23 órája
A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, az oroszok elfogadtak egy új nukleáris doktrínát
1001. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katona harci pozíciója felé sétál Toreck irányában
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Diego Herrera Carcedo
Zuppi bíboros, pápai békekövet szerint a béke nem a gyengeség jele
A béke nem a gyengeség jele, erőteljesen kérjük, hogy fejeződjön be a háború – hangoztatta Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, Ferenc pápa békekövete az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából a római Santa Maria in Trastevere templomban bemutatott misén, amelyen Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége is részt vett szerda este.
Volodimir Zelenszkij felesége a mise előtti órákban részt vett Ferenc pápa szerdai általános audienciáján a Szent Péter téren.
A pápa az audiencia végén köszöntötte Olena Zelenszkát és röviden szót váltott vele.
Fotó: Massimo Valicchia / Forrás: AFP
A katolikus egyházfő az audiencián emlékeztetett, hogy a háború az ezredik napjához érkezett. A pápa kijelentette, a konfliktus tragédiát és pusztítást jelent Ukrajnának, „szégyenletes csapást” az egész emberiség számára.
Olena Zelenszka felkereste a Vatikánvároshoz közeli Bambino Gesu gyermekkórházat is, ahol sebesült és beteg ukrán gyermekeket ápolnak.
A kórház a háború kezdete óta több mint 2500 gyermeket látott el, családjaikat is fogadva. Az ukrán elnök felesége végül részt vett a misén, amelyet Ukrajnáért Matteo Zuppi bíboros mutatott be a Szent Egyed Közösség római templomában.
Zuppi bíboros, akit a pápa tavaly májusban nevezett ki békekövetként, beszédében hangoztatta:
A béke soha nem számít a gyengeség jelének, ha hiteles keretben születik meg, és utóbbi megteremtése a nemzetközi közösség felelőssége, elsősorban Európáé, amely éppen az évszázadokon át egymással harcoló népek között lehetetlennek tűnő béke biztosítására született.
„Erőteljesen kérjük a háború befejezését egy igazságos és tartós békével” – jelentette ki az olasz püspöki kar (CEI) elnöke.
Hozzátette: sokkal többet kell tenni, és nagyobb bátorsággal,
Ferenc pápa szünet nélkül ezt kéri.
Matteo Zuppi a háborús felek közötti csatornák nyitva tartását szorgalmazta többek között az Oroszországba vitt ukrán gyerekek hazatérése érdekében; a gyerekek ügyében a Szentszék közvetítőként dolgozik.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az orosz–ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb
Az orosz-ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb. A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.
Megkapták az ukránok a nyugati engedélyeket, hogy mélyen Oroszország területét támadhassák. Az oroszok ezért válaszcsapást helyeztek kilátásba, és elfogadtak egy új nukleáris doktrínát
– mondta a tárcavezető.
Továbbra is bízunk abban, hogy mihamarabb béke lesz, katonai megoldás helyett a diplomácia útján. De minden eshetőségre felkészülve elrendeltem az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az északkeleti országrészbe történő telepítését
– közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk növelni a légtérellenőrzés terén az észlelés pontosságát, és lerövidíthetjük a reagáláshoz szükséges időt
– mondta a honvédelmi miniszter.
Hangsúlyozta:
a Magyar Honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak. „Minden erőnkkel, minden eszközünkkel védjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát!”
– mondta a miniszter.
David Cornstein: Putyin és Zelenszkij is tiszteletet mutat az Egyesült Államok felé
Donald Trump megválasztott amerikai elnök jól ismeri Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, ha ő veszi fel velük a kapcsolatot, akkor mindketten tiszteletet mutatnak az Egyesült Államok felé - mondta David Cornstein, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete a közmédia Jó világ című műsorában.
David Cornstein úgy vélekedett: Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt egyik politikus sem tisztelte, de most visszatér az a tisztelet, ami korábban, Trump idején megakadályozta, hogy kitörjön egy háború, hogy bárki bevonuljon a Krím félszigetre.
Donald Trump tudja, hogy mi az Egyesült Államok szerepe
– mondta.
Hollandia leszállította az ukrán pilóták kiképzéséhez ígért két utolsó F-16-os vadászrepülőgépet
Hollandia átadta a két utolsó F-16-os vadászrepülőgépet egy romániai kiképzőlétesítménynek, ahol ukrán pilótákat tanítanak a gépek vezetésére és karbantartására - közölte szerdán a holland védelmi minisztérium.
A romániai Fetesti légibázison működő kiképzőközpontot többek között Hollandia kezdeményezésére hozták létre. A pilóták kiképzéséhez Hollandia összesen 18 darab F-16-ost bocsátott rendelkezésre. Az első öt vadászgépet tavaly novemberben adták át a központnak.
Hollandia további 24 darab F-16-os repülőgépet is szállít közvetlenül Ukrajnának.
Fotó: Koen Van Weel / Forrás: AFP
Szeptemberben Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy ezeket a gépeket az ukrán erők orosz területen is bevethetik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban „áttörésnek” nevezte az adományt, amely véleménye szerint megerősítené Ukrajna légvédelmét és segítené az ellentámadást.
A holland kormány szeptemberben jelentette be, hogy jövőre több mint 10 százalékkal növeli a védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire - jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi
– mondta Sziluanov.
A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió Tanácsa februárban úgy határozott, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó jövedelmeket külön kell elszámolni és külön számlákon kell tartani. Mindemellett a letétkezelők ezeket nem használhatják fel a saját belátásuk szerint.
A Tanács október végén jóváhagyta egy mintegy 35 milliárd euró összegű, legfeljebb 45 évre szóló kölcsön folyósítását Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből fognak törleszteni.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd eurót bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.
Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Németország újabb katonai segély keretében drónokat és páncélozott járműveket küldött Ukrajnának
Németország egy újabb katonai segélycsomag keretében drónokat, tüzérségi eszközöket és páncélozott járműveket küldött Ukrajnának - közölte a német kormány szerdán a honlapján.
A mostani csomag részét alkotja a honlapon ismertetett aktualizált lista alapján egyebek mellett négy darab Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveg, hét darab M109 tarack, valamint 41 ezer 155 milliméteres lőszer.
Szintén az átadásra került eszközök van 47 darab, aknák elleni védelemmel ellátott, MRAP gyalogsági szállítójármű, valamint Caracal típusú deszantos jármű, két darab Biber típusú hídvető, illetve három darab Wisent aknamentesítő harckocsi és nyolc darab Oshkosh teherszállító nehézjármű.
Ugyancsak a listán szerepelt több mint 300 darab felderítő drón és több mint 100 ezer töltény kézifegyverekhez, valamint elsősegélycsomagok is.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatója a kijevi vezetésnek.
A donyecki Illinka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióbeli Illinka települést, Kurszk megyében pedig befejezte az Olginszkaja Roscsa környékén körülzárt ukrán csoportosítás megsemmisítését - jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint
az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 22 ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet" övezetében több mint 1600, Kurszk irányában pedig több mint 400 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan, 11 pedig megadta magát.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több, az ukrán hadiipart kiszolgáló energetikai létesítményt, több drón- és tábori lőszerraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, négy francia HAMMER irányított bombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 141 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint
az ukrán hadsereg egyebek között tíz páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 34 390 embert, 215 harckocsit, 147 gyalogsági harcjárművet, 120 páncélozott személyszállító járművet, 1190 páncélozott harcjárművet, 988 gépkocsit, 296 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Csak az éjszaka folyamán a novgorodi régió felett 20, a kurszki felett öt, az orjoli légterében négy, a belgorodiéban, a tulaiéban és a tveriében három-három, a brjanszki, a moszkvai és a szmolenszki régió felett pedig egyenként két-két pilóta nélküli repülőgépet lőttek le. Később a szamarai régióból hat drón megsemmisítéséről érkezett jelentés.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy
a kalinyingrádi exklávé határán őrizetbe vette Nikolai Gaiduk német állampolgárt, aki energetikai létesítményeknél robbantásokat tervezett végrehajtani. Gaiduk elismerte, hogy márciusban részese volt egy kalinyingrádi alacsony nyomású gázelosztó állomás csövének felrobbantásában. Vallomása szerint Hamburgban Olekszandr Zsorov ukrán állampolgár, az odesszai rendőrség volt munkatársa szervezte be tavaly novemberben.
