítva elvileg négy atomfegyver előállításához is elegendő lehet. Irán azonban tagadja, hogy atomfegyver előállítása lenne vele a célja.
Izraeli hadsereg: 800 izraeli katona halt meg a gázai és a libanoni háború kezdete óta
Nyolcszáz izraeli katona halt meg a gázai és libanoni fegyveres konfliktus kezdete, tavaly október 7-e óta a harcokban érintett térségekben – közölte az izraeli hadsereg szerdán.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Kedd délután elesett a nyolcszázadik izraeli katona, a 21 éves Roi Szasszon tartalékos őrmester egy összecsapásban, amelyet a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet fegyvereseivel vívtak a Gázai övezet északi részén egy épületben. Négy hónappal ezelőtt ért véget hároméves sorkatonai szolgálata, azóta tartalékosként szolgált.
A hét elején zászlóaljának két másik katonája is meghalt tűzharcban Dzsabalíja külvárosában: egy 21 és egy 22 éves. A Gázai övezet északi részén, Dzsabalíjában és környékén október 5-e óta tartó izraeli hadműveletben 28 katona halt meg.
A gázai szárazföldi hadművelet tavaly október végi megindítása óta 377 izraeli katona vesztette életét az övezetben, közülük 56-an balesetben. 423 katona a Hamász október 7-i terrortámadásának visszaverésekor, izraeli területen, illetve az északi, libanoni határnál, az Iránból támogatott síita Hezbollah fegyveres szervezettel folytatott harcokban esett el.
A háború kezdete óta 5381 katona sebesült meg, közülük 786 súlyosan.
Ez történt kedden:
