A globális radar újra érzékeli Kőszeget

Egy éve decemberben Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója már arról beszélt, hogy a KRAFT-programban felújított kőszegi épületekkel kapcsolatos kétkedő hangok gyengültek, a passzivitás helyét kezdi átvenni a hit és a tenni akarás, egyre többen örülnek a fejlődésnek. Tizenegy hónappal később – november végén – jött a hír: a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat nemzetközi zsűrije a Városi léptékű fejlesztés kategória I. díját, valamint a Kovács Attila Emlékdíjat is az FTI-iASK-nak ítélte. Az intézet a Kőszeg belvárosában található műemlék épületek – Bencés Rendház, Európa-ház, Festetics-Chernel-palota, Sgraffitós ház, Szemző-ház, Zwinger és Zsinagóga – KRAFT-programban történő rekonstrukciója pályaművel nevezett, és nyert. Magyarország egyik legismertebb és elismertebb ingatlanfejlesztője volt a nemrég elhunyt Kovács Attila – a családja által alapított emlékdíjat elsőként az intézet kapta.

– Váratlanul jött, és nagyon jó érzéssel töltött el minket a Nemzetközi Ingatlan Szövetség Magyar Tagozata, a FIABCI Hungary elismerése. Lényeges, hogy nem külön a gyönyörűen restaurált épületeket, hanem az új koncepciót, az épületegyüttes társadalmi hasznosságát és a környezettudatosságot díjazták. Továbbá azt, hogy a kulturális örökség újfajta menedzsmentje, bemutatása és hasznosítása, új funkciók kitalálása kifejezetten gazdaságélénkítő hatást is eredményez. A felújított épületek funkciói olyan szinergiát alkotnak, ami óhatatlanul megnöveli a kisváros vonzerejét, erősíti az itt élők identitását és kisugárzást is jelent. Az épületegyüttes által a városnak is kerestünk és találtunk új funkciót, amit a kormány jelentős részben elfogadott és támogatott – ez is példa nélküli. Ami néhány éve még csak feltételezés volt a részemről, az mostanra igazolódott: Kőszeg egy másik város lett. Persze a sikernek mindig sok gazdája van.

– Kevesen hittek abban, hogy a bencés rendház és a zsinagóga valaha megújulhat. Mostanra a központban álló üres épületből hotel lett, a felújított zsinagóga pedig a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki.

– A zsinagóga rekonstrukciója az év elején befejeződött. Azóta rövid idő alatt nagy sikerű rendezvényekkel töltöttük meg a rendelkezésre álló teret. A kőszegi zsidóság és az alapító Schey Fülöp, illetve a Schey-család emlékezetét őrző kiállítás, koncertek adták ennek a gerincét – az épület akusztikája és az atmoszférája is fantasztikus – az évet a Hanuka időszakához kapcsolódó programok zárták. A zsinagógát építtető Schey Fülöp mecénásként ökumenikus gondolkodást vitt át a gyakorlatba: az egész társadalmat akarta szolgálni jó cselekedeteivel. Intézetünk a kultúra, a történelem és az ismeretterjesztés eszközeivel ezt a szemléletet képviseli a megbékélés jegyében a megújult zarándokhelyen. A Schey-család leszármazottai Ausztriától kezdve az Egyesült Királyságon és Hollandián át az Amerikai Egyesült Államokig figyelemmel kísérik a fejleményeket, ketten részt vettek az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok Kamaraegyüttesének koncertjén. A mai napig él tehát az emlékezet. Nemcsak az emlékezetpolitika kutatásaira alapozhatunk, hanem élő a kapcsolat, ami Kőszeget ugyancsak a globális térképre helyezi. A zsinagóga a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van, látogatható, kulturális központ és az emlékezet színhelye. Tanúságtétel a jóról, a tenni akarásról, a tehetségről, a közösségi összetartozásról és persze a holokausztról is. Olyan emlékhely, ami a kiengesztelődés háza elnevezést is megérdemli, éppen ezért erős a hatása. Telt házasak a koncertek, óriási az érdeklődés, és nagy a várakozás a folytatást illetően. Jövőre gazdag program ígérkezik koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal, konferenciával, amelyet az Intézet Zsidóságtörténeti kutatócsoportja szervez. Tudomány a zsinagógában címmel pedig előadás-sorozatot tervezünk. Központi esemény lesz nyáron a báró Schey Fülöpről Kőszegen elnevezett utca utcanévtáblájának avatása és az ehhez kapcsolódó koncert, amelyet a tervek szerint Fischer Iván vezényel.

Fontos megerősítés volt, hogy a kőszegiek nagy örömmel vették, hogy az épület megújult. Magukénak érzik – ez is azt mutatja, hogy nem egy város lélekszáma és gazdasági ereje dönt, hanem az az üzenet, amely a múltból táplálkozik, de a jövő felé mutat. Kőszeg ilyen szempontból is kiváló pozícióban van.

– Emlékezetpolitikát említett. Ezzel foglalkozó műhely is dolgozik az intézetben.

– A KRAFT-koncepció fontos eleme ez, olyan irányzat, ami világszerte megerősödőben van, benne filozófiával, szépirodalommal, történelemmel, filozófiával, politikatudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal – izgalmas terület, amelyhez hozzátartozik például, hogy a magyar irodalom kiválóságainak sora kötődik Kőszeghez. Kristóf Ágota például, A Nagy Füzet írója, aki itt nőtt fel, mielőtt 1956-ban Svájcba menekült volna – a könyveibe beíródtak a gyermekkor kőszegi helyszínei. A róla elnevezett kutatócsoport tavasszal kezdte meg a munkáját. Egyik alapvető célja megmutatni, hogy egy magyar író, kiszabadulva a magyar nyelv fogságából, hogyan tud eljutni a nemzetközi elismerésig, addig, hogy több mint negyven nyelvre lefordítják, nota bene a világhírig. Mindeközben az is a kutatás tárgya, hogy itthon miért nem tud az irodalmi kánon részévé válni és elfoglalni az őt megillető helyet. Kutatóink a francia, német, olasz, angol nyelvű szakirodalmat is elemzik, felvették a kapcsolatot svájci és francia társintézményekkel. Schey Fülöp mellett Kristóf Ágota is segítenek Kőszeget a nemzetközi (elsősorban európai) kulturális radar számára érzékelhetővé tenni.

– Bő egy éve több mint 12 milliárdos KRAFT-fejlesztésről döntött a kormány. A MÁV Gyermekotthonból egy nemzetközi szintű, közép-európai kisugárzású tudásközpont és kampusz kialakítását tervezik. Akkor úgy nyilatkozott: a nagy volumenű fejlesztés jelentősen megnöveli Kőszeg láthatóságát és az FTI-iASK actio radiusát. Mennyit haladt előre a beruházás?

– Tervújragondolásra van szükség, ami meg is kezdődött hazai és nemzetközi szakértők bevonásával. Az elszaladt infláció és építőipari árak miatt a kormányzat újabb 4 milliárd forintot ítélt meg a fejlesztésre. Új funkciókkal születik újjá az épületegyüttes, amely a Nemzetközi Szinergia Kampusz nevet kapta. Az átalakítás és a felújítás után itt kaphatnak helyet a csatlakozni kívánó egyetemek programjai, esetleg központjai. Kutatólaboratóriumoknak, műhelyeknek, művészeti tudományos kísérleteknek ad majd helyet, és remélhetően a legmagasabb szinten biztosítja majd a tudományos élet infrastrukturális és technikai feltételeit. Nem hagyományos egyetemi campust vagy kutatóközpontot szeretnénk létrehozni, hanem nyitott szellemű, energiákat befogadó, azokat összhangba hozni képes új kereteket. Mindezt a 21. század elvárásai szerint. Ehhez nemcsak pénzre, de új vízióra, tág horizontú gondolkodásra és az együtt-teremtés képességére is szükség van. Az épület impozáns méreteit, hatalmas kertjét tekintve is tökéletesen alkalmas erre. A volt MÁV-Gyermekotthon érthető módon zárt világával szemben, reményeim szerint a nyitottságot képviseli majd. Ez a fejlesztés Kőszeget nemcsak hírében, hanem a mindennapi valóság szintjén is a nemzetközi játéktérbe vezetheti.

– Európai, nemzetközi szintű projektben is gondolkodnak. Vannak-e érdeklődők?

– Intézetünknek missziója, hogy a regionális egyetemeket segítse abban, hogy az európai kutatási térségbe erősebben integrálódjanak és ezen a szinten is kifejtsék innovációs képességeiket. A Pannon Egyetemmel van már kialakított együttműködésünk, amit szeretnénk továbbfejleszteni..

Legújabban a dinamikusan fejlődő Széchenyi Egyetemmel is építjük a kapcsolatainkat. Néhány hete doktoranduszok látogattak Győrből Kőszegre – a megkezdett Szigetköz-Csallóköz kutatás-fejlesztés folytatását, közös publikációkat, nemzetközi doktoranduszképzést tervezünk. Mindez a 7-8 évvel ezelőtti elképzelések visszaigazolása. A harmadik, globális szint az ENSZ Egyetemmel (United Nations University) tervezett együttműködés. Az UNU-nak, bár Tokió székhellyel működik, a helyettes rektorátusa Bonnban van, ahol egyben a hat nyugat-európai kampusz egyike is működik.

– Egyetemeket említett: az Intézet jövő februárban 5. alkalommal ad otthont az UNESCO MOST (Társadalmi átalakulások menedzsmentje program) Téli iskolájának.

– Intézetünk ötletgazdaként vett részt Veszprém és a Balaton-térség (VEB) koncepciójának megalkotásában, amely győztesen került ki nyolc város (köztük Debrecen, Győr és Szombathely) versenyéből. Én kezdettől a mellett érveltem, hogy a város és régió szoros együttműködése hozhat sikert. Az erre épülő komplex fejlesztési stratégia a KRAFT lényege. Ebben az értelemben Kőszeg példát mutat. Intézetünk a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program stratégiai partnere. Vállaltuk, hogy a jövő évben több eseményt Veszprémben szervezünk meg: ilyen lesz az UNESCO-iASK Téli Iskola és a nemzetközi KRAFT konferencia, de ide tartozik a Bakony-Balaton régió négy településén és tágabb környezetükben megvalósuló társadalmi innovációs projekt is. Kutatásaink eredményei a fejlesztési javaslatokkal együtt bekerülnek az Európai Kulturális Főváros programjába és egyben annak fenntarthatóságát, folytatását is elősegítik. A Pannon régiót tekintve a kulturális örökség-menedzsmentre épülő fejlesztési elv érvényesül a Szigetköz-Csallóköz projektben is. És van egy európai projektünk is: a nyolc ország partnerségével megvalósuló Local Flavours („helyi különlegességek”), ami a gazdag kulturális örökséggel rendelkező települések turizmusának fejlesztését célozta a helyi jellegzetességek feltárása és fejlesztése révén. Tíz éve senki sem akarta elhinni, hogy egy ’álmos határmenti kisváros’ képes európai szinten tovagyűrűző hatásokat kiváltani. A jelentős mennyiségű rejtett energia elkezdett a felszínre kerülni. Az elképzelés működik, a globális és európai radar újra érzékeli Kőszeget.