Egy moszkvai bíróság szerdán távollétében előzetes letartóztatásba helyezte Robert Wertman amerikai zsoldost, akit azzal vádolnak, hogy terrorcselekményeket követett el, és több embert megölt a kurszki régióban. Wertman legalább a második amerikai állampolgár, aki ellen hasonló vádat emeltek. Az első Daniel Bernard Rebart volt.
Kreml: Moszkvának fontos elérni a „különleges hadművelet" céljait
Az ukrajnai konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan Oroszország számára, Moszkvának fontos, hogy elérje a „különleges hadművelet" céljait - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán újságíróknak.
Peszkov megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahogy azt korábban maga is többször elmondta, kész Ukrajnával a kapcsolatfelvételre és tárgyalásokra, akárcsak Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Elmondta, hogy
Putyin nem változtatta meg a szokásos napirendjét a brjanszki régió ellen keddre virradóra amerikai ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás miatt.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán főváros elleni rakétatámadás veszélyére való figyelmeztetését, és a kérdés megválaszolását az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta. A The Washington Post amerikai lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, amely szerint a távozó amerikai elnök, Joe Biden jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállítson Ukrajnának, azt mondta:
nem tudja, ez mennyiben felel meg a valóságnak.
„De ha egészében véve abból a tendenciából indulunk ki, amelyet a leköszönő amerikai kormányzat mutat: ők teljes mértékben elkötelezettek a háború folytatása mellett, és mindent megtesznek ennek érdekében a hátralévő idejükben" - mondta.
Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy
Ukrajna aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ENSZ-egyezményt.
Elmondta, hogy megtörtént az új washingtoni orosz nagykövet kijelölése, és hamarosan megtörténik a kinevezése is. Nem zárta ki, hogy az új misszióvezető nevét az év vége előtt nyilvánosságra hozhatják.
Abszurdnak, nevetségesnek és alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország áll a Balti-tenger térségében bekövetkezett vezetékszakadások mögött. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására utalva, azt mondta, hogy
abban a régióban nem Oroszország, hanem Ukrajna folytat szabotőr és terrorista tevékenységet.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Nacionalnaja Oborona című magazinnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem fogja megtorlatlanul hagyni egyes NATO-országok arra irányuló kísérleteit, hogy nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott, az orosz területek mélységébe irányuló csapásokban vegyenek részt. Azt mondta, hogy a Nyugat katonai és politikai elitjében egyre inkább teret nyer a felismerés Oroszország szándékainak komolyságát és azt illetően, hogy nagyobb önmérsékletre van szükségük, „nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjenek országunkkal, ami számukra katasztrofális következményekkel járhat".
Nariskin meglátása szerint Moszkva nukleáris doktrínájának módosítása, a nukleáris fegyver bevetését indokló esetek felsorolásának bővítése „gyakorlatilag kizárja", hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren. Hangot adott álláspontjának, miszerint egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása a legértelmesebb kiút a nukleáris háború zsákutcájából, ahová szerinte az euroatlanti elitek tartanak.
Ukrán emberi jogi biztos: csaknem négyezer ukrán foglyot szabadítottak ki orosz fogságból
Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta 3767 ukrán térhetett haza orosz fogságból, zömében katonák - közölte Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
Az ombudsman kiemelte, hogy
a kiszabadult foglyok közül mindössze 186 volt civil.
Pontosította, hogy az összes foglyot csakis az orosz oldallal lebonyolított cserével lehetett hazavinni. „Azonban még mindig több tízezer ukrán katona és civil van orosz kínzótáborokban" - tette hozzá. Az emberi jogi biztos elmondta, hogy személyesen beszélt néhány hazatért fogollyal, és szavai szerint „fizikai, pszichológiai és szexuális kínzásokról" beszéltek neki.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy
orosz álhírek azok a közösségi oldalakon és üzenetküldő alkalmazásokban megjelent üzenetek, amelyeket az ukrán katonai hírszerzés nevében küldtek szét szerdai „különösen nagyszabású" rakéta- és bombatámadások veszélyéről ukrán városok ellen.
A hírszerzés közlése szerint ez az üzenet hamis, az orosz információs és pszichológiai műveletekre jellemző nyelvtani hibákat tartalmaz. Figyelmeztették az állampolgárokat, hogy csak a hivatalos információforrásokban bízzanak, és ne essenek pánikba, de ne hagyják figyelmen kívül a légvédelmi riadókat sem. „Az ellenség, ha az ukránokat nem tudja erőszakkal leigázni, megfélemlítést és pszichológiai nyomást gyakorol a társadalomra" - jegyezte meg közleményében a hírszerzés.
Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója szerdán a Facebookon arról tájékoztatott, hogy lezuhant orosz drónokról lehulló törmelékek okoztak károkat egy óvodában, egy iskolában, három adminisztratív épületben és két üzletben. Hangsúlyozta, hogy
nem ért találat sem lakóépületet, sem létfontosságú infrastruktúrát, és személyi sérülés sem történt.
Hozzátette, hogy a légoltalmi riadó a régióban több mint 11 órán át tartott, az ukrán légvédelmi erők az összes ellenséges célpontot lelőtték.
Az ukrán légierő arról számolt be a Telegramon, hogy kedd este óta az orosz hadsereg 120 Sahíd, illetve azonosítatlan típusú drónnal, egy Sz-300-as légvédelmi rakétával és öt darab H-59-es és H-69-es típusú irányított rakétával támadta Ukrajnát. Ezekből a légvédelem 56 drónt és két rakétát semmisített meg, 58 drón eltűnt a radarról különböző ukrajnai régiók fölött, hat drón pedig elhagyta az ukrán légteret, öt közülük visszatért Oroszországba, egy pedig Fehéroroszországba repült. A jelentés szerint
az Sz-300-as rakétát a harkivi régióra, a H-59- es H-69-es rakétákat pedig Dnyipropetrovszk, Csernyihiv és Szumi megyékre lőtték ki.
A kijevi városvezetés a Telegramon arról tájékoztatott, hogy biztonsági gyakorlatokat tartanak a főváros védelmét biztosító összes struktúra képzettségének, együttműködésének és harci hatékonyságának növelése érdekében, ezért ideiglenes ellenőrző posztokat állítottak fel városszerte, ahol átvizsgálják az áthaladók iratait.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott szerdán, hogy egy 52 éves helyi lakos életét vesztette, miután az orosz erők előző nap tüzet nyitottak a régióbeli Tokarivka településre. Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere pedig a Telegramon azt közölte, hogy egy férfi belehalt a kórházban sérüléseibe, a várost ért hétfői orosz támadás halálos áldozatainak száma vele együtt 11-re emelkedett.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok tíz frontszakaszon hajtottak végre támadást, 139 katonai összecsapás történt, a legtöbb változatlanul Donyeck megyében, Pokrovszk és a Kurahove települések térségében. A kijevi katonai vezetés szerdai összesítése szerint
az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 726 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 49 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 91 drónt.
Kína higgadtságra és önmérsékletre kéri a feleket annak fényében, hogy Oroszország módosította nukleáris doktrínáját
Kína higgadtságra és önmérsékletre kéri az ukrajnai háborúban bármilyen módon érintett feleket annak fényében, hogy Oroszország módosította nukleáris doktrínáját – derül ki a külügyi szóvivő szerdai pekingi közléséből.
Kína figyelemmel kíséri az orosz nukleáris doktrína újabb bővítéseit, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyásával vezettek be – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lin Csien szóvivő.
