Mit kell tudni a Baker-cisztáról? Nincs szükség kezelésre, elég csak megfigyelni?

Olajozott működés

Tudta, hogy a testünk több mint 250 folyadékkal (hialuronsav) teli kis tömlőt (bursa) tartalmaz – ezek az ínak alatt helyezkednek el, segítik azok csúszását, „olajozását”. A kenő anyag, amely a hialuron az egész kötőszöveti rendszerben megtalálható, de a tömlők sokkal nagyobb mennyiségben tartalmazzák, hiszen az ínakon erőteljesebb igénybevételnek vannak kitéve. 

Ezért fontos a bemelegítés

Tehát, a hialuronsav test szerte mindenhol megtalálható folyadék, amelynek termelődését a mozgás stimulálja. Ezért érezzük magunkat lazábbnak és mozgékonyabbnak a bemelegítés után. De bizonyára olyat is tapasztaltuk már, hogy az éjszakai alvás után nehezebb volt a mozgás, és eltartott néhány percig, mire „bemelegedtünk” – ebben szintén fontos szerepe van a hialuronsavnak.

Nem valódi ciszta

Érdemes tisztázni, hogy a Baker-ciszta nem egy valódi ciszta, hanem csupán a combhajlító izom alatt elhelyezkedő tömlő megnagyobbodása. Ez azt jelenti, hogy ezt a bursát csak akkor nevezzük Baker- (vagy popliteális) cisztának, ha megtelik folyadékkal és kitágul. Fontos tudni, hogy az 50 évnél idősebbek felénél ez a tömlő érintkezik a térdízülettel, ezért az ízületi folyadék közös mélyedésévé válik.

De miért duzzad meg?

Ha panaszunk van a térdízületünkre – például szalagsérülés vagy ínprobléma miatt – akkor a tömlők erre érzékeny sejtjei jeleznek, és fokozzák a hialuron (egyéb folyadékot is) termelést, ezzel segítik a hatékonyabb csúszást. A sejtek addig termelik ezt a folyadékot, amíg nem javul a térdünk állapota. Látjuk tehát, hogy a szándék teljesen pozitív – a szervezetünk segíteni szeretne a gyógyulásban –, az eredmény mégis egy megnagyobbodott tömlő. Fontos megemlíteni, hogy bár a Baker-ciszták a legtöbb esetben fájdalommentesek, azért előfordulhat, hogy hátsó térd panaszokat, beszűkült mozgástartományt vagy ízületi merevséget okoznak. 

Miért nem kell kezelni?

Abban már biztosak vagyunk, hogy a Baker-ciszta egy térdízületi probléma miatt alakul ki. Azt is tudjuk, hogy létezik ugyan műtéti beavatkozás, amely hatásos, mégpedig a ciszta leszívása. Viszont az operációt követően az esetek kétharmadánál a tömlő megint folyadékkal telítődik. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen attól, hogy leszívják a folyadékot nem szűnik meg a probléma. A sejtek továbbra is azt az információt kapják, hogy a térd veszélyben van, ezért még mindig szükség van az olajozásra, továbbra is termelni kell a hialuronsavat, és más egyéb kenőanyagokat.

A Baker-ciszta egy mankó

A térdfájdalomnak számos oka lehet: előfordulhat, hogy sérült egy szalag vagy az ízület, esetleg meghúzódott a combhajlító izom. Bármi is okozza a panaszokat, a Baker-ciszta az esetek nagy részében csak megfigyelést igényel, kezelést nem. – Miután megvizsgáltuk a pácienst, alaposan kikérdezzük a múltját érintő eseményekről, majd felállítunk egy kezelési tervet. Ha kiderül, hogy egy korábbi, sérülés következtében alakultak ki a panaszok, akkor az adott problémát kezeljük, de a Baker-cisztát békén hagyjuk és csak megfigyeljük. Például egy síbaleset következtében megsérültek az oldalszalagok, akkor speciális terápiával megerősítjük őket, de a Baker-cisztához ebben az esetben sem nyúlunk, csak figyeljük. És amikor azt tapasztaljuk, hogy az adott kezelés hatására a ciszta visszahúzódott, akkor az azt jelenti, hogy megoldottuk a problémát – mondta a szakértő. 

Előfordul, hogy nem húzódik vissza?

– Igen, sajnos előfordulhat. Amennyiben olyan, komoly az ízületi sérülés – ilyen például keresztszalag szakadás – ahol a manuálterápiás kezelés nem hatásos, akkor már nem tudjuk visszafordítani a folyamatot. Ilyen az esetekben orvosi segítségre van szükség. Az viszont jó hír, hogy az orvosok is a probléma okát próbálják kezelni, ezért egyre kevésbé népszerű beavatkozás a ciszta leszívása – műtéttel, injekcióval – magyarázta Olosz József.