Peking tudomásul vette, hogy Oroszország bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását
– hangsúlyozta.
Peking álláspontja szerint a jelenlegi globális biztonsági helyzetet csak fokozott önmérséklettel, a nyugalom megőrzésével és a párbeszéd eszközeinek megerősítésével lehet stabilizálni. A szóvivő kijelentette, hogy Kína határozottan támogatja a felek közötti feszültségek csökkentését, különös tekintettel a stratégiai kockázatok mérséklésére, ami a globális stabilitás egyik alappillére.
A kínai diplomácia továbbra is következetes az ukrán konfliktus kérdésében – mondta a szóvivő. Peking elkötelezett a politikai rendezés mellett, és hangsúlyozza, hogy a konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében a feleknek meg kell találniuk a békés megoldásokhoz vezető utat. Kína kész konstruktív szerepet vállalni a konfliktus rendezését célzó nemzetközi erőfeszítésekben – tette hozzá.
Szöul szerint az Oroszországba vezényelt észak-koreai katonák már harcolnak
Az Oroszországba vezényelt észak-koreai katonákat a moszkvai légideszant-erőkhöz, illetve a tengerészgyalogsághoz vezényelték, egy részük már részt is vesz a harcokban – közölte szerdán a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) parlamenti képviselőkkel.
A NIS a parlamenti hírszerzési bizottság zárt ajtók mögött tartott ülésén ismertette ezeket az értesüléseit – közölte Li Szongkvün néppárti és Park Szunvon demokrata párti képviselő, akik részt vettek az ülésen.
Az ügynökség közölte: információk szerint
„az észak-koreai csapatokat október végén átvezényelték Kurszkba, miután befejezték a (helyi viszonyokhoz történő) alkalmazkodást, és kiképzést kaptak Oroszország északkeleti részén”.
A tájékoztatásból kiderült: „Miután beosztották őket az orosz légideszant-dandárhoz, illetve a tengerészgyalogsághoz, (egyesek) taktikai és drónelhárítási képzést kapnak, míg mások már harcolnak”.
A NIS arról is beszámolt a törvényhozóknak, hogy az észak-koreai csapatok más veszteségeket is elszenvedhettek, illetve lehetnek sebesültjeik. A dél-koreai hírszerzők azon fáradoznak, hogy felderítsék az északiak harci körülményeit, és pontosan megismerjék káruk mértékét.
Az ügynökség egyúttal megerősítette, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket exportál Oroszországba, köztük 170 mm-es önjáró lövegeket és 240 mm-es rakéta-sorozatvetőket.
Korábban olyan jelentések jelentek meg, hogy Észak-Korea tüzérségi lövedékeket és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat szállított Oroszországba.
Lengyel külügyminiszter: a légitámadás kockázata ellenére a kijevi lengyel nagykövetség dolgozói a helyükön maradnak
Az ukrán főváros elleni orosz légitámadás megnövekedett kockázata ellenére a kijevi lengyel nagykövetség dolgozói a munkahelyükön maradnak, ahogy eddig is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán az X-en.
Sikorski azt követően tette közzé a bejegyzést, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán bejelentette: a kijevi amerikai nagykövetség egy súlyos légitámadás veszélyéről értesült, ezért zárva tart, és a képviselet dolgozóinak azt tanácsolják, hogy légiriadó esetén menedéket keressenek.
A lengyel külügyminiszter szerint a kijevi lengyel nagykövetség nyitva tartása az egyik „látható jele annak, hogy Lengyelország szolidáris a szabadságáért harcoló Ukrajnával”.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Piotr Lukasiewicz kijevi lengyel nagykövet később a PAP hírügynökségnek elmondta: a légitámadásról szóló figyelmeztetést „nagyon komolyan veszik”, mindazonáltal a munkahelyen marad személyesen ő is, a munkatársak egy része pedig az épület „biztonságos helyiségeiben” dolgozik.
„Folyton háborús körülményekben dolgozunk, ez történik ma, tegnap, mindaddig, amíg folytatódik a civil objektumok és az ukrán városok elleni orosz bűnözői agresszió” – fogalmazott a nagykövet.
A PAP ebben az összefüggésben felidézte:
a kijevi lengyel nagykövetség szüntelenül dolgozik az ukrajnai háború kitörése óta, és az uniós tagállamok egyetlen külképviseleteként Kijev 2022-es súlyos bombázása idején is működött, a helyszínen maradt Bartosz Cichocki korábbi nagykövet vezetésével.
A szintén kedden aktualizált orosz nukleáris doktrínáról Sikorski aznapi sajtóértekezletén elmondta: a nukleáris fegyverek alkalmazási küszöbének csökkentése Oroszország részéről arra vall, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „talán végre tudatosította, hogy Oroszország katonailag gyengébb a Nyugatnál”.
Arról, hogy Putyin aláírta a módosított nukleáris doktrínát, újságírók kedden a jordániai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel elnököt is kérdezték.
„Oroszország nem először és nem utoljára fenyegetőzik. (...) Aláírta? Hát, a papír mindent elbír” – reagált az államfő.
Illés Boglárka: Magyarország abban érdekelt, hogy a háború mihamarabb véget érjen
Magyarország abban érdekelt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja mihamarabb véget érjen – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Illés Boglárka azt mondta: „mi egyértelműen abban bízunk”, hogy Donald Trump amerikai elnökké választásával meg fogják találni a vezetők az utat a béke felé.
„Várjuk már ennek a háborúnak a végét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azok a háborúpártiak – akár Washingtonból, akár Brüsszelből –, akik eddig is a háború mellett érveltek, hajthatatlanok.
Donald Trump beiktatásáig megpróbálják kihasználni helyzetet, hogy ezt a háborút adott esetben tovább eszkalálják – értékelt.
„Mi, politikusok elsősorban az emberekért, az emberek életéért és az életük jobbá tételéért, a biztonságukért felelünk”, de a háborúpári politikusok nem mérik fel, hogy milyen károkat okoztak vagy okoznak – emelte ki az államtitkár.
Mintha nem mérnék fel – tette hozzá –, hogy ilyen nehéz télnek Ukrajna még sohasem nézett elébe, a humanitárius helyzet milyen mértékben romlott, és mintha azt sem látnák, hogy a támadások egyre intenzívebbek.
Magyarország továbbra is azt szorgalmazza, hogy az eszkalációt el kell kerülni
– hangoztatta.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Illés Boglárka szerint az európai parlamenti választásokat követően egyértelműen megjelentek az európai színtéren azok az erők, amelyek a béke mellett foglalnak állást, de azt látni, hogy Európán belül megpróbálják ezeket az erőket kiszorítani, ellehetetleníteni. Hozzátette: bíznak abban, hogy ezzel az óceánon túli fordulattal sikerül ezeknek az erőknek a hangját Európában is felerősíteni.
Az államtitkár hangsúlyozta: „valakik ezt a háborút annyira hajtják”, hogy a mélységi fegyverek alkalmazásától sem riadnak vissza, és a tizenötödik szankciós csomagot is az asztalra helyezték annak ellenére, hogy tizennégy alkalommal nem működött. Emellett ismételten napirenden van a nukleáris ipar, a kőolaj és földgáz kérdése – mondta.
Illés Boglárka a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt: akár az ukrajnai háborúval kapcsolatban, akár más területeken ha nem használják a diplomáciai csatornákat, „akkor nem tudunk eredményt elérni”, csak a konfliktusos helyzetek eszkalálódnak.
„Ezért az Európai Unió vezetőit és a külügyminisztereket arra próbáltuk rábírni”, hogy használják a diplomáciai csatornákat, és a diplomaták térjenek vissza a párbeszédhez – mondta az államtitkár.
Bezár az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége légitámadástól tartva szünetelteti működését, egy nappal azután, hogy Ukrajna amerikai rakétákkal csapott le Oroszországra.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége „konkrét információkat kapott egy lehetséges jelentős légitámadásról november 20-án” – írja a Meduza független orosz hírportál információi alapján a Magyar Nemzet.
A híroldalak arra figyelmeztetnek, hogy a bezárásra mindössze egy nappal azután került sor, hogy Ukrajna először csapott le orosz területre az amerikai ATACMS-rakétákkal. Az ukrán támadásban az orosz légvédelem öt rakétát lelőtt, de darabjaik tüzet okoztak a megcélzott katonai létesítmény területén. Orosz források szerint nem keletkeztek személyi sérülések vagy jelentős károk.
Zelenszkij: nem lesz egyszerű, de Donald Trump képes lehet lezárni a háborút
Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.
Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette:
az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.
Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.
Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről. Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki, mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.
Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.
„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.
Nemzetközi jelentés: tavaly legalább 5700 halálos áldozatuk vagy sebesültjük volt a taposóaknáknakTavaly legalább 5700 áldozatuk volt a taposóaknáknak, ezerrel több, mint az előző évben – derül ki a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet, az ICBL-CMC jelentéséből. A nyilvántartott halálos áldozatok száma 1983 volt 2023-ban, a többiek megsebesültek, néhányan közülük súlyosan. Mivel nem minden halálesetet és sebesülést jegyeznek fel, a valós szám valószínűleg magasabb – emlékeztetett a szervezet. A taposóaknák érintésre robbannak, az áldozatok általában végtagot veszítenek el. Az áldozatok közül sokan civilek, mivel az aknák az ellenségeskedések után is élesben a talajon maradnak. Az áldozatok 84 százaléka gyermek vagy polgári személy volt 2023-ban. A gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását tiltó szerződés 1999-ben lépett hatályba. Összesen 164 ország csatlakozott hozzá. Nem csatlakozott 33 ország, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Kína, Oroszország és Észak-Korea. Az ICBL-CMC jelentése szerint nem állami szereplők, azaz fegyveres csoportok is használtak tavaly taposóaknákat, egyebek között a Gázai övezetben, de Kolumbiában, Indiában, Mianmarban, valamint az afrikai Száhel-övezet országaiban, köztük Burkina Fasóban és Maliban is. Tizenkét országban, köztük Kínában, Kubában, Szingapúrban és Vietnámban gyártanak továbbra is taposóaknákat. Az ICBL-CMC (International Campaign to Ban Landmines – Cluster Munition Coalition) világszerte több mint 1000 szervezetet tömörítő hálózat, amely az ilyen fegyverek betiltásáért kampányol. |
Joe Biden jóváhagyta taposóaknák szállítását is Ukrajnának
Az Egyesült Államok gyalogsági aknákat bocsát Ukrajna rendelkezésére, hogy megerősítse védekezését az Oroszország elleni háborúban – tájékoztatta egy amerikai kormányzati tisztviselő az AFP hírügynökséget Washingtonban helyi idő szerint kedden.
Fotó: Mauro PIMENTEL / Forrás: AFP
A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) szerint az aknák hatékony eszközt jelentenének az orosz egységek előrenyomulásának lassítására.
A gyalogsági aknák használatát Ukrajna keleti területeire korlátoznák, és vagy időkorlátos önmegsemmisítő berendezéssel lennének felszerelve, vagy az akkumulátor kimerülése hatástalanítaná azokat.
Az 1999-ben hatályba lépett, úgynevezett ottawai egyezmény tiltja az ilyen jellegű fegyverek használatát, gyártását és szállítását, mivel még jóval az ellenségeskedések után is áldozatokat követelnek, főként a civil lakosság körében. Az egyezményt 164 állam írta alá és ratifikálta, de Oroszország és az Egyesült Államok nem. Ukrajna 2005-ben ratifikálta a dokumentumot.
Az Egyesült Államok nemrégiben engedélyezte Ukrajnának nagy hatótávolságú amerikai fegyverek használatát is oroszországi katonai célpontok ellen.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4005-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3650-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A keddi eseményekről itt olvashat